DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Hogy egy vitát mikor lehet lezárni? Amikor elérkeztünk a vita végére. Itt viszont olyan információigények is megfogalmazódtak, amelyekhez mint az eseti bizottság elnöke, ahogy azt Gusztos képviselőtársam mondta, egyszerűen nem viszonyulhatok, hiszen szerdán lesz az eseti bizottságnak az az ülése, amely ezekben a kérdésekben állást foglal.
De engedjék meg, hogy jelezzem - itt a vitában is elhangzott, ezért felemlegessem -, hogy az 1., 4., 8., 9. támogatásában, az 1. kivételével, amire a környezetvédelem még egy pici módosítást tart indokoltnak, de összességében vita nincs, egyetértés mutatkozik eseti bizottság és bizottságok között.
A 2. és az 5. - Sisák képviselő úrnak kell megfogalmaznom - között nemcsak látszólagos, hanem tényleges ellentmondás van, hiszen a 2-est támogattuk. Az nem úgy áll, hogy mind a kettő kormánybiztosról beszél, a 2. nem kormánybiztosról beszél, az 5. arról beszél. Az való igaz, hogy ebben a végleges szavazás előtt még egyszer az eseti bizottságnak végig kell néznie, hogyan is döntött; ezzel biztosan egyet fogunk érteni. De a kettő együtt nem fogadható el.
A következő megjegyzés: én személyesen részt vettem a költségvetési bizottság ülésén, az elején, ahol állást foglalt, és örömömre az eseti bizottsággal egyező módon két indítvánnyal kapcsolatban jelezte a költségvetési bizottság egyik alelnöke, hogy egy módosító indítvány elfogadását fogják kezdeményezni, csak ez az előterjesztés akkor még nem készült el egészen konkrétan, amikor erre a vitára sor került. Én korábban jeleztem, hogy egyébként én csak olyan ügyben tudok állást foglalni, amit az eseti bizottság megtárgyalt.
Beterjesztődött az a 6. pont, amit itt olvashatunk, amit amikor megláttam, én magam is elszörnyülködtem, hiszen ez nem más, mint - elnézést a profán megfogalmazásért - az eddigi munkánk kiherélése. Ugyanakkor egy ponton mindenképpen igazat kell adjunk a költségvetési bizottságnak, miszerint ma már a kormány, mint ahogy ezt a határozati javaslat egyébként tartalmazza, nincs abban a helyzetben, hogy ő irányítsa, mi is történjék a 2004. évi költségvetéssel.
Egy biztos, én azzal zártam az általános vitánál az összegzést, hogy akarja a nép, akarja a kormány, akarja az Országgyűlés, akkor ezt meg kell csinálni. Én úgy tudom - és nagyon remélem, hogy pontosan tudom -, hogy együtt van az a másfél milliárdos csomag, egész egyszerűen annyi történt, hogy az egyik lába a költségvetési bizottságnak, amelyik azt mondja, hogy ezt így nem lehet hagyni, hiszen a kormány már nem módosíthatja ilyen értelemben a saját költségvetési törvényjavaslatát, az bekerült a költségvetési bizottság elé, és ezzel óhatatlanul kivette, úgy tűnik, mintha kivette volna a másfél milliárdot; de nem érkezett meg addig a költségvetési bizottsághoz a másik láb, amelyik azt mondja, hogy ha nem így kell ebbe a határozati javaslatba tenni, hanem akkor hogy írjuk bele a másfél milliárdot.
Egy biztos, a másfél milliárd bent lesz ebben a határozatban, és értelemszerűen a határozati javaslat és a költségvetés jelenlegi vitafázisát is figyelembe vevő megfogalmazással kerül be, de ami a lényeg, meglesz, és akkor valószínűleg abba a helyzetbe kerülhetünk, hogy nemcsak a parlamenti vitában vagyunk a parlagfű érdekében olyan hatékonyak, hogy kivárjuk még a hajnali négy órát is, csak hogy megteremtsük a feltételeket, hanem akkor valószínűleg az lesz, hogy valóban ilyen hatékonyan a határozati javaslat mentén el lehet kezdeni dolgozni is.
Summa... - nem summa summarum, mert hiszen a vitát lezárni majd az előterjesztő képviselőjeként, amikor erre sor kerül, meg fogom tenni, de én arra kérném képviselőtársaimat, hogy továbbra is fogadják bizalmukba azokat az indítványokat, amelyeket a parlagfűmentes eseti bizottság elfogadásra ajánl, hiszen úgy tapasztalom, hogy egyébként konszenzusra törekvő, és a célt mindig szem előtt tartó megoldásokat találtunk eddig is.
Köszönöm figyelmüket.
(3.50)
