FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR (MDF): Régen vártam erre a pillanatra. (Derültség.) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az adótörvények vitájában egyértelműen látszik, hogy az a szakasz is, amelyről most vitatkozunk - az áfa, az illetékek és a jövedéki adók körében -, súlyos adóelvonást jelent minden érintettnek, hol magánszemélynek, hol a vállalkozásoknak.
Nem részletezem, hiszen az indítványainkat hosszan lehetne sorolni, hogy melyek azok, amelyek az energia áfaemelése ellen, a tűzifa, a szén, a napilapok, a víz áfaemelése ellen hatnak, melyek azok, amelyek az illetékek durva, drasztikus, drámai emelése ellen hatnak, melyek azok, amelyek a jövedéki adó értelmetlen emelése ellen hatnak. Ilyenkor meg kell kérdeznem azt, hogy hol van az a szempont, amelyet a kormánypártok legfőbb érvként soroltak, hoztak fel, amikor az adótörvényt benyújtották. Ugyanis a versenyképesség növelése céljából jelentették be ezt az adótörvény-tervezetet. Kérdezem én, hogy miért lesz versenyképes az a cég, amelynek több illetéket kell fizetnie. Miért lesz versenyképesebb a magyar társadalom, ha minden egyes tagjának nagyobb áfafizetési kötelezettsége lesz? Tehát leszögezhetjük, ez az adótörvény-tervezet egyetlenegy célt valósít meg: legnagyobb mértékben egy elvonást a költségvetési hiány csökkentésére.
Kérem, ezt a logikát önök fogadják el, és ebben állapodjunk meg, mert 700 milliárd elvonásról van szó, ezt lehet ragozni. Gondolom, önök ezt azért teszik, mert úgy érzik, hogy a költségvetésnek bizonyos hiánya keletkezett, és ezt szeretnék tompítani. De akkor szeretném megkérdezni - és konkretizálni szeretnék egy módosító indítványt, történetesen a 151-es sorszámút -, hogy vajon miért engednek meg olyan kormányindítványt, amely minimum 25-30 milliárd forintot hagy illetéktelenül vállalkozói csoportoknál, mondhatnám, hogy törvénytelenül. Ezt a törvénytelenséget most egy törvénymódosítással próbálják helyrehozni.
Ha megértik azt a mondatot, amely ebben a módosító indítványban szerepel, a kormány eredeti benyújtott módosító indítványáról beszélek, azt mondja, hogy az adóraktár-engedélyes, az adómentes felhasználó terhére a kötelező érvényű vámtarifa-besorolással vagy annak megváltoztatásával összefüggő adókötelezettség, illetve jogkövetkezmény a vámtarifa-besorolás kötelezővé válásának napját megelőző időszakra nem állapítható meg. Ez ellen élesen tiltakozom, hogy törvénytelenséget törvénnyel próbáljunk helyrehozni. Van erre önöknek tapasztalata és rutinja is, mármint ennek a kormánynak és a megelőző Horn-kormánynak. De ez az indítvány azt jelenti, hogy 25-30 milliárd forintot egy törvénytelenül eljáró vállalkozás vagy annak csoportja nem fog befizetni. Önök itt ugyanis majd azt fogják itt megszavazni, hogy ha véletlen valaki az adóhatósággal, a vámhatósággal vitába keveredett, és netán ennek a hatóságnak igaza van, akkor valamilyen oknál fogva mentességet fog kapni. A legmagasabb szintű pénzügyminisztériumi körökből is azt tippelik, hogy ez 25-30 milliárd forint adókiesést, vagyis büntetéskiesést fog eredményezni. Erre önök úgy válaszolnak, hogy ha még ez is kiesik, akkor még több adóelvonást kell kezdeményezni.
Az államtitkár úr, akivel együtt érzek, nehéz helyzetben van. László Csaba pénzügyminiszter urat száműzték most már több hónapja a Parlament épületéből. (Dr. Vojnik Mária: Itt volt a vitanapon!) Egyszer véletlen bejött a vitanapra, elég jó píártevékenység volt, amikor a kormánytagok körben ültek, teljesen érdemtelen és értelmetlen volt akkor megjelennie. Nagyon szerettük volna, hogy az adótörvényeknél megjelenjen. Kénytelen vagyok megkérni a képviselőtársaimat a kormányoldalról, hogy magyarázza meg nekem valaki, mi értelme van ennek az indítványnak, és miért nem fogadják el azt az indítványt, amit javasoltam, hogy vonják vissza a kormány által tett indítványt. Örülnék neki, ha az államtitkár úr is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) megvilágítaná ennek az indítványnak a hátterét.
Köszönöm szépen.
