DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Olyan területről szeretnék szólni, amelyiknek a fejlődése, költségvetési fejlődése már az elmúlt évben is, illetve az előttünk álló év is, úgy gondolom, hogy a legkényesebb ellenzéki igényeket is ki kell hogy elégítse: az igazságszolgáltatásról van szó, a bíróságok fejezet, illetve az ügyészség fejezet költségvetéséről.
Idén új módon foglalkozunk ezzel a kérdéssel, hiszen egy tavaly elfogadott törvénymódosítás alapján a 2004-es költségvetést e két fejezet vonatkozásában az Országos Igazságszolgáltatási Tanács készítette el, és nyújtotta be a parlamentnek, illetve a legfőbb ügyész nyújtotta be a parlamentnek. Most először nem volt joga arra a kormánynak, illetve a Pénzügyminisztériumnak, hogy ezen változtasson, és más költségvetési tervezetet nyújtson be. Emlékszünk, hogy az előző években mindig nagy vitát váltott ki ez a kérdés, hiszen az OIT akkor is elkészítette a költségvetése tervezetét, de a Pénzügyminisztérium mindig egy ettől jelentősen eltérő összeget javasolt az Országgyűlésnek, 2000-ben például több mint 10 milliárd forint, 2001-ben több mint 23,5 milliárd forint, 2002-ben pedig több mint 21 milliárd forint volt a különbség az OIT és a kormány javaslata között.
Nagyon jelentős volt tehát az elmúlt években ez az eltérés, és sajnos ebben az időszakban a központi költségvetési szervek támogatásán belül a bíróságok fejezet aránya folyamatosan csökkent. Itt is szeretnék néhány számot ismertetni: '99-ben ugyan még volt egy mintegy 25 százalékos támogatásnövekedés, 2000-ben már csak alig több mint 3 százalékkal, 2001-ben 6 százalékkal, 2002-ben pedig 5,5 százalékkal növekedett ez a támogatás, tehát az elmúlt négy évben összesen, a négy év alatt összesen 44,4 százalékkal növekedett csak ennek a területnek a támogatása.
Elmondható egyébként - és ezt nemcsak mi állapítottuk meg, hanem az Európai Bizottság 2002-es országjelentése is -, hogy egy korábbi időszak progresszív növekedése után a bírósági dolgozóknak a reálbére is csökkent, hiszen a bírák fizetésének a növekedése az inflációt nem haladta meg az elmúlt időszakban: '99-ben egyáltalán nem növekedett a bírák fizetése, majd a következő években 8 százalékkal, 8,75 százalékkal, 7,75 százalékkal növekedett, ez azt jelenti, hogy négy év alatt összesen nem egész 27 százalékkal növekedett a bírák és ügyészek fizetése.
Ebben a helyzetben kellett elfogadni és megtárgyalni a bíróságok költségvetését - itt nyilván gondolok az ügyészség költségvetésére is. Jobb volt idén egyébként már a bázis, hiszen az elmúlt évben, amikor elfogadtuk a 2003-as költségvetést, már jelentős növekedés történt. Említettem, hogy a Fidesz-kormány négy éve alatt a bíróságok fejezet költségvetése, a támogatás 44,4 százalékkal növekedett, 2003-ban, tehát egy év alatt 44,2 százalékkal növekedett, tehát majdnem annyival tudtuk növelni a bírósági fejezet költségvetését ebben az évben, mint az Orbán-kormány négy éve alatt. A bírák jövedelmével kapcsolatban is jobb helyzetben vagyunk, hiszen két részletben 50 százalékos bérnövekedéssel számolhatnak a bírák - ismét jelzem, hogy négy év alatt nem egész 27 százalékos növekedéssel számolhattak -, július 1-jétől és november 1-jétől is 25-25 százalékkal növekedik a bírói jövedelem.
Egy kicsit izgalmassá tette az OIT költségvetésének elkészítését az a sajátos helyzet, hogy abban az évben nyújtja be először az OIT önállóan a költségvetést az Országgyűlés elé, amikor lejárt a tanács választott bíró tagjainak a mandátuma, ami a bíróságokon belül nyilván egy felfokozottabb állapotot jelentett. Ennek ellenére a költségvetés előkészítése során valóban olyan igények fogalmazódtak meg a bírósági fejezettel kapcsolatban, amelyeknek egy elemére sem lehet azt mondani, hogy nem lenne indokolt megoldani ezt a problémát.
Úgy gondolom azonban, hogy az elmúlt négy évben is olyan igényeket fogalmazott meg az OIT, amelyekre nehéz lett volna azt mondani, hogy jogtalan igények, mégis, az akkori kormány mindig alacsonyabb összeget javasolt a parlamentnek, és általában hiába nyújtottunk be módosító indítványokat, ezeket az akkori kormánytöbbség nem fogadta el.
(18.40)
Kérem, higgyék el, hogy őszintén mondom, hogy ezt nem rosszallóan mondom, hiszen a költségvetésnek már csak ilyen a természete, és akik néhány éve képviselők vagyunk, tudjuk, hogy egy költségvetés elfogadásakor minden területen számos olyan igény nem kerül kielégítésre, amely egyébként jogos igény, reális igény, nem lehetne azt mondani, hogy pazarláshoz vezetne.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, amelynek egyébként tagja vagyok, az elmúlt hónapokban több ízben tárgyalt a költségvetéshez kapcsolódó témákat, napirendeket, és folyamatos konzultációk folytak az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, illetve a Pénzügyminisztérium képviselői között. E konzultációk során megpróbáltak jó kompromisszumokat kötni, és folyamatosan közeledtek az álláspontok. Ennek köszönhető, hogy viszonylag kis különbség maradt a két álláspont között. A viszonylag szót azért hangsúlyoznám, mert ha ideszámítjuk az ügyészség költségvetését is, azért majdnem 8 milliárd forint a különbség.
Én az Országos Igazságszolgáltatási Tanács ülésén nem szavaztam meg azt a költségvetési javaslatot, amelyet végül is az OIT ott jelen lévő és a szavazásban részt vevő tagjainak többsége elfogadott. Ezen az ülésen Soós Győző képviselőtársammal, aki szintén tagja az Igazságszolgáltatási Tanácsnak, megkíséreltünk egy kompromisszumos javaslatot beterjeszteni, néhány elemmel kiegészítve a kormány által korábban javasolt összeget. Legnagyobb sajnálatunkra azonban végül is ezt nem fogadták el.
Befejezésül azt szeretném elmondani, hogy teljesen reálisnak tartom azokat az igényeket, amelyeket mind Lomnici Zoltán elnök úr, mind Polt Péter legfőbb ügyész úr az alkotmány- és igazságügyi bizottság ülésén felsorolt, és őszintén örülnék, ha ezek a fontos célok megvalósulhatnának. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy azok a javaslatok, amelyeket a kormány megfogalmazott, önmagukban nagy előrelépést jelentenek, hiszen közel 40 százalékos támogatást javasol a kormány az ügyészségi fejezetnél, és a bírósági fejezetnél is közel 35 százalékos támogatásnövekedést javasol a kormány.
Talán érdemes a jelenlegi évet és a jövő évet 2002-höz viszonyítva együtt vizsgálni, és ez a bírósági fejezetnél azt jelenti, hogy 83 százalékkal növekedne a bíróságok költségvetési támogatása 2003-ban és 2004-ben együttvéve. Ez olyan jelentős támogatásnövekedés, amelynek alapján sokkal jobb körülmények között dolgozhatnak majd a bíróságok 2004-ben, mint azt az elmúlt években tehették.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
