MÉCS IMRE
MÉCS IMRE
MÉCS IMRE (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Élve az ön felhívásával, tisztelettel jelzem, hogy az ajánlás 3. pontjában szereplő módosító indítványhoz szeretnék néhány szót fűzni.
Rendkívül fontos érdek fűződik ahhoz, hogy az elektronikus hitelesítési eljárások, jelesül a 2001. évi XXXV. törvényben megfogalmazott elektronikus aláírás elterjedjen. Sajnálatos, hogy ez nemhogy a kellő mértékben nem terjedt el, hanem nagyon szerény mértékben terjedt el. Annak idején, amikor azt a törvényt tárgyaltuk, voltak olyan javaslatok, hogy bizonyos területeken az államnak díjmentesen be kellene vezetnie az elektronikus aláírást.
A számvitelben rendkívül fontos a hitelesség, és a hitelességet az biztosítja, ha nemcsak maga az aláírás, hanem a teljes szöveg, valamennyi karakter - ad unum omnes - hitelesített és időbélyegzővel van ellátva. Ebben az esetben ez egy teljesen hiteles okmány, elektronikus formában, olyan, mintha a közjegyző hitelesítette volna, sőt, még megbízhatóbb, hiszen nem valószínű, hogy egy hosszú szöveg esetében a közjegyző a teljes szöveget tudná ellenőrizni karakterről karakterre, betűről betűre. Éppen ezért nagyon fontos lenne, ha a számvitelben a minősített elektronikus aláírást alkalmaznák, szemben a sima elektronikus aláírással. A minősített elektronikus aláírás, mint az előbb mondottam volt, a teljes anyagra, teljes szövegre vonatkozik, és ez jelenti a legnagyobb biztonságot.
Vannak ellenvetések, hogy jelenleg még nagyon kevés elektronikus hitelesítő cég működik, jelenleg összesen öt, ebből kettő az, amely képes minősített elektronikus aláírással ellátni okmányokat, és három, amelyik sima elektronikus aláírással. Ahhoz azonban, hogy valódi verseny alakuljon ki, az kell, hogy nagyobb számú elektronikus aláírást alkalmazzanak, ehhez pedig az kell, hogy bizonyos helyeken, bizonyos fontos területeken ezt kötelezővé tegyük. Ezért javasoltam azt, hogy a “minősített” szót illesszük be, és hagyjuk ki a “legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás” kifejezést.
Úgy gondolom, hogy azon aggályok ellen, amelyek a Pénzügyminisztériumban is felmerültek, hogy jelenleg még drága az elektronikus aláírás, ezek ellen két érvet tudok hozni. Minél több kategória esetében lehetővé tesszük vagy kötelezővé tesszük a digitális, minősített digitális… - elnézést, hogy digitálist mondok, mert ez egy lényegesen jobb jelző lett volna, de akkor így hoztuk meg a törvényt, hogy elektronikus aláírás -, tehát ha minél több helyen alkalmazzák, akkor az ára is le fog csökkenni. Továbbá már nincs messze az az idő, amikor az Európai Unió teljes jogú tagjai leszünk, és ebben az esetben az Unió bármely országában működő, bármelyik minősített elektronikus aláírást produkáló cég megjelenik versenytársként, és ebben az esetben ez rendkívüli módon le fog csökkenni.
Hadd mondjak ezzel kapcsolatban egy példát. Amikor az interneten megindult az internetes neveknek a regisztrálása, fenntartása és használata, akkor ez 50-100 ezer forintba került, ma pedig az én internetes címemet 2000 forintért regisztrálták, és évi 2500 forintért tartják fönn vagy biztosítják.
(19.40)
Tehát abban a pillanatban, amikor jelentős verseny fog kialakulni, ez az ellenérv meg fog szűnni. Ezért én tisztelettel javaslom, hogy annak ellenére, hogy sem az előterjesztő képviselője nem értett egyet, sem a két bizottság egyharmada sem támogatta, kérem, hogy fontolják meg a szavaimat, és módosítsák döntésüket.
Köszönöm szépen. (Pettkó András tapsol.)
