DR. NÉMETH IMRE
DR. NÉMETH IMRE
DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai uniós csatlakozásunkhoz szükséges jogharmonizációs feladatok körében elvégeztük a földművelésügyi ágazati törvényeknek a közösségi jog négy szabadságelve alapján történő átvilágítását. Ennek során észleltük, hogy a földművelésügyi törvények rendelkezései között vannak olyanok, amelyek nem felelnek meg az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlása elvének. Ezért módosítani szükséges azokat a törvényi rendelkezéseket, amelyek az európai uniós tagállami állampolgárságú személyekre vonatkozóan korlátozásokat, diszkriminációkat tartalmaznak.
E jogharmonizációs célú módosítás körébe az alábbi öt törvény tartozik: a halászatról és horgászatról szóló törvény; az állattenyésztésről szóló törvény; a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény; a növényvédelemről, továbbá a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló törvény.
Kezdjük az elsővel! A növényvédelemről szóló törvény módosítását szükségessé teszi a vonatkozó közösségi jogszabályok teljes körű átvétele is, ezért e törvény módosításának terjedelme eltér a többitől.
A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló közösségi irányelv rendelkezéseinek átvétele biztosítja, hogy Magyarországon az Európai Bizottság szakértői ellenőrizhessék a növényvédelmi előírások betartását, valamint a magyar növényvédelmi hatóságok munkáját is. A bizottság tagjai ezért vizsgálatok és mintavételek céljából beléphetnek az adott helyiségbe, az adott létesítménybe.
A csatlakozással a növényvédőszer-hatóanyagok engedélyezése közösségi hatáskörbe kerül. A törvénymódosítás lehetővé teszi azt, hogy a magyar növényvédelmi hatóság részt vegyen az engedélyezési eljárásban. Az EC jelzéssel ellátott műtrágyák az Európai Unióban nem engedélykötelesek, így az engedélyezési kötelezettség alól e termékeket ki kell vonni. Ha megfelelnek a közösségi előírásoknak, ezek a műtrágyák Magyarországon is szabadon forgalmazhatók.
Az állattenyésztésről szóló törvény módosítása a szarvasmarhafélék fajtiszta tenyészállatainak genetikai azonosítási módszerei meghatározásáról szóló közösségi jogszabállyal összeegyeztethető szabályozást tartalmaznak. A tenyészállatok forgalomba hozatala során azok származását nemcsak vércsoportvizsgálattal, hanem az azzal egyenértékű genetikai vizsgálattal is lehet igazolni. A petesejteket termelő anya, illetve az ivarsejteket termelő szülők származása szintén igazolható vércsoportvizsgálattal egyenértékű genetikai vizsgálattal is.
A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló törvény szerint növényvédelmi diplomához kötött tevékenységet az a magyar állampolgár folytathat, aki egyúttal a kamara tagja is. A javaslat a növényvédő mérnöki és növényorvosi hivatás gyakorlásával összefüggően az állampolgárságtól függetlenül lehetővé teszi a kamarai tagságot.
A halászatról és horgászatról szóló törvény jelenleg a magyar állampolgárok állami horgászjegyének kiváltását szigorúbb feltételhez köti, mint a külföldi horgászok esetében. Az európai uniós csatlakozásra tekintettel egységes szabályozás szükséges az állami horgászjegy kiváltására a magyar és a külföldi állampolgárságú horgászok tekintetében egyaránt. Az egységes szabályozás keretében a horgászjegyváltás feltételeként megszüntetjük a kötelező horgászszervezeti tagságot és a fogási napló leadásának előírását. Eközben a fogási napló vezetése továbbra is kötelező marad, melynek elmulasztása szankcionálható lesz. A horgászok a kifogott hal mennyiségéről és fajtájáról nem az egyesületeknek, hanem a halászatra jogosultnak tartoznak elszámolni ezentúl.
(12.20)
A fogási napló összesített adatairól a halászatra jogosult ad éves összesítő jelentést az országos halászati adattárnak.
A kötelező szervezeti tagsági követelményt az elmúlt években több kritika érte. Az Alkotmánybírósághoz is e tárgyban több beadvány érkezett, melyekről még nem született döntés. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa maga is áttett hasonló tárgyú panaszt az Alkotmánybírósághoz. A kötelező egyesületi tagsághoz hasonló kérdésben a nem hivatalos vadászok kötelező kamarai tagságával kapcsolatban az Alkotmánybíróság azonban már megállapította az egyesülési szabadság megsértését.
A kötelező horgászszervezeti tagság eltörlése nem jelenti az egyesületi rendszer összeomlását, hiszen az 1993-1998 között sem omlott össze, amikor nem volt kötelező az egyesületi tagság. A horgászok, úgy, mint akkor, a jövőben is érdekeiknek megfelelően fogják választani az egyesületekben való részvételt, de most már valóban szabadon, az alkotmány szellemének megfelelően.
