DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A határokon átnyúló tőkebefektetések és más gazdasági kapcsolatok egyre inkább igénylik a számviteli beszámolók nemzetközi összehasonlíthatóságát, azt, hogy a különböző országok vállalkozásai egységes szemléletben és tartalommal mutassák be vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetüket. Ennek a követelménynek pedig a számvitel magas fokú nemzetközi harmonizációjával lehet csak megfelelni. A számviteli harmonizációban az utóbbi idők legjelentősebb lépése az Európai Unió számviteli szabályainak határozott közelítése a nemzetközi számviteli sztenderdek rendszeréhez.
A hazai számviteli jogharmonizáció területén az alapvető feladatokat a 2001. január 1-jén hatályba lépett számviteli törvény szabályozása már elvégezte. A jelenlegi felülvizsgálatra elsősorban amiatt van szükség, mert 2001-2002-ben a számvitel nemzetközi harmonizációjával összefüggésben az Európai Unióban jelentős változtatásokra került sor a számviteli törvény alapjául figyelembe vett számviteli irányelvekben. A nemzetközi számviteli sztenderdek rendszeréhez való határozott közelítés érdekében fogadták el a 2001/65. számú EK-irányelvet, amelyet a tagállamoknak legkésőbb 2004. január 1-jétől kell beépíteniük saját jogrendjükbe.
A módosítás a pénzügyi instrumentumok meghatározott körére vonatkozóan bevezeti a valós piaci értéken történő értékelést. Ezen irányelvi módosítással szorosan összefügg a nemzetközi számviteli sztenderdek alkalmazásáról szóló 1606/2002. számú EK-rendelet, amely a nemzetközi számviteli sztenderdek kötelező alkalmazásáról rendelkezik 2005. január 1-jétől, egyes esetekben 2007-től, a tőzsdei vállalkozások összevont, konszolidált, éves beszámolójára vonatkozóan. Az egyéb, nem tőzsdei vállalkozások összevont éves beszámolója, illetve az egyedi beszámoló tekintetében pedig a rendelet a tagállamokra bízza az alkalmazás lehetőségének kiterjesztését.
A számviteli irányelveknek a valós értéken történő értékelés bevezetésével összefüggő rendelkezéseit valamennyi tagállamnak, így a csatlakozó Magyarországnak is be kell illesztenie saját jogrendjébe, míg az 1606/2002. számú EK-rendelet a csatlakozást követően közvetlenül a hazai jogrend részévé válik. Ez az utóbbi csak olyan kérdésekben igényel további szabályozást, amelyekről külön nem rendelkezik, illetve ott, ahol az alkalmazható eljárások tekintetében választási lehetőséget biztosít.
A valós piaci értéken történő értékelés, a pénzügyi eszközök és a pénzügyi kötelezettségek meghatározott körére vonatkozóan a jelenlegi szabályok szerinti leértékelések, értékcsökkenések, értékvesztések mellett lehetővé teszi a bekerülési értékükhöz képest azok felértékelését is. A valós értéken történő értékeléshez kapcsolódó átértékelési különbözeteket a kereskedési célú, éven belüli tételek esetében az eredménnyel szemben, más esetekben a saját tőkével szemben kell elszámolni. A valós értéken történő értékelés alkalmazásához szorosan kapcsolódik a fedezeti ügyletek elszámolásának kérdése, amely szintén részletesen kifejtésre került a törvényjavaslatban.
A valós érték a piaci érték, amely lehet a tőzsdén jegyzett árfolyam vagy két fél szabad megállapodása szerinti érték, illetve a hasonló pénzügyi instrumentum árából levezetett számított érték. Ezek hiányában a valós érték az általános értékelési eljárásokkal megállapított, piaci árat közelítő érték.
(18.00)
A valós értéken történő értékelést minden esetben könyvvizsgálóval kell felülvizsgáltatni.
A törvényjavaslat szerinti valós értéken történő értékelés lehetősége a vállalkozók egyedi és összevont éves beszámolójára egyaránt vonatkozik. A lehetőségkénti előírás természetesen azt is jelenti, ha valamely vállalkozó például 2004. január 1-jéig nem tud felkészülni a valós értéken történő értékelés alkalmazására, akkor 2004-ben még nem alkalmazza azt.
