MÉCS IMRE
MÉCS IMRE
MÉCS IMRE (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A számvitelről szóló törvényjavaslat általános vitájában Kuncze Gábor képviselőtársam átfogó beszédében elmondta az SZDSZ álláspontját, és már ő is megemlítette beszédében az elektronikus hitelességnek a kérdését. Én ezt a területet szeretném egy kicsit körüljárni, hiszen a jövő számvitelének egyik legfontosabb eszköze lesz az elektronikus, digitális közhitelesség kérdése.
Hiszen amikor az interneten keresztül lehet vásárolni, amikor adóbevallásokat lehet elektronikusan - illetve még nem egészen, bizonyos nagy cégeknek kötelező, de a cél az, hogy eljussunk oda, hogy ez is megoldható legyen -, amikor a tranzakcióink jelentős részét elektronikus úton, az internet segítségével, hálózatokon keresztül, távolból, személyes jelenlétünk nélkül meg kell hogy tudjuk tenni, ebben az esetben nagyon fontos, hogy az erre szolgáló eszközöket és az erre szolgáló törvényt minél szélesebb körben alkalmazzuk.
Mint ismeretes, 2001-ben létrehoztuk az elektronikus aláírásról szóló törvényt, amely a XXXV. számot viseli abban az évben, és amely nemcsak az aláírást hitelesíti és helyettesíti, hanem minősített esetben az egész anyagot, az egész szöveget, nemcsak az összes bájtot, az összes karaktert, hanem az összes bitet. Ezenkívül, ha időazonosítóval, dátumpecséttel is ellátják, akkor ez egy tökéletesen hamisíthatatlan, hosszú ideig használható, világos, elektronikus formában létező okirat lehet.
Erre idejekorán meghoztuk a döntést, 2001-ben, és már akkor, a vita során felmerült az, hogy bizonyos aggályok vannak az elterjedésével kapcsolatban, hiszen az emberek nem ismerik, az emberek félnek, az emberek bizalmatlanok, tehát be kell ezt vezetni. Már akkor felmerültek olyan értékes javaslatok, hogy bizonyos kategóriák esetében vezesse be az állam, tegye kötelezővé vagy kedvezményes áron támogassa, tehát hogy köztisztviselők vagy pedagógusok vagy más kategóriái a társadalomnak kapják meg ezt a hitelesítő lehetőséget olcsón vagy akár ingyen, azért, hogy kellően nagy számú aláírás legyen, amire érdemes már cégeket alapítani, érdemes a nem csekély beruházást megejteni.
Sajnálatos módon ez nem történt meg; alakultak cégek, de még nem vált általánossá az elektronikus aláírás. Sőt, azt tapasztalhatjuk, hogy bizonyos cégek, amelyeknek nagy számú digitális hitelesítésre és aláírásra volna szükségük, azok egyszerűbb formában, saját formában, a saját cégük vagy informatikusaik által kialakított módot használnak - ez nagyon nagy hiba. Ez nagyon nagy hiba, hogy amíg az egész világon elismert és elfogadott, rendkívül nagy biztonságú, átfogó rendszert mi törvényben létrehoztuk, illetve biztosítottuk a lehetőségét, és ez nem terjed, ezzel szemben PIN-kódos dolgokat megkerülő, a teljes hitelességtől messze álló rendszereket alkalmaznak, többek között az állami irányítás alatt álló APEH is, amely a Pénzügyminisztérium közvetlen felügyelete alatt van.
Úgy gondolom, hogy ezt a helyzetet meg kell szüntetni, és az előremutató, általános megoldást kell alkalmazni, amelyik minden aggálytól mentesít, és amelynek a széles körű elterjedése biztosítani fogja ezeknek a tranzakcióknak, iszonyatos mennyiségű számlának, okiratnak, különböző szerződéseknek, szóval se szeri, se száma nincs azoknak a fontos iratoknak, amelyeknek a közhitelessége, illetve magánokirati hitelessége fontos. Ezért úgy gondoljuk, hogy mind az adózás terén - azt majd a következő napirendi pontnál fogom elmondani -, mind pedig a számviteli törvény hatásköre alatt álló területen a legkorrektebb megoldást kell választani.
Éppen ezért azt kell javasolnunk, hogy a számviteli törvény 167. §-át változtassuk meg, hiszen ott legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásról van szó, ehelyett mi azt javasoljuk, hogy a legmagasabb szintű minősített elektronikus aláírást alkalmazzák. Ez ugyanis nemcsak azt mondja meg, hogy ki az aláíró, és az hitelesíti, hanem teljes egészében azt a dokumentumot, adott esetben számlát, számsort vagy karaktersorozatot az utolsó bitig hitelesnek minősíti.
Föl szokták hozni ellenérvként azt, hogy drága jelenleg az elektronikus aláírás, drága, mert csak néhány cég vezette be. Az ismereteim szerint jelenleg két cég van, amelyik teljes értékű, minősített digitális aláírás-hitelesítést tud biztosítani, és még van három cég, amely a fokozott biztonságú, tehát a minősítettnél eggyel alacsonyabb szintű aláírást tud biztosítani.
(19.10)
Emiatt, hogy kevés szereplős a piac, van egy olyan félelem, hogy az árak nem fognak piacosodni, nem fognak lemenni. Abban a kérdésben megnyugtatásul kell elmondani azt, hogy nincs már messze az idő, amikor az Európai Közösség tagjai leszünk, és abban az esetben megnyílik ez a piac. Sok száz vagy akár sok ezer elektronikus aláírás-hitelesítő van Európában, akik közül nagyon sokan versenytársként a magyarországi piacra bejönnek.
Hadd mondjam el, hogy hasonló volt a helyzet, egy kicsit analóg ezzel akkor, amikor a hálózat, a net elkezdett terjedni, és a hálózati neveket egyes cégeken keresztül le lehetett foglalni és biztosítani lehetett. Ezek kezdetben nagyon sokba kerültek, 50 ezer forintba, 80 ezer forintba. Ma már 2000-3000-4000 forintért lehet az interneten egy címet, egy nevet, mondhatnám azt is, hogy szinte márkanevet lefoglalni, és egy évig biztosítják annak fenntartását, 2000-3000 forintért; tehát hatalmas mértékben lecsökkent.
Úgy gondolom, hogy ha tömegesedni fog az elektronikus aláírás, ha ennek a törvényi nyomóereje meglesz, akkor mi is ide fogunk jutni, hogy gyakorlatilag egy elhanyagolható kis költséghányad lesz a tranzakcióban, amiért a legteljesebb mértékű biztonságot tudjuk élvezni. Tehát ezért fontos, hogy mind ebben a törvényben, mind a következő napirendi pont során tárgyalt törvényben ne engedjük meg a pótcselekvést, vagy legalábbis bizonyos időhatárig tűrjük el mint egy nem megfelelő megoldást, és végre teljes szélességében vezessük be a 2001-ben konszenzussal létrehozott, elektronikus aláírásról szóló törvényt.
Köszönöm a türelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