A jelenlegi szabályozás szerint az állami horgászjegy kiadásának feltételeként a külföldiek is kötelesek magyar horgászszervezetbe belépni, és előző évi fogási naplójukat leadni. E szabályozás végrehajthatatlan, emiatt önmagában is szükséges a törvény módosítása.
A törvényjavaslat szerint állami horgászjegyet bárki kaphat majd, aki rendelkezik horgászvizsgával, vagy előző évi horgászjegyét bemutatta. A horgászvizsga jelenlegi rendszerének fenntartása mellett a törvényjavaslat lehetővé teszi a külföldön tett horgászvizsgák hatósági elismerését. A külföldön tett vizsgát az erről kiállított okirat magyar nyelvű fordításával kell majd igazolni.
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló törvény az állami vadászjegy és vadászati engedély kiváltását megkülönbözteti attól függően, hogy magyar vagy külföldi, állandó magyarországi tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező külföldi, továbbá magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgár kíván vadászatot folytatni. A javaslat szerint a magyarországi állandó lakhellyel rendelkező, 18. életévét betöltött személyek válthatnak vadászjegyet, ami az ország egész területére érvényes. A vadászjegyet kérelmezőknek magyar vadászvizsgával kell rendelkezni. A magyarországi állandó lakhellyel nem rendelkező, 18. életévét betöltött személyek vadászati engedélyt válthatnak, mely a szerződésben megjelölt vadászterületre engedélyezi a vadászatot. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkra tekintettel megszűnik az a korlátozás, hogy a mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodási ágazatba sorolt gazdasági társaságok közül kizárólag a belföldi tulajdonú társaság lehet a vadászati jog haszonbérlője.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat az uniós csatlakozással összefüggő módosításokon kívül az egyes halászati, vadászati, növény- és talajvédelmi hatósági eljárások, továbbá a vagyoni kárpótlási előírások lezárásával kapcsolatban felmerült kérelmek elbírálása ügyében néhány korrekciót is tartalmaz. A hatályos szabályozás a vadászattal összefüggő jogsértések elkövetése esetén előírja a vadászjegyek és vadászati engedélyek visszavonását, de nem határozza meg annak időtartamát. A javaslat pótolja ezt, a vadászati hatóság a cselekmény súlyától függően legalább három hónapra és legfeljebb öt évre köteles visszavonni az engedélyeket. A vadász új engedélyt mindaddig nem kaphat, amíg a visszavonást elrendelő határozat hatálya alatt áll. A vadászjegy visszavonásáról rendelkező határozatok végrehajtásáról a jövőben is az Országos Magyar Vadászkamara területi szerve intézkedik. Tekintettel azonban arra, hogy a kamarai tagság már nem kötelező, a törvénynek rendelkezni kell arról, hogy nem kamarai tagok esetében is a vadászkamara látja el ezt a feladatot. A trófeabírálat során nem lehet minden trófeán - például a vaddisznó agyarán - az azonosító jel sorszámát feltüntetni, ezért ezt az előírást el kell törölni.
A növényvédelmi hatósági eljárásokat szigorítja a törvénynek az a rendelkezése, mely lehetővé teszi, hogy a közérdekű védekezést megelőzően hozott hatósági határozatok azonnal, fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatók legyenek. Ha a termelő vagy a földhasználó nem érhető el, a védekezésre kötelező határozat hirdetmény útján is közzétehető lesz. Így lehet elérni, hogy a parlagfű-mentesítésben érdemi előrelépés történjen az országban. A növényvédelmi hatóság által kiszabható talajvédelmi bírság számításának alapját a talajvédelmi bírság értékállóságának megőrzése érdekében az étkezési búza mindenkor érvényes garantált ára határozza meg jelenleg. Tekintettel arra, hogy a garantált ár helyébe az intervenciós felvásárlási ár lépett, a termőföldről szóló törvénynek e számításra utaló rendelkezését is módosítani kell.
A Nemzeti Földalap Kezelő Szervezet közreműködik a vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával kapcsolatosan benyújtott kérelmek eljárásában, ez teszi szükségessé a vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő, egyes kérdésekről szóló törvény módosítását. E javaslat azonban nem érinti a döntéshozatal jelenlegi rendjét.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés mezőgazdasági, környezetvédelmi, gazdasági és egészségügyi bizottsága a törvényjavaslat-tervezetet megvitatta, és támogatta az általános vitára való alkalmasságot. Kérem, hogy a T/5833. számú törvényjavaslatban foglalt törvények módosítását az előbbiekben elmondottak alapján önök is támogassák.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
