RÓZSA ENDRE
RÓZSA ENDRE
RÓZSA ENDRE, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság megtárgyalta a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslatot. A beterjesztésre került törvény új törvényjavaslatként jelenik meg, mivel a jogalkotásról szóló törvény megköveteli azt, hiszen 50 százaléknál több paragrafusban van változás.
Tisztelt Képviselőtársaim! A szakképzési támogatásnak klasszikus formái több évtizedes hagyománnyal rendelkeznek. Köztudott az, hogy már a hetvenes évek elején működött a képzési hozzájárulási rendszer. A szakképzési hozzájárulás azonban az elmúlt évek során mind célját, mind a kedvezményezettek körét tekintve többször módosult. A kor követelménye volt az, amikor a támogatási körbe bekerült a gimnáziumban folyó informatikai, illetve számítástechnikai képzés.
Az elmúlt időszak során alapvetően megváltozott a gazdasági szerkezet, a munkavállalókkal való kapcsolattartás, az oktatási intézmények és a képzési cégek, üzemek közötti kapcsolat. Ez is szükségessé teszi azt, hogy a képzés finanszírozási rendszerét ismét tekintsük át, tegyük gyakorlatiasabbá, és ez a módosítás abba az irányba mutat. A Munkaerő-piaci Alap részeként elkülönített állami pénzalap neve képzési alapra változik. A napi realitásokhoz alkalmazkodik a törvény, amikor nem tesz különbséget a szakképzési törvény hatálya alá tartozó iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés között. A képzési alap egyharmada használható fel az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés céljaira.
Bizottságunk pozitívan fogadta azt a törekvést, hogy a pénzeszközből részesülhessen a felnőttképzés és az átképzés is. A felhasználás célját tekintve elsősorban azon cégek, üzemek válnak kedvezményezettekké, akik saját munkavállalóik képzésére fordítanak nagy figyelmet. Ez mindenképpen abba az irányba hat, hogy erre a területre is fognak figyelni a munkáltatók, illetve a munkavállalók. A törvény új eleme, hogy a támogatás felhasználható a felsőoktatási keretben szervezett gyakorlati képzés tekintetében is.
Tisztelt Ház! Bizottságunk megtárgyalta a módosító javaslatokat is, és véleményünk az, hogy ezekkel még gyakorlatiasabbá tehető ez a törvény. Azonban azt is megállapítottuk, hogy az elmúlt évek szomorú tapasztalata az, hogy a szakképzésbe való beiskolázás és a munkaerő-piaci igények nincsenek kellő összhangban. A képző intézményekből kikerülők száma több szakmában alatta marad a valós igényeknek. Szükség lenne jó szakmunkásokra, és vannak olyan szakmunkásaink, akik még ki tudnák képezni őket. Ellenben több képzési terület veszendőbe mehet, amennyiben nem lépünk kellő időben.
Az Európai Unióba való belépést követően továbbra is emelkedik majd a jó szakmunkások iránti igény, erre közösen kell nagy figyelmet fordítanunk. A törvény szerint a szakképzési hozzájárulás célja az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésre, az elhelyezkedést, a vállalkozást segítő képzés támogatására is biztosítható.
Ez is az élethez való alkalmazkodás, a gyakorlatiasabbá tétel. Szintén jó az a törekvés, hogy ott legyen a pénzeszköz felhasználva, a döntés ott szülessen, ahol vélhetően a legtöbb információ áll rendelkezésre. Ez pedig nem más, mint a törvényből következően a decentralizált keret valós felhasználása.
Összegezve a bizottsági többség véleményét, elmondhatjuk, hogy a törvény jó úton jár, amikor a gazdasági életet figyelembe veszi, és a gazdaság jövőbeli igényeit felhasználja a módosításnál. A törvényt általános vitára alkalmasnak tartjuk. A módosításokkal gyakorlatiasabb, valósabb, reálisabb lesz a törvény, jobban tudnak dolgozni képző intézményeink, nekünk pedig ez lehet a célunk.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
