DR. PAP JÁNOS

Teljes szövegű keresés

DR. PAP JÁNOS
DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az energiaadónál nem volt indokolt, de most kimondottan érdekelne a két államtitkár úr véleménye. Nem azért, mert feltétlenül kötekedni szeretnék, az elvi kifogásomat elmondtam az általános vitában. Olyan szakmai hibák vannak a törvényben, hogy meggyőződésem, ki kell javítani. Amennyiben erre önök nem kívánnak reagálni, ezt szomorúan veszem tudomásul, de azt gondolom, az előterjesztőnek illene a kételyeket eloszlatni, illetve megcáfolni azt, amit egy képviselő mond. El is kezdem a módosító indítványok során, és várnám, hogy önök pedig azt mondják, nincs igazam, miért nincs igazam, vagy ha igazam van, akkor mit kell tenni. (Dr. Kis Zoltán: Kezdje el, képviselő úr!) Én örülök ennek, államtitkár úr, majd meglátjuk.
Mindjárt a 4. pontban önök azt mondják ebben az eredeti javaslatban, hogy azért kellenek ezek a megoldások, mert szeretnék az állam és a környezethasználók közötti arányos teherviselést. Tessék mondani, miről beszélünk? Önök az indokolásban azt mondták, hogy a szennyező fizess elvet szeretnék, ha érvényesülne. Az állam nem szennyez. Milyen terhet szeretnénk az államra tenni? A szennyező fizess elvet akarjuk érvényesíteni, akkor a környezetterhelő, aki szennyez, az fizet. Tehát teljesen rossz a megfogalmazás. Természetesen önök nem támogatták ezt a pontot, ezért kérem, hogy változtassák meg a véleményüket és támogassák.
Az 5. pontban azt mondják, hogy azokra a környezetterhelő anyagokra vonatkozik, amelyek a környezetbe kerülnek. Ismét egy tévedés; azokra az anyagokra vonatkozik, amelyek a környezetbe kerülnek, és környezetterhelést okoznak. Nem egy olyan anyag van, amely fontos mikroelem, makroelem, tápelem. Ez benn lehet bármilyen anyagban, ez a természetbe kerülve nem biztos, hogy környezetterhelő anyag, sőt hasznos anyag lehet, tehát adott esetben tápanyagként lehet hasznosítani. Sajnálatos módon környezetterhelő anyagnak nevezik; anyagként kellene nevezni.
A 6. pontban - és az indokolásban is használják ezt a kifejezést, sőt a 19. §-ban is - önök megbontják a felszíni és a felszín alatti vizeket, igazából nem tudni, hogy miért. Az, amit indokként elmondtak a bizottság ülésén, egyszerűen nem fogadható el. Azt mondják, mert a felszín alatti víz nem mérhető. De az mérhető, amit beleengedünk a felszín alatti vízbe, mégpedig úgy mérhető, hogy ha valaki nem tud elszámolni a szennyezőanyagával, akkor azt vagy felszíni, vagy felszín alatti vízbe, közcsatornába, szikkasztóba, egyéb helyre vitte. Tehát az anyag tökéletesen ismerhető. Nem is értem, ha az indokolásban és a 19. §-ban szerepel a felszín alatti víz, akkor innen miért kellene kihagyni, illetve miért nem fogadják be ezt a módosítást.
A 10. pontban, a levegőterhelési díjnál azt mondják, hogy a légszennyező pontforrásra szeretnék kiterjeszteni. Tessék mondani, miért csak a pontforrásra? Bármelyik energiahordozóról, amelyet felhasználunk és amely légszennyező, lehet tudni, hogy annak az elégetése során milyen légszennyező anyagok keletkeznek. Miért csak a pontszerű szennyezőkre? Tudjuk, hogy egy liter benzin, egy liter gázolaj elégetése után - természetesen különböző felszereltségű kocsikban - milyen légszennyező anyaggal számolhatunk.
(2.30)
Miért csak ide? Itt jelentkezne netán az a mondat, amit szerettem volna kijavítani, hogy az állam és a szennyező közötti arányos teherviselés. De ez nem arányos teherviselés! Az állam van, akitől átvállalja, és van, akitől nem. Ezért nem szennyező elv. Azt gondolom, hogy nemcsak a pontforrásra, hanem mindenre ki kellene terjeszteni.
A 12. pont egyszerű módosítás lett volna, de nem támogatták. Ez nem annyira lényeges, mert szövegmódosítás.
A 15. pontban, azt gondolom, rossz a megfogalmazás. Szerettem volna úgy kiegészíteni, hogy érthető legyen. Sajnálatos módon ez sem kapott támogatást.
Itt jön a 17. pont, ahol megint csak megjelenik, hogy a vízterhelési díjat a felszíni és a felszín alatti vizekbe engedjük bele. Volt egy indoklás, hogy nem az a lényeg, hogy mit engedek bele és hová, hanem hogyan. Ez meg is mosolyogtatta a bizottságot. Azt gondolom, nem a hogyan a kérdés, hanem az, hogy mibe és mit, levegőbe, vízbe, talajba, és mit helyezek oda, tehát milyen szennyezést okozok ezekben a környezeti elemekben.
Látom, elnök úr, hogy az időm le fog járni, úgyhogy még egyszer jelentkezem majd, mert több módosító indítványom van.
Köszönöm szépen.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem