DR. KOZMA JÓZSEF
DR. KOZMA JÓZSEF
DR. KOZMA JÓZSEF, az oktatási és tudományos bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az oktatási és tudományos bizottság október 22-én tartott ülésén foglalkozott a törvényjavaslat általános vitára bocsáthatóságával, és néhány tartózkodás mellett többséggel az általános vitára bocsátást támogatta. A vita néhány olyan kérdésen bontakozott ki, amelyben a vita lezárása után végül is kialakuló álláspont kisebbségi álláspont megfogalmazását nem tette indokolttá, illetve szükségessé. Ilyen módon a bizottság egészének álláspontját tudom ezúton ismertetni.
A kibontakozó vita valójában arról szólt, hogy lehetséges-e az egyenlőség abszolút elérése, a politika célba veheti-e ezt, illetve a hátrányos helyzet megszüntetéséhez fölzárkóztatással vagy más, a területhez tartozó konkrét programmal hozzá lehet-e járulni. Mindenesetre megállapítottuk, hogy az oktatási-nevelési rendszer, amely pedagógusokból, szülőkből, gyermekekből, az ő együttműködésükből - legalábbis jó esetben -, mindenképpen kapcsolatrendszerükből, egyfajta speciális szolgáltatásból és mindezek együtt, egyfajta szabályozott keretek között folyó életből áll, nos, ez a rendszer minden szintjén, annak minden bemenetén és kimenetén, minden egyes folyamatában és elemében tárgya lehet ennek a törvényi szabályozásnak, amely itt előttünk fekszik.
Természetesen föltehető a kérdés, és ez adta a vitának is az alapot, hogy egyenlő-e az a bánásmód, amely az egyes elemekben megnyilvánul; gyermek és gyermek, szülő és szülő, család és család viszonyában s mindez egy iskolai, pedagógiai nevelési környezetben, érvényesül-e a hátrányos megkülönböztetés tilalma. Az iskola egy olyan környezet, amelynek napi praxisában vagy tervezési szintet tekintve pedagógiai programokban, fejlesztési tervekben kell hogy értékelődjön, értékeljék ezeket a szempontokat, mármint az esélyek egyenlőségét és az egyenlő bánásmódot, valamint éppen e programok kialakítása során kell hogy tudatosan alakítsák és előmozdítsák a törvény hatálya alá tartozó viszonyok javítását.
Éppen ezért megállapíthattuk azt, hogy a törvényjavaslat, minthogy az esélyegyenlőség előmozdítását célozza, magával azzal, hogy az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés tilalma önmagában is hozzájárulhat az esélyegyenlőség előmozdításához, mindezen túl az esélyek egyenlőségéért tenni további követelményeket is jelent egy iskolai nevelési környezetben. Például élnie kell pedagógusnak, szülőnek, gyermekközösségek választott vagy delegált képviselőinek - a pozitív diszkriminációt alkalmazni, fölzárkóztatni, hátrányokat kiküszöbölni - minden egyes folyamatban, a törvény által megadott fölhatalmazásokkal most már remélhetőleg a törvény elfogadása után.
(18.00)
Ugyanakkor ezen túlmenően - és erre is rámutatott a vita - jó szakmai, szakmapolitikai, kormányzati, politikai programokkal, illetve, ami nem kevésbé fontos, arra fölkészült pedagógusokkal konkrét eredményeket lehet elérni az esélyegyenlőség előmozdításában.
Mindezekre tekintettel alakulhatott ki az oktatási és tudományos bizottságban a fönt említett támogatási arány. Ezzel ajánljuk tehát a tisztelt Ház figyelmébe a törvényjavaslatot.
Köszönöm figyelmüket.