A számvitel továbbfejlesztésének talán legjelentősebb lépése az Európai Unióban a nemzetközi számviteli sztenderdek alkalmazásáról szóló 1606/2002. EK rendelet, amely előírja, hogy az Európai Unió tőzsdéin jegyzett vállalkozások - a jóváhagyott és kihirdetett körnek megfelelően - kötelesek összeállítani összevont éves beszámolójukat 2005-től kezdődően. Egyes esetekben 2007-től érvényes ez az előírás.
A rendelet szerint a tagállamok megengedhetik vagy megkövetelhetik azt is, hogy az említett vállalkozások az egyedi beszámolójukat, illetve hogy a többi vállalkozás az egyedi és az összevont éves beszámolóját a hivatkozott sztenderdek alapján állítsa össze.
A rendelet a csatlakozást követően az Európai Unió hivatalos lapjában történő kihirdetéssel, külön adaptáció nélkül lép hatályba, az közvetlenül a hazai jogrend részévé válik. Ugyanakkor kiegészítő szabályozást igényelnek azok a kérdések, amelyekről a rendelet, illetve a rendelet alapján alkalmazandó sztenderdek nem intézkednek. E tekintetben a törvényjavaslat a rendelettel nem szabályozott kérdésekben a számviteli törvény vonatkozó előírásait rendeli megfelelően alkalmazni.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat - élve a kiterjesztés lehetőségével - a tőzsdei vállalkozókon kívüli anyavállalatoknak is megengedi, hogy az összevont éves beszámolójukat saját elhatározásuk alapján, a számviteli törvény előírásai helyett, a rendeletben foglaltak szerint állítsák össze. Ugyanakkor a törvényjavaslat a rendelet alkalmazásának választási lehetőségét az egyedi beszámolókra egyelőre nem terjeszti ki; az esetleges ilyen irányú kiterjesztés megfontolására az összevont beszámolókra vonatkozó két-három éves tapasztalatok figyelembevételével a későbbiekben indokolt lesz visszatérni.
Az IAS-ek egyedi beszámolókra vonatkozó alkalmazása hosszabb felkészülési időt és több kapcsolódó jogszabály, így az adótörvények módosítását is igényli. Ez a felkészülés a tagállamok döntő többségénél is hosszabb időt vesz igénybe.
További, számviteli jogharmonizációs kötelezettséget jelent a csatlakozásig valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó, meghatározott jogi formájú gazdasági társaságok egy másik tagállamban létesített fióktelepeire vonatkozó, adatközlési követelményekről szóló 89/666. EGK irányelv számviteli rendelkezéseinek átvétele. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeinek működésével összefüggésben figyelembe kell venni, hogy a hivatkozott irányelv meghatározott fióktelepek esetében a fióktelepi beszámoló letétbe helyezése és közzététele alól felmentést ad, illetve eleve tiltja a tagállamoknak, hogy ilyen kötelezettséget előírjanak. Mindez azt is jelenti, hogy az uniós előírásoknak való megfelelés érdekében különbséget kell tenni az Európai Unió tagállamaiban, illetve az Európai Unión kívüli országban székhellyel rendelkező gazdasági társaságok magyarországi fióktelepei között.
A harmadik országban székhellyel rendelkező gazdasági társaságok magyarországi fióktelepeinek számviteli szabályozására - a közösségi jog erre vonatkozó eltérő rendelkezése hiányában - továbbra is a jelenlegi számviteli előírások lesznek teljeskörűen érvényesek, míg az Európai Unió tagállamaiban székhellyel rendelkező gazdasági társaságok magyarországi fióktelepeinek működésével kapcsolatos számviteli előírások módosulnak a letétbe helyezési és a közzétételi kötelezettség tekintetében. Természetesen a gazdasági elkülönülés nyomon követése, az adó- és járulékfizetési kötelezettségek teljesítésének egységes alapokon történő rendezése egyelőre ezen fióktelepek esetében is szükségessé teszik - a versenysemlegesség elve alapján - a számviteli törvény egyéb, a könyvvezetésre, a beszámoló készítésére vonatkozó általános előírásainak az alkalmazását.
