GUSZTOS PÉTER

Teljes szövegű keresés

GUSZTOS PÉTER
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Egyetértek Szalay Gábor képviselőtársammal, rossz belegondolni, hogy mi lenne, ha Pap Jánosnak még vitája is lenne az államtitkár úrral.
Mindenesetre azt láthattuk, hallhattuk, hogy mind a ketten, jó zöldpolitikushoz méltóan a megújuló alternatív erőforrásokat - így hajnali három óra körül - megtalálták ebben a vitában. Azt gondolom, hogy koffeinre nem nagyon volt szükség az elmúlt egy órában ahhoz, hogy ébren tudjanak és ébren tudjunk maradni.
Én három, illetve egész pontosan öt: a 70., 74., 75., 77., 83. számú ajánlási pontokhoz szeretnék hozzászólni, elnök úr. Ezek két apró és két elhanyagolható kérdéssel foglalkoznak, történetesen azzal, hogy ki szedi be ezt a környezetterhelési díjat, hova kerül ez a környezetterhelési díj, illetve szabályozza-e az új törvény azt, hogy mire fordítódik ez a díj.
Ahogy azt Szalay Gábor az általános vitában elmondta, a Szabad Demokraták Szövetsége frakciója, illetve egészen pontosan öt országgyűlési képviselő, ketten a Szocialista Párt képviselőcsoportjából - Botka László és Újhelyi István képviselő urak -, illetve Wekler Ferenc, Gulyás József és jómagam az SZDSZ-frakcióból benyújtottunk egy kisebb módosítójavaslat-csomagot, amely azt a nagyon fontos elvi változtatást célozza meg, hogy ne csak a talajterhelési díjból, hanem az említett három jogintézmény mindegyikéből befolyó összeg - vagyis a levegőterhelési és a vízterhelési összeg is - az önkormányzatokhoz kerüljön. Ennek megfelelően a csomagban szerepel egy módosító javaslat, amely ezt rendezi, tehát hogy a levegőterhelési díjat, a vízterhelési díjat és a talajterhelési díjat az önkormányzati adóhatóság által megjelölt számlára kell befizetni, illetve hogy a környezetterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az önkormányzati hatóságok látják el.
Ennek a módosításnak a lényege az - ezt mindannyian tudjuk -, hogy ez a díj, a befolyó környezetterhelési díj ne a központi költségvetésbe folyjon be, hanem a települési önkormányzatok bevétele legyen, hiszen a környezetterhelés is maga helyben történik, az adott beruházási szükségletek is a települési önkormányzatoknál keletkeznek.
A 74. pontban található módosító javaslat egészen pontosan azt mondja, hogy a környezetterhelési díj a települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat környezetvédelmi alapjának bevételét képezi, illetve a települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat a környezetterhelési díjból származó bevételt - és azt gondolom, hogy a most következő megfogalmazás Pap János képviselőtársam igényeit is ki kell hogy elégítse - a levegő - figyelem: -, a felszíni víz, a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használja föl.
Ez a módosító javaslat tehát azt is pontosítja, hogy mire kell fordítani ezt a szerintünk egyébként az önkormányzatok által beszedendő bevételt, környezetterhelési díjat.
A másik fontos pont a 77. pont az ajánlásban, amely azt mondja, hogy a korábbiakban megfogalmazott felhasználásnak minősül az önkormányzati rendeletben meghatározott feltételekkel és mértékben a lakossági díjkompenzáció is. Ennek indoklásaként azt mondhatjuk el, hogy ez a javaslat azt célozza meg, hogy a lakossági terhek csökkenhessenek, illetve a díjak beszedése könnyebb legyen. Emiatt véljük indokolni azt, hogy a lakossági díjkompenzáció lehetőségének megteremtése hasznos lehet. Ennek feltételeit, részleteit az önkormányzatok rendeletben képesek szabályozni.
Összefoglalva tehát: ez az öt pontból álló módosító csomag azt célozza meg, hogy ez a környezetterhelési díj az önkormányzatok közvetlen bevétele legyen, és az önkormányzatok ezt közvetlenül környezetvédelmi célokra fordíthassák.
Szeretném megjegyezni e helyt, ebben a vitában, bár nem szeretnék további hosszas kétperceseket provokálni, hogy ebből az öt módosító javaslatból négy a környezetvédelmi bizottság egyharmadának támogatását sem kapta meg.
(3.10)
Ez legjobb emlékezetem szerint azt jelenti, hogy szerény személyemen kívül ezeket a javaslatokat a környezetvédelmi bizottságban egy-két szocialista képviselő még meg-megszavazta, de egyetlen ellenzéki képviselő sem mondott ezekre a módosító javaslatokra a környezetvédelmi bizottságban igent.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem