DR. BARÁTH ETELE
DR. BARÁTH ETELE
DR. BARÁTH ETELE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ékes Képviselő Úr! Önben azt a képviselőt tiszteljük, aki egyedül hallgatta meg miniszterelnökünket, amikor Strasbourgban az Európa Tanács ülésén beszélt, ezért - megmondom egész őszintén - egyrészt tisztelettel vagyok ön iránt, de régen sokat dolgoztunk együtt, ami még különösen megalapozza azt, hogy nagy figyelemmel hallgattam, amit ön mondott.
Azt gondolom, hogy a mondanivalójának van egy nagyon komoly erkölcsi tartalma: külföldön a legkülönbözőbb pártállású, világnézetű magyar képviselőknek, függetlenül attól, hogy melyik frakcióban és milyen módon ülnek, mindenféleképpen figyelemmel kell lenni a nemzeti érdekekre is. Azt gondolom, hogy ez teljes mértékben természetes.
A másik nagyon fontos megállapítást, amely szerint is jó volna, ha szorosabb kapcsolatot tartana a kormány a 22 képviselővel, azt gondolom, ezt is csak helyeselni lehet. Ezzel kapcsolatban hadd jegyezzem meg azt, hogy én természetesnek tartanám azt is, hogy önök, akik kint hazánkat képviselik, tényleg rendszeresen beszámolnának - még ennél mélyebben is, mint ahogy most ezt teszi -, vagy netán az Európa Tanács ülésein való felszólalásaik és küzdelmük indokán konzultációkat folytatnának különböző kormányzati szervekkel. Gondolom, hogy ez így van, de ez a hivatallal és velem személy szerint nem is történt meg, pedig azt gondolom, hogy az ön által felvetett lényegi problémák, nevezetesen a kis- és középvállalkozások, a kutatás-fejlesztés erősítése, általában az emberi jogok érvényesítése, a különböző olyan fejlődési kérdések, amelyek a foglalkoztatást, a nők helyzetét érintik, ezek mind-mind benne foglaltatnak abban a dokumentumban, amit az Európai Unió kérésének, előírásainak megfelelően nemzeti fejlesztési tervként az Uniónak átadtunk. Ezt a fejlesztési tervet elfogadta, és a hozzá tartozó valamennyi feltétel részletes kidolgozása folyik pillanatnyilag, egészen december végéig.
Miért is mondtam, hogy egy konzultáció jó lett volna, mert többször a sajtóban megjelent, a múlt hét végén hallgattam a rádióban, televízióban, hogy Surján képviselőtársunk kezdeményezése alapján mintegy 600 millió eurós nagyságrendű többletforrás áll Magyarországnak rendelkezésére majd a jövő évben. Én mindenkinek szeretném elmondani, ez nem azt jelenti, hogy a magyar kormány által aláírt, három évre szóló európai uniós támogatások végösszege növekszik ennyivel, hanem a jövő évi lehetőségek növekednek ennyivel. Ehhez viszont azt tudni kell, hogy az egy évben és főleg az első évben felhasználható források általában jóval nagyobbak annál, mint amit az eddig csatlakozott országok felvevőképessége egyáltalán biztosíthatott volna. Magyarul, ennek a pénznek a lehetősége virtuális lehetőség az ország számára, semmiféleképpen nem egy gyakorlati lehetőség, és egyébként nem változtatja meg pénzügyi pozíciónkat az Európai Unióban.
Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy az a fejlesztési terv, amit összeállítottunk, annak a fő fejezetei lényegileg és komoly koncentrációban, prioritását tekintve azt az infrastruktúrát támogatja, amelynek a hiányosságáról ön is beszélt. Nevezetesen: Magyarország elmaradottsága pontosan a közlekedési, szállítási infrastruktúrán belül elég jelentős, ami évtizedes elmaradás, és azt gondolom, hogy hosszú idő kell, míg ezt be tudjuk pótolni. Ezért tájékoztatásul hadd mondjam el, hogy több mint 50 százaléka az ide érkező európai forrásoknak az infrastruktúra fejlesztésére fog fordítódni, ami azt jelenti, hogy ezen belül a közút- és a vasúthálózat fejlesztésére különösen.
Nem teljesen értek egyek önnel egyet abban, hogy a vasúthálózat privatizációját és a MÁV privatizációját nem kell elkezdeni, mert azt tudjuk, hogy belépésünk pillanatától kezdve a szabad piac részesei leszünk, és tudjuk, hogy más vasúthálózatok is használhatják ezeket a magyar hálózatokat, tehát mindenféleképpen az erre történő gazdaságos felkészülést fel kell gyorsítani. Nevezetesen: fel kell gyorsítani a gördülő állomány fejlesztését is, ami a MÁV-privatizáció lényege lehet. Erre az Európai Unió hosszú távú fejlesztései jelenleg sem biztosítanak forrásokat, a műszaki infrastrukturális alaprendszerekre, tehát a hálózatokra, a mérnöki létesítményekre adták ezeket az eszközöket.
Végül, de nem utolsósorban azt gondolom, hogy semmilyen különbség nincs sem az ellenzék, sem a kormánypártok között, sem konkrétan a kormány és az önök munkája között, amit például a kisebbségi jogok érvényesítése iránt fejtett ki a kormány és önök is az Európa Tanács vagy az Európa Parlament megfigyelői minőségében. Azt hiszem, hogy ez egy nagyon fontos lépés, és nagy valószínűséggel ennek az elfogadása és értelmezése mindenféleképpen pozitív lesz.
Az alkotmánymódosítással kapcsolatos beterjesztéseknél már volt különbség. Azt hiszem, ennek a vitája már lezajlott a parlamentben, erre nem érdemes kitérni.
Köszönöm szépen a beszámolóját, és köszönöm szépen az együttműködés irányában történő komoly gesztusait. (Taps az MSZP soraiból.)
