DR. SZABÓ JÓZSEF ANDOR

Teljes szövegű keresés

DR. SZABÓ JÓZSEF ANDOR
DR. SZABÓ JÓZSEF ANDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy kicsit plasztikusan kezdeném, hiszen agrártörvényekről, azon belül is vadászati törvényről van szó. A mezőgazdasági bizottságban előfordult, hogy a nyúl hátrafordult, hiszen olyan érzésben volt részünk nekünk, ellenzéki képviselőknek, hogy olyan törvényegyveleg került benyújtásra, amellyel kapcsolatban nemcsak bennünk, látszott a kormánypárt részéről is, súlyos kifogások merültek fel úgy tartalmilag, mint formailag.
(12.40)
És ha valaki megkérdezné, hogy jó, nincs idő, hiszen jogharmonizációs célú törvényekről van szó, miért nem fogadtuk el, vagy miért nem akarjuk ezt elfogadni; mi úgy gondoljuk, ellenzéki képviselők, hogy ezek a törvények külön-külön is megérnének egy-egy misét, ahogy szokták mondani, hiszen olyan törvények, amelyek gondozásra szorulnak, olyan törvények amelyek mögött nem kevés ember, nem kevés embernek a sorsa, aktivitása áll. Csak példát mondanék, mondjuk, a halászati törvény háromszáz-egynéhány ezer embert érint; a vadászati törvény 53 ezer nyilvántartott vadászt érint; a termőföldről nem is beszélve, hiszen 4 millió 800 ezer vagy mondhatnám azt, hogy 5,2 millió hektár termőföld van Magyarországon; vagy ha a kamarát mondom, ott is - akár a növényorvosokat véve alapul - több tízezer embert érint.
És ha valaki mondaná nekünk vagy megkérdezné tőlünk, hogy mégis, miért nem szeretjük ezeket a lecsótörvényeket vagy ezeket a koktéltörvényeket: azért nem szeretjük, tisztelt hölgyeim és uraim, mert ezek szűk körben adott egy-két paragrafust módosítanak, de nem adnak lehetőséget arra, hogy a törvények át legyenek tekintve, vagy a törvényeket át lehessen külön-külön tekinteni - ez az egyik oldala az éremnek. A másik oldala az éremnek meg az, hogy ilyenkor könnyű akár rá egy évre az asztalról lesodorni azt, amikor esetleg kérjük, hogy valamelyik törvényt vegyük elő, hiszen ilyenkor jön a tárca részéről a szokásos mondás, hogy tavaly tárgyaltunk róla, holott ez nem igaz, nem tárgyaltunk róla, mert nem vettük elő egészében, csak esetleg részmódosítás szempontjából vettük elő. Ezek a formai követelmények.
Ha tartalmilag nézzük ezt a koktél- vagy lecsótörvényt, természetesen van benne olyan elem, amely korszerűsíti az előző törvényt, és amelyet csak üdvözölni tudok. És ha felsorolnám azokat a törvényeket, amelyeket ez a koktéltörvény tartalmaz, akkor én mint állatorvos első helyre nyilván az állattenyésztési törvényt tenném. Hiszen aki állatorvos, az tudja, hogy az állatoknál, mondjuk, a vércsoport szerinti azonosítás nem olyan egyszerű, mint az emberek esetében; az állatoknál sokkal több vércsoport van, és lehet azt mondani, hogy az apa- vagy anyaállat vércsoportja alapján történik az azonosítás, de tudjuk azt, hogy visszaélésekre ad lehetőséget. Ezért én is javasolom azt, és üdvözölni tudom azt, hogy a genetikai azonosítás megjelenik ebben a törvényben, és reményeim szerint ezt követni fogja majd a DNS-alapú azonosítási rendszer a későbbiekben.
Amivel mi, ellenzéki képviselők már nem tudunk egyetérteni, az a halászati törvényen belül a horgászjegy, illetve a horgászati tagság fogalma. Azzal egyetértünk - mint jogharmonizációs célú törvényjavaslat -, hogy természetesen horgászjegyet külföldi állampolgár vagy bármilyen európai uniós állampolgár válthat, ha a 18. évét betöltötte. De azzal már nem igazán tudunk egyetérteni, hogy horgászati tagsága legyen vagy ne legyen az illetőnek az egyesületben, és megmondjuk azt is, hogy miért: azért, mert úgy gondoljuk, hogy a horgászati tagság bizonyos kötelességekkel jár, ugyanúgy, mint a vadászati tagság is.