A számviteli jogharmonizációs kötelezettség maradéktalan teljesítése érdekében ismételten áttekintésre került a meghatározott jogi formájú gazdasági társaságok éves beszámolójáról szóló 78/660. EGK számú 4. és a meghatározott jogi formájú gazdasági társaságok összevont beszámolójáról szóló 83/349. EGK számú 7. számviteli irányelv. Az irányelvi rendelkezések és a számviteli törvény hatályos előírásainak tételes összehasonlítása eredményeként elsősorban a kiegészítő mellékletben további információk szerepeltetését indokolt előírni.
A számviteli jellegű jogharmonizációs kötelezettségek mellett a számvitelt közvetlenül vagy közvetve érintő egyéb területeken végrehajtásra kerülő jogharmonizációs változások számviteli vonatkozásait is rendezni szükséges. A gazdasági társaságokról szóló törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény jogharmonizációs célú felülvizsgálata eredményeként e két törvény jelentősen módosult 2003-ban. Tekintettel arra, hogy a számviteli törvény előírásai szorosan összefüggnek a hivatkozott két törvény előírásaival, a változásokhoz a számviteli törvény vonatkozó előírásait is megfelelően illeszteni kell. Emiatt szükséges módosítani többek között a számviteli törvénynek a nem pénzbeni vagyoni hozzájárulásra, a vagyonvédelmi, a hitelezővédelmi előírásokra, a tőkeemelésre, a tőkeleszállításra, az osztalékfizetésre, a közbenső mérlegre, a saját részvények megszerzésére vonatkozó előírásait. Emellett be kell építeni a számviteli törvény előírásaiba azokat az új elemeket, amelyeket a társasági jog változásai tartalmaznak: alaptőke feltételes leszállítása, visszaváltható részvény és a többiek.
Külön kiemelendő az elektronikus cégeljárás bevezetésével összefüggésben az elektronikus letétbe helyezés és közzététel lehetőségének a megteremtése.
A számviteli törvény javasolt módosítása figyelembe veszi a devizakülföldi gazdasági társaságokra vonatkozó egyéb jogi szabályozás jogharmonizációval összefüggő változásait is, amelyek következtében számos, a devizajogszabályok alapján jelenleg még devizakülföldinek minősülő gazdasági társaság megítélése megváltozik, annak ellenére, hogy tevékenységük ténylegesen nem módosul.
A kormány kiemelt feladatának tekinti az érintett gazdasági társaságok jogi státusának megváltozásával összefüggően a rájuk háruló adminisztrációs és pénzügyi többletterhek csökkentését. Ennek érdekében tartalmazza a törvényjavaslat, hogy azok a gazdasági társaságok, amelyek kizárólag az uniós csatlakozással összefüggő jogszabályi változások miatt veszítik el devizakülföldi minősítésüket, legkésőbb az euró magyarországi bevezetése napjától lesznek csak kötelesek a beszámoló devizanemére vonatkozó általános szabályokat alkalmazni.
A hozzáadott értékadóról szóló 77/388. EGK irányelvet módosító 115/2001. EK irányelv kimondja, hogy a tagállamok nem követelhetik meg a hagyományos, papír alapú számlák aláírását. A hatályos számviteli törvényi szabályozás a számviteli bizonylat adatainak alaki és tartalmi hitelességére, megbízhatóságára épít, azt a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapjának tekinti. A hitelesség, a megbízhatóság biztosításának jelenlegi eszköze a papír alapú számviteli bizonylatok esetén az aláírás intézménye alkalmazásának kötelezettsége. E direkt kötelezettséget a hivatkozott irányelvi rendelkezés alapján meg kell szüntetni. A törvényjavaslat ezt oly módon oldja meg, hogy az alaki és tartalmi hitelességnek a jövőben többféleképpen is meg lehet felelni, amelyek között - mint egyik lehetőség - továbbra is megtalálható az aláírás. A gazdálkodó döntésére van bízva, hogy a bizonylatok hitelességének biztosítására milyen eljárást választ.
A bizonylatokkal összefüggő módosítási javaslatok azok is, amelyek az újrakodifikálásra kerülő általános forgalmi adóról szóló törvénynek a számlára vonatkozó változó rendelkezéseivel való összhangot hivatottak biztosítani.
