DR. FODOR GÁBOR
DR. FODOR GÁBOR
DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Európát egy nagyon fontos vita foglalkoztatja ma, ez a vita az európai alkotmányról szól. A leendő alkotmány egyik része az a kérdéskör, hogy a kereszténységre való utalás bekerüljön-e az Európai Unió alkotmányába. Mint tudjuk, különböző álláspontok fogalmazódnak meg e tárgykörben.
Ismerjük, hogy a Fidesz egyik képviselője a Konventben tett egy ilyen irányú javaslatot. Ismert az is, hogy a Magyar Demokrata Fórum képviselői egy héttel ezelőtt itt, a parlamentben javasolták, hogy a kormány azt az álláspontot tegye magáévá, hogy támogassa a kereszténységre való utalást a preambulumban. Az is ismert, hogy a kormány képviselői úgy nyilatkoztak, hogy nem ellenzik ezt a javaslatot, a maguk részéről - mondta a kormány képviselője - elsősorban a kisebbségi jogokra, az elnöklés rotációjára és a minden országnak jutó biztosi posztra kívánnak koncentrálni. Tehát láthatóan létezik vita e téren.
Szeretném világossá tenni, hogy mi a Szabad Demokraták Szövetsége részéről azt várjuk a kormánytól, támogassa azt a javaslatot, amelyet az Európai Unió országai nyújtottak be a jelen pillanatban Rómában folyó kormányközi konferencia elé, és amely javaslat nélkülözi ezt az utalást. Azt várjuk, hogy ne támogassa a magyar kormány a kereszténységre való utalás bevételét a preambulumba. Szeretném önöknek megindokolni, hogy miért ez a véleménye a Szabad Demokraták Szövetségének, miközben természetesen tiszteletben tartjuk más képviselőtársaink véleményét, és úgy gondoljuk, elismerésre méltó, hogy ők küzdenek valamiért, de mi azt gondoljuk, hogy nem helyes ez a célkitűzés.
Öt érvet szeretnék önöknek elmondani arra vonatkozóan, miért gondoljuk, hogy hibás lenne a kereszténységre való utalás az eljövendő Európa alkotmányában. Az első érvem az, hogy az alkotmány nem erre való. Azt mindannyian tudjuk, egy alkotmánynak nem az a dolga, hogy világnézeti kérdésekben állást foglaljon. Azt is tudjuk, hogy a XX. és XXI. századi alkotmányfejlődés egyértelműen ezt az irányt erősíti meg. Ha vannak olyan nyugat-európai országok, és természetesen vannak, amely nyugat-európai országok alkotmánya tartalmaz ilyen típusú utalást, azt látnunk kell, hogy ez a maradéka, a hordaléka az állam és az egyház szétválasztási folyamatának, és nem mondhatjuk, hogy ezekben az országokban az állam és az egyház szétválasztása ne történt volna meg precízen.
Másfelől: e javaslat elfogadása felrúgná az emberek közötti morális egyenlőség elvét, mert amennyiben azt gondolnánk, hogy a kereszténység jelenti a keresztény értékekhez való tartozást, az Európai Unió fundamentumát, ezzel morálisan tennénk különbséget keresztények és nem keresztények között, ami nyilvánvalóan tarthatatlan.
Harmadrészt: nem lenne igaz ez a típusú utalás az európai hagyományra, hiszen gondoljunk csak bele, Európát - sok egyéb mellett - a keresztény értékek és a keresztény értékekkel való szembefordulás tették azzá, ami. Világosan kell látnunk, hogy az európai hagyomány része természetesen Galilei, Voltaire, Freud és Darwin is.
Negyedszer: azt is fontosnak tartom, hogy az alkotmányban elsősorban annak van helye, ami a polgárokat összeköti. Tisztelt Képviselőtársaim! Világos, hogy ez a kérdés, a kereszténységre való utalás kérdése érzelmeket ébreszt sokakban. Azt is tudjuk, hogy indulatos viták folynak erre vonatkozóan, hiszen nem véletlen, hogy a magyar belpolitikai életben is megjelent ez a probléma. Nem tanácsos és nem helyes, ha egy alkotmány, egy eljövendő alkotmány, az Európai Unió eljövendő alkotmánya olyan kérdésben kíván állást foglalni, amit az előbb hangsúlyoztam - ráadásul világnézeti kérdésről van szó -, amelyben amellett, hogy összeköt minket a keresztény hagyományhoz való tartozás, egyúttal szét is választ, mert a kereszténység nemcsak összekötő erőt jelent, hanem elválasztást is; nem utolsósorban főként azon politikai jobboldalhoz tartozó pártok tevékenysége miatt, amelyek az elmúlt évtizedekben Nyugat-Európában, és itt, a rendszerváltás után Magyarországon is úgy lépnek fel a politikában, mint a kereszténység képviselői. Ez téves álláspont, mint tudjuk.
Végül: a magyar hagyomány az ötödik érv, ami miatt ellenezzük ezt a javaslatot - az a magyar hagyomány, amely egyértelmű e téren. A rendszerváltáskor állást foglaltunk az állam és az egyház szétválasztása mellett. A magyar Alkotmánybíróság is világossá tette, hogy nem pusztán a vallásszabadságot, hanem az állam semlegességét kéri számon a törvényalkotón. Épp ezért úgy gondoljuk, hogy nemcsak a magyar törvényekben, hanem az eljövendő európai uniós alkotmányban sincs (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) helye a kereszténységre való utalásnak.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az SZDSZ padsoraiból.)
