PÁSZTOHY ANDRÁS
PÁSZTOHY ANDRÁS
PÁSZTOHY ANDRÁS, a mezőgazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága október 29-ei ülésén megtárgyalta az új szövetkezetekről szóló törvény módosítását, majd nagy többséggel - 13 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett - általános vitára alkalmasnak találta.
A kormánypárti képviselők hozzászólásaikban megfogalmazták, hogy az új szövetkezetekről szóló törvény módosítását mindenekelőtt az tette szükségessé, hogy gyökeresen megváltoztak a gazdasági-társadalmi feltételek, különös tekintettel az uniós csatlakozás közelségére. Éppen ezért üdvözölték, hogy a hét szövetkezeti érdek-képviseleti szervezet közösen megvizsgálta azokat a legégetőbb, legfontosabb problémákat, melyek mindenképpen törvénymódosítást igényelnek. A hét szövetkezeti szervezet három ponton konszenzusra jutott, és kérte a kormányt, hogy ezeken a pontokon módosítsa a törvényt. A kormány az érdekképviseletek előterjesztését megvizsgálta, szakmailag alkalmasnak tartotta, majd benyújtotta az Országgyűlésnek.
A vitában többek között elhangzott, hogy már 1994 és '98 között is felmerült egy új szövetkezeti törvény megalkotásának igénye, melynek előkészítésére albizottság is alakult, amelyben minden parlamenti párt helyet kapott volna az érdekképviseletek mellett. Akkor azonban az ágazati szövetkezetekkel közösen úgy döntöttek, hogy nem érett meg a politikai, gazdasági, társadalmi feltétele annak, hogy konszenzussal egy várható uniós csatlakozás után is helytálló, korrekt szövetkezeti törvény kimunkálása lehetővé váljon.
Most viszont, amikor az Unióban, főként a mezőgazdaságban az együttműködésnek, a szerveződésnek, a szövetkezésnek meghatározó szerepe van a versenyképességben, a források, a pályázatok elnyerésében, elemi érdeke minden érintettnek, hogy a szükséges törvénymódosítást elvégezzük, illetve megszüntessük azt a furcsa helyzetet, hogy egyszerre két szövetkezeti törvény legyen hatályban; ehelyett egy új szövetkezeti törvény kimunkálására van szükség.
A kormánypárti képviselők éppen ezért üdvözölték, hogy megalakult a Szövetkezetpolitikai Kollégium, amely háromoldalú, és az érdekegyeztetésnek egy sajátos intézményi formájaként fog működni. Az egyik oldalon a hét szövetkezeti érdek-képviseleti szervezet, a másik oldalon a kormány, a harmadik oldalon pedig szövetkezetpolitikai szakemberek állnak.
Örvendetes az a tény, hogy a mostani törvénymódosítást követően, két év múlva egy mindenki számára elfogadható törvény kerül elfogadásra.
Tisztelt Országgyűlés! Az új szövetkezeti törvényt mindezek alapján a kormány három ponton kívánja módosítani. A szövetkezeti eszme tiszteletben tartásának szempontjából is fontos, hogy a szövetkezeteket érintő bármilyen természetű kérdésben a törvényalkotásnak, illetve a kormánynak ki kell kérnie a szövetkezetek szervezeteinek véleményét.
A másik módosítás fontos abból a szempontból, hogy megszünteti a törvénynek azt a rendelkezését, amely a szövetkezetek gazdálkodásába való durva beavatkozás volt, és tulajdonképpen 2005. december 31-ig a szövetkezetek megszűnését jelenthette volna.
(13.30)
Tehát 2006. december 31-ig nem kell az üzletrésztőkét részjegytőkévé konvertálni, és nem szűnnek meg a szövetkezetek jogutód nélkül, mint ahogyan ez bekövetkezhetett volna.
Végül a harmadik módosítás tartalmazza azt a rendelkezést, amely szerint a törvény kihirdetését követő második év végéig, várhatóan 2005. december 31-ig törvényt kell alkotni az egységes szövetkezeti szabályozás érdekében.
Végezetül a kormánypárti képviselők kihangsúlyozták, hogy a két éven belül megalkotandó új szövetkezeti törvény a lehető legszélesebb társadalmi egyetértés talaján formálódik, és lehetővé teszi úgy a hazai, mint az uniós források mind nagyobb mértékű igénybevételét, mely a magyar mezőgazdaság, a vidék felemelkedését meggyőződésünk szerint jól fogja szolgálni.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
