DR. POLT PÉTER
DR. POLT PÉTER
DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész: Tisztelt Elnök Asszony! Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A képviselő úr interpellációjában egy gazdasági társaság tulajdonosának sérelmeire hivatkozva tanácsért fordul hozzám, nem tudom, ez mennyiben fikció, mennyiben nem az, mi komolyan vesszük, egy külön aktát is nyitottunk erről, aminek az a megnevezése, hogy Ügyvezető János. (Derültség az ellenzéki padsorokban.) És azt is hozzá kell tennem, hogy bár konkrét üggyel kapcsolatban a tanácsadás nem tartozik a legfőbb ügyész hatáskörébe, de én elmondom az álláspontomat.
Amennyiben egy gazdasági társaság tulajdonosa úgy véli, hogy a gazdasági társaság ügyvezetője büntetőjogi felelősséget megalapozó visszaélést követ el, akkor a konkrét tényeket a hatóság tudomására hozhatja. Ha az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság a feljelentés adatait értékelve úgy látja, hogy állást foglal a büntetőeljárás megindításáról, akkor ezt meg fogja tenni. Ennek az a feltétele, hogy a cselekmény bűncselekmény gyanújára utaljon, és ilyenkor a tulajdonos számíthat arra, hogy a nyomozás elrendelésére kerül sor. Személyre szóló megalapozott gyanú esetén, tehát ha van személyre szóló megalapozott gyanú, akkor arra is számíthat, hogy a feltételezett elkövetőt gyanúsítottként fogják meghallgatni.
Abban az esetben pedig, ha a bizonyítékok ezt alátámasztják, akkor az ügyészség, amennyiben úgy véli, hogy az ártatlanság vélelme megdönthető, a bíróság előtt vádat fog emelni. Vádemelésre kerül tehát sor, ha az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyész meggyőződése szerint az eljárás tárgyát képező cselekmény bűncselekmény, ha azt a gyanúsított követte el, nem áll fenn büntetőeljárási akadály, és nincs lehetőség a vádemelés részbeni mellőzésére vagy a vádemelés elhalasztására.
Ha a nyomozás adatai alapján nincs lehetőség vádemelésre, úgy a rendőrségnek vagy az ügyészségnek meg kell szüntetnie a nyomozást. Amennyiben a sértett a nyomozás megszüntetésével nem ért egyet, úgy a büntetőeljárási törvényben meghatározott eljárás szerint jogorvoslattal élhet. Ha a panaszát elutasítják, és ha ennek feltételei fennállnak, a sértett pótmagánvádat terjeszthet elő, és ezzel megteremtheti annak lehetőségét, hogy az ügyben a bíróság állást foglaljon.
(14.20)
Tisztelt Képviselő Úr! Talán érzékelte, hogy nagyon sok “ha” van a történetben. Ezeket az eljárásban kell kiküszöbölni, és a bizonyosságig eljutni az ügyésznek a törvény alapján, hogy mit tehet és mit kötelező tennie.
Amiről viszont nincs “ha”, az a következő: mindenki számíthat arra, hogy az ügyészség az alkotmányban meghatározott kötelezettségeit teljesítve mindent megtesz annak érdekében, hogy törvényesen és szakszerűen lefolytatott eljárás alapján egy bűncselekmény elkövetőjét a bíróság előtt felelősségre vonják. Jogállamban mindenki számíthat azonban arra is, hogy az ügyészség minden külső behatástól függetlenül, kizárólag a törvényi előírásoknak megfelelően jár el, vádat csak megfelelő bizonyítékokra alapoz, és akkor emel, ha a vádemelés feltételei fennállnak.
Szeretném hangsúlyozni, képviselő úr, hogy az ügyészség nem feltételezett sértettek pártján, nem feltételezett elkövetők pártján, hanem kizárólag a törvényesség pártján áll.
Kérem, a válaszomat fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