Mik lehetnek ezek a kötelességek? Természetesen nemcsak a horgászat vagy a halászat lehetősége, hanem bizonyos olyan társadalmi munkák vagy olyan összetartási munkák elvégzése, ami jelentőségteljesen kötődik ahhoz a területhez, ismeri azt a területet, és ami alapján nem követi el esetleg azokat a visszaéléseket, amelyeket elkövetne. Hiszen azért ne legyünk naivak, úgy a horgászoknál, mint a vadászoknál is sajnos léteznek a két aktivitásból következő visszaélések. Talán jó lenne vagy jó lett volna megvárni, bár nyilvánvalóan az Alkotmánybíróság azzal foglalkozik, amivel a sürgősségi sorrend alapján gondolja, tehát nem biztos, hogy erre a döntésre a közeljövőben sor kerül, de talán jó lett volna megvárni az alkotmánybírósági döntést is ezen a területen.
Ami a vadászati törvényt illeti, természetesen ott sincs az ellenzéknek semmilyen aggálya abban, hogy a 18. évét betöltött, állandó lakhellyel rendelkező külföldi állampolgár vadászjegyet válthasson ki. Amit súlyosan kifogásoltunk, az volt, hogy a vadászati törvény egyik paragrafusa előírta azt, hogy a vadászati jegy, amennyiben különböző szankciót kap el az illető, három hónaptól öt évig felfüggeszthető, de aki egy évnél több vagy akár egyéves felfüggesztést kap, az az illető új vadászvizsga letételére kötelezett. Mi azt mondtuk, hogy amennyiben ez marad, fölösleges, hiszen eleve, ha egy évnél vagy egy éven túl - de inkább azt mondom, egy évnél - kötelezően új vadászvizsgát kell tegyen, akkor fölösleges megjelölni az ötéves terminust. Tehát ezt akár egy módosítóban be fogjuk adni, hogy ha egyéves szankciót kap az illető, akkor vadászvizsgát tehessen. Ez volt az egyik dolog.
A másik dolog a vadászati törvénynél az volt, hogy egy mondat erejéig megjelenik a trófeamegjelölési probléma. Tudjuk, hogy ma Magyarországon a trófeát kétféleképpen jelölik meg: vagy egy úgynevezett bélyegzős megjelölés van, vagy egy úgynevezett - dámféléknél, gímféléknél - agancsszártőben fúrt lyuk megjelöléssel végzik az azonosítást.
Nos, itt a dolog pontosításra kerül - bár ez a végrehajtási utasításokban általában létezik -, hogy minden trófeás vad az elejtés pillanatát követően bemutatásra kötelezett az illetékes vadászati elbíráló bizottságnál - ez nem vonatkozik nyilvánvalóan a tarvadakra. Itt a kifogás alapvetően a vaddisznóagyarak megjelölésével kapcsolatban merült fel, én meg abból indultam ki, és ellenzéki képviselőtársaimmal együtt abból indultunk ki, hogy mivel a vaddisznóagyar is trófeának minősül, tehát bemutatási kötelezettség áll vele szemben, ez azt jelenti, hogy ha egyszer bemutatom, akkor azt egy trófeabírálati jegyzőkönyv kíséri. Tehát ha én bemutatok egy trófeás vadat, akkor nyilvánvalóan kell kapnom egy jegyzőkönyvet is.
Ha kapok egy jegyzőkönyvet, akkor innentől kezdve, úgy gondolom, fölösleges azt vizsgálni, hogy az adott trófeán elmosódottan látszik-e az esetleges bélyegzős megjelölés, vagy lehetséges-e egyáltalán a vaddisznó bélyegzős megjelölése anélkül, hogy a trófea károsodjon. Én úgy gondolom, hogy ha valakinek a falán ilyen típusú trófea van, az mellékelje mellé vagy tegye be a fiókba azokat az úgynevezett trófeabírálati jegyzőkönyveket is, amelyek ezzel járnak, és amennyiben úgy gondolja, hogy gondja van a trófeáival kapcsolatban, akkor elő tudjon venni számszerűleg ugyanannyi jegyzéket, ahány trófeája van. Tehát én nem látom ezt olyan súlyos dolognak, amit módosítani kéne külön erre a csoportra.