A törvényjavaslat módosítja az elektronikus dokumentumokkal, iratokkal mint számviteli bizonylatokkal kapcsolatos jelenlegi rendelkezéseket, elfogadva a fokozott biztonságú, elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentumokat, iratokat is. Az elektronikus dokumentumok, iratok hitelességének, megbízhatóságának, valamint a bizonylatok megőrzésének, archiválásának jogi és technikai követelményrendszere elsődlegesen nem számviteli kérdés, e tekintetben a számviteli szabályok elfogadható szerepet kell hogy betöltsenek. A javasolt előírásokkal ugyanakkor az alkalmazás lehetősége számviteli szempontból biztosított lesz.
(18.10)
További, a nyilvántartások részletezésére, valamint a kiegészítő mellékletben szerepeltetendő információk körének bővítésére vonatkozó előírásokat is tartalmaz a törvényjavaslat, megfelelve ezzel az állami támogatásokkal, illetve a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos követelményeknek, elvárásoknak.
A törvényjavaslatban a jogharmonizációs célú módosításokon túlmenően csak néhány egyéb pontosító, kiegészítő rendelkezés szerepel. Ezek közül kiemelhetőek a fogalmakkal kapcsolatos pontosítások, az egyszeres könyvvitel vállalkozói körben történő alkalmazási lehetőségének három év átmeneti időt követően 2004. január 1-jei megszüntetésével kapcsolatos technikai rendelkezések, az egyes adókra, befizetési kötelezettségekre, illetve az Országos Számviteli Bizottság működésére vonatkozó kiegészítések.
A módosítások döntően 2004. január 1-jétől lépnek hatályba azzal, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén egyes rendelkezéseket - így például a valós értéken történő értékeléssel összefüggő előírásokat - már a 2003. évi beszámoló elkészítésénél is alkalmazni lehet. Ugyanakkor a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire vonatkozó adatközlési követelményekről szóló rendelkezések, illetve az általános forgalmi adóról szóló törvény újrakodifikálásához kapcsolódó pontosítások csak az Európai Unióhoz történő csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napjától, míg a nemzetközi számviteli sztenderdek alkalmazásáról, illetve a beszámolók elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről szóló rendelkezések csak 2005. január 1-jétől lépnek hatályba.
A számviteli törvény módosítása érinti a sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeleteket is, amelyek felülvizsgálatát és indokolt módosítását a törvénymódosítás elfogadását követően még ez évben szintén el fogjuk végezni.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat szerinti módosítások a hazai számviteli előírások közelítését, egyes kérdésekben teljes megfelelését jelentik a nemzetközi és nem csak az európai uniós számviteli szabályokhoz, amelyek közvetlenül is elősegítik az egységes és összehasonlítható vállalkozási környezet megteremtését. A törvénymódosításnak a nemzetközileg összehasonlítható számviteli környezet megteremtésével közvetetten gazdaságélénkítő hatása is várható.
A nemzetközileg elismert és alkalmazott számviteli szabályok napjainkban jelentős átalakuláson mennek keresztül, és e tekintetben a változások követése, az azokhoz való folyamatos alkalmazkodás különösen fontos a versenyképesség szempontjából. A nemzetközi számviteli sztenderdek előírásrendszeréhez közelítő új értékelési szabályok a jelenleginél magasabb minőségi követelményt jelentenek, és az alkalmazásban részt vevőktől - mind a beszámolót készítőktől, mind a beszámolót felhasználóktól - részletesebb szakmai ismereteket igényelnek. Ezzel összefüggésben a következő időszakban egyrészt felértékelődik a regisztrált mérlegképes könyvelők, illetve okleveles könyvvizsgálók kötelező továbbképzésének rendszere, másrészt a felhasználók részéről is határozottabb igény várható az új számviteli ismeretek megszerzésére. A beszámolók javasolt elektronikus úton történő letétbe helyezésének és közzétételének lehetősége pedig az így letétbe helyezett és közzétett beszámolók jelenleginél sokkal szélesebb körű, elektronikus úton történő azonnali hozzáférését biztosítja, amely a gazdálkodás biztonsága, a hitelezők érdekeinek védelme szempontjából közvetlen előnyökkel is jár.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően a szűken szakmai előterjesztést, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosításáról szóló T/5582. számú törvényjavaslatot általános vitára bocsátását követően a minimális módosításokkal fogadja el az Országgyűlés.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
