JÁRVÁS ISTVÁN
JÁRVÁS ISTVÁN
JÁRVÁS ISTVÁN, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Elnézést a kis közjátékért, ez azt jelenti, hogy nem vagyok nagy kártyás.
Mindenesetre a parlament előtt általános vitára kerülő T/5832. számú törvényjavaslat, amelyet a Miniszterelnöki Hivatalt vezető kancelláriaminiszter terjesztett a parlament elé, a szövetkezeti törvény módosításáról szól. Azt hiszem, a szövetkezeti törvény módosítása minden alkalommal érdeklődésre, mondhatnám azt is, hogy nagy érdeklődésre tart számot, hiszen fontos szegmense a magyar gazdaságnak, fontos szegmense sok ember életvitele szempontjából is, fontos területet ölel fel.
A törvényjavaslat beterjesztését követően, úgy, ahogyan Pásztohy képviselőtársam is mondta, a múlt héten Szövetkezetpolitikai Kollégium alakult, amelyet a kancelláriaminiszter hívott össze. Ennek a Szövetkezetpolitikai Kollégiumnak valójában három oldala van: a szövetkezeti érdekképviseletek - ha jól tudom, hét -, a kormányoldal, a harmadik oldalt pedig a szövetkezeti szakértők, szaktekintélyek alkotják.
Azt hiszem, egy kicsit érdemes azon elgondolkodni, hogy a törvénynek még az általános vitája sem történt meg, illetve az általános vitára való alkalmasság bizottsági tárgyalása sem, de a Szövetkezetpolitikai Kollégiumot már összehívták, mintegy megelőlegezték egyébként, hogyan kívánják majd működtetni a következő időben. Nem tartom szerencsés dolognak, már csak azért sem, mert véleményem szerint a szövetkezet nagyon sok vihart megért mint gazdasági forma az elmúlt évtizedekben, és az elmúlt évtized sem volt ettől mentes. Úgy látom a mindennapi életben, a gyakorlatban, hogy vannak szövetkezeti érdekképviseletek, amelyek tevékenységüket vagy annak egy jelentős részét az elmúlt tíz évben arra fordították, hogy a szövetkezeti modellt hogyan lehet lebontani. Ez megfigyelhető egyébként több szövetkezeti formánál, akár a kereskedelmi tevékenységet folytató, akár a mezőgazdasági tevékenységet folytató szövetkezeti érdekképviseleteknél.
A szövetkezetek működésének egyik alapvető - hogyan is mondjam - pillére az egy tag, egy szavazat. Az egy tag, egy szavazat gyakorlatilag ebben a ciklusban vagy ebben az időszakban, 1990-et követően 2003-ig mégiscsak arról szólt egy picit kimondva vagy kimondatlanul, hogy a szövetkezeti vagyont hogyan lehet koncentrálni minél szűkebb csoport számára, és ebben a folyamatban sajnos nagyon sok félresikerült, nagyon sok sérelmet hozó döntéssorozat áll, és a döntések mögött olykor-olykor egyébként az érdekképviseletek is a gazdasági társaságok mellé álltak, és a magát szövetkezeti érdek-képviseleti szervnek tituláló gyakorlatilag azon dolgozott, hogy hogyan lehet a szövetkezeti modellből átvezetni a tulajdont gazdasági társaságba.
(Nagy Nóra elfoglalja a jegyzői széket.)
Ma Magyarországon a szövetkezetek jelentős része gyakorlatilag függőségi helyzetben van a gazdasági társaságoktól, tehát azt lehet mondani, hogy gyarmatosítva vannak. Az, hogy a gyarmatosított szövetkezetek gyakorlatilag ebbe a helyzetbe kerülhettek, tízéves folyamat eredménye. Nagyon sokszor közös vezetője van a szövetkezetnek és a szövetkezetből alakult gazdasági társaságnak. A szövetkezetben lévők nem tudják az érdekeiket érvényesíteni, ez az élet minden területén jelen van.
Azt hiszem, ha a későbbiekben úgy gondoljuk, hogy a szövetkezeti érdekképviseleteknek joguk legyen a szövetkezeti törvény alakításába beleszólni, ez helyes dolog, de azért meggondolandónak tartom, hogy olyan szövetkezeti érdekképviseletek is részt vegyenek ebben a munkában, amelyek egyébként a szövetkezeti modell lebontásában vettek részt az elmúlt tíz évben, ezért fogalmaztuk meg a törvényjavaslattal szemben kisebbségi aggályainkat. Ezt az általános vitában szeretném részletesebben kifejteni.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