Menjünk egy gondolattal tovább egy másik elemére a törvénynek. Ugye, a növényvédő szereket szabályozó törvény, a növényvédelmi törvény is módosításra kerül, ahol mindössze arról van szó, hogy a bírságot megemeljük egymillióról kétmillióra, holott aki a jegyzőkönyvet elolvasta, magától a tárcától is elhangzott, hogy vannak forgalmazók, akik többmilliós hasznot érnek el ezen tiltott, káros vagy kevésbé káros növényvédő szerek forgalmazásával, és játszva kifizetik az egymillió forintos bírságot.
Azt gondolom, hogy ezt nem ilyen oldalról kellene megközelítenünk, hogy az egymilliót felemeljük kétmillióra, mert aki egymilliót kifizet, az kétmilliót is játszva ki fog fizetni, hanem kérdem én, tisztelt miniszter úr, tisztelt képviselőtársaim: hol van a Fehér könyv, az Európai Unió 2000-es Fehér könyvének az elve? Hol van a “szántóföldtől az asztalig” című elv, amely szigorúan tiltja azt, és szigorúan nyomon követi az összes növényvédőszer-felhasználást a szántóföldtől egészen az asztalig, beleértve az élelmiszer-adalékanyagokat is.
Tehát én úgy gondolom, hogy nem a bírság mértékét kellene emelni, hiszen ki fogják fizetni, hanem valószínűsíthetően esetleg a forgalmazásból kellene kizárni ezeket az úriembereket egyszer s mindenkorra, akik olyan szert használnak, amelyek súlyosan károsítják esetleg az embereknek az egészségét. És még egyszer mondom, hogy ez a paragrafus meggyőződésem szerint ellentétes az általunk nem olyan rég elfogadott élelmiszertörvénnyel, a nagyon jogharmonizált élelmiszertörvénnyel.
Menjünk egy másik törvényre: azzal mi, ellenzéki képviselők egyetértünk, hogy a termőföld esetében a garantált ár helyett jelenjen meg az intervenciós ár, ez egy európai gyakorlat, ezzel semmi gondunk nincs. Ami a szakkamarákat illeti, számomra a mai napig furcsa a növényorvosi elnevezés - még egyszer mondom, állatorvos lévén -, és én emlékszem, hogy annak idején egy kisgazda képviselőtársam volt az, aki a növényorvosi kamara létrehozását, illetve ennek az ebbéli megjelölését szorgalmazta annak idején.
(12.50)
Úgy gondolom, hogy a kettő között lényeges különbség van: amíg az orvos gyógyít, addig, hogy úgy mondjam, a növényvédő megelőz - ez két lényeges és alapvetően nagyon eltérő dolog. Tehát amikor egy növény beteg, én nem azt mondom, hogy nem lehet mit tenni, de a növényeket érő betegségeket általában megelőzni szokták. Tehát még egyszer, a magam részéről mint terminus technicust ezt elég érdekesnek tartom, de ha létezik, és posztgraduálisan ilyen képzés ma már folyik Keszthelyen és Gödöllőn, én azt mondom, hogy természetesen semmi akadálya ennek, de még egyszer mondom, elég érdekes kifejezés.
Összességében azt mondom, hogy ezt a törvényt mi, ellenzékiek nem tartjuk elfogadhatónak. Nem tartjuk elfogadhatónak, mert jobban szerettük volna ezeket a törvényeket külön-külön tárgyalni. Jobban szerettük volna, ha ezeket a törvényeket összességében külön-külön látjuk, látván az összefüggéseket. És itt rámutattam az élelmiszertörvény-növényvédőszer összefüggésre, ami elég súlyos összefüggés. Nem így szerettük volna kérni, hogy bizonyos paragrafusok vagy bizonyos mondatok, kifejezések megváltoznak, és ezzel összességében, hogy finoman fogalmazzak: letudtuk ezt az öt-hat törvényt, és ezzel meggyorsítottuk a törvénykezést.
Még egyszer mondom: képviselőtársaim és a Fidesz-frakció nevében ezt a törvénytervezetet nem támogatjuk. Köszönöm szépen.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem