KARAKAS JÁNOS

Teljes szövegű keresés

KARAKAS JÁNOS
KARAKAS JÁNOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Nem kívánok visszaélni a Ház türelmével, ezért valószínű, hogy egy kicsit rövidebb is leszek. Mint a felvezetőkben elhangzott, az egyes földművelésügyi ágazati törvények módosításáról szóló T/5833. számú javaslat döntő többsége az uniós csatlakozást célozza, az uniós csatlakozással kapcsolatos harmonizációs feladatokat fogalmazza meg.
Ennek jegyében született az a javaslat is a horgászatról, vadászatról szóló törvénymódosítás kapcsán, hogy el kell ismernünk - és ez természetes és azonos viszonosság áll fenn - az Unió más országaiban letett vadászvizsgát is. Amit jónak tartunk, hogy bár nem uniós kötelezettség, de ésszerűsítés történik arra, hogy a halgazdálkodási és halvédelmi bírság másodfokon átkerül a megyei FVM-hivatalokhoz, így lehetőség nyílik arra, hogy a hivatalok differenciáljanak. Jelenleg például, ha valaki otthon felejtette a horgászengedélyét, előfordulhat, hogy egész évre bevonják éves állami jegyét, ami megítélésünk szerint túlzott büntetés, míg más esetekben ténylegesen élni kell a törvény teljes szigorával, ezzel egyetértünk, akár másodfokon is.
Vita várható a horgászszervezeti tagság eltörlése kapcsán, hiszen bár a miniszter úr azt mondja, hogy ez is az uniós csatlakozást szolgálja, az Unióban sem egyértelmű a szabályozás. Például Ausztriában nincs kötelező szervezeti tagság, Belgiumban a magánvizeknél kötelező, Finnországban nincs, Németországban nincs, Franciaországban viszont '84 óta kötelező horgászszervezeti tagság van, és a csatlakozó országokat tekintve Csehország és Szlovákia, úgy tűnik, nem is akarja eltörölni a kötelező egyesületi tagság kérdését, tehát úgy érzem, hogy ezt a pontot ismételten meg kell vitatnunk.
Ami a fogási napló körüli vitát illeti, hogy a halászatra jogosultnak kell leadni, igazából ez jelen esetben döntő többségében megegyezik a horgászegyesületekkel, hiszen ők a vizek kezelői, a halászati jogot ők kapták meg adott időszakra, tehát ebből adódóan nem várható feszültség. Ha nincs ilyenfajta egyesületi kötődés, akkor viszont akár az állami jegy kiadásának a rendjét kell szabályozni, ennek a költségeit valamilyen formában viselni kell. Tehát az eddigi gyakorlat szerint le kellett adni a fogási naplót, és akkor igényelhettük a következő évi állami jegyet, illetve kaphattuk meg az új fogási naplót, viszont ennek helyébe, ha nem lesz egyesületi tagság, meg kell találni a megfelelő módját és rendszerét, ami lehet, hogy nem lesz egyesület, de akkor egy kvázi egyesület lesz, mert akkor is össze fognak jönni az emberek.
Az állattenyésztésről szóló törvény módosítása rendkívül fontos a genetikai azonosítás kérdéseiben, ez uniós rendelethez történő csatlakozás, tehát uniós feladat is volt a részünkről.
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról szóló törvénymódosításban szintén harmonizációs az, hogy a külföldi, aki itt lakik, és betöltötte a 18. évét, vadászjegyet válthat. Ez, mint mondottam, harmonizációs feladat. Itt is jelentkezik, hogy másodfokon szintén az FVM-hivatalok járhatnak el, itt viszont - és jogosan - a hatóság eljárását majdan egy miniszteri rendelet fogja szabályozni, tehát igazából a szankcionálás módozatait, úgy érezzük, mindenféleképpen szükséges megtenni, mivel itt azért fegyverhasználatról is szó van, és a vad védelmén túl természetvédelmi és egyéb témák is kötődnek hozzá, és nagy értékek védelméről van szó.
Az csak értelmezési vita volt megítélésünk szerint a bizottságon belül, hogy akit egy éven túlra büntetnek, akinek bevonják az állami jegyét, annak ismételten vadászvizsgát kell tenni. Az értelmezés számunkra nyilvánvaló, hogy akinek öt évre függesztették fel a vadászjegy-igényelhetőségét, az öt évig nem vadászhat, és utána természetesen vadászvizsgát kell tenni, hasonlóan ahhoz, mint ha, mondjuk, valaki gépkocsibalesetet okozva kapja ugyanezt a büntetést.
A növényvédelemről szóló törvény módosítása döntő többségében pontosít, uniós szempontból is, de összességében a hazai felhasználók szempontjából is fontos. Fontos az, hogy újabb fogalmak kerülnek meghatározásra, fontosnak tartjuk azt, hogy a közérdekű védekezésnél a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya, uniós kötelezettség elismernünk az Európai Bizottság szakértőjének felhatalmazását az ellenőrzésre, úgy gondoljuk, hogy ez természetes.
A hulladékgazdálkodásról szóló törvény kapcsán a csomagolóeszközök kezelése, hasznosítása, újrahasznosítása kérdéseiről szintén e törvénymódosításban van szó. Szabályozza a kísérleti, illetve új hatóanyagú szerek felhasználását. Ami természetes, és úgy érzem, hogy már eddig is meg kellett volna tenni: a növényvédő szerek forgalmáról adatszolgáltatási kötelezettség áll fenn, és a növényvédelmi bírságot megnövelték kétmillió forintra az előterjesztők, de megítélésem szerint, megítélésünk szerint lehet, hogy még ez a kétmilliós nagyságrend is kevés, további szigorítás szükséges.
A következő ilyen módosításra kerülő törvény a Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló törvény módosítása, amely természetszerűleg arról szól, hogy állampolgárságtól független ezen kamarai tagság. A talajvédelmi bírság kapcsán a termőföldről szóló törvényt kell módosítani, hiszen a 2003. évi XVI. törvény alapján a parlament a garantált ár helyébe az intervenciós árat tette, ebből adódóan természetesen ez lesz a talajvédelmi bírságnak is az alapja.
Végül egy ésszerűsítés, ami nem uniós harmonizációt szolgál, a vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával kapcsolatos kérdésekről szóló '97. évi törvény ésszerűsítő módosítása, amelyben az FVM-miniszter nemcsak saját jogon, hanem a Nemzeti Földalapon keresztül láthatja el feladatát. Úgy érezzük, hogy ez ennek a szervezetnek a feladatait, igazából a leterheltségét nem növeli, viszont célszerű ehhez a szervezethez rendelni ezeket a jogosítványokat jövő év január 1-jével.
Tisztelt Ház! Mint említettem, nem visszaélve a türelmükkel, ezen tételek ismertetésével ajánlanám a Ház figyelmébe a törvényjavaslatot, illetve az elfogadását, és azt kérem, hogy az általam is felvetett egy-két területen, illetve amit még fontosnak tartunk, ott módosító indítványokkal is tegyük pontosabbá, érthetőbbé, használhatóbbá ezen előbb felsorolt jó néhány törvénymódosítást.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem