DR. PERSÁNYI MIKLÓS
DR. PERSÁNYI MIKLÓS
DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Hölgyeim és Uraim! A köztársaság jövő évi költségvetési törvényjavaslata a mi tárcánk esetében ugyanazt vetíti előre, mint az ország egészét tekintve. 2004 egyszerre lesz az építés, a jövőt meghatározó beruházások, illetve a takarékosság, a megfontolt gazdálkodás esztendeje.
Az egyik ilyen beruházás, amelyről beszélek, maga a Vásárhelyi-terv. Ez a nagyszabású program, amelynek kidolgozása és megvalósítása bizony az előző kormány idején megkezdődhetett volna, de nem így történt, új szemlélettel tekint a Tisza táján élők biztonságára, amelyet az utóbbi négy évben súlyos árvizek veszélyeztettek. A Vásárhelyi-terv esetében azonban nemcsak árvízvédelmi kérdésekről van szó, hanem egyben egy komplex terület- és vidékfejlesztési programról, amely javítja a Tisza-vidék ökológiai állapotát, kedvezőbb feltételeket teremt az ökoturizmus számára, és sok ezer embernek ad munkalehetőséget, a térségben élő gazdák pedig tartós megélhetést találhatnak azzal, hogy áttérnek az Európai Unió támogatását élvező természetbarát gazdálkodási formákra.
Ennek a tervnek az első, 2007-ig megvalósuló ütemére jövőre 8 milliárd forintot szán a költségvetés. A tervezési szakasz befejezése és a hatósági engedélyezési eljárások lefolytatása után kezdődik majd meg jövő év második felében a tározók építése és a hullámtér rehabilitációja. Ez a program a közútfejlesztési program után az ország második legnagyobb beruházása; olyan befektetés, amely egy egész térség, Kelet-Magyarország felemelkedéséhez járul hozzá.
De 2004 fontos esztendő lesz a természetvédelemben is, hiszen a csatlakozási szerződésben az ország azt vállalta, hogy a csatlakozás napjáig kialakítja a közösségi figyelmet igénylő növény- és állatfajok, illetve élőhelyek mindegyikét magába foglaló Natura 2000-hálózatot. Egy óriási előkészítő munkáról van szó, hiszen ez a hálózat az ország területének 15 százalékát fedi le, és nyilván ezzel összefüggésben lendületesen kell haladni a nemzeti ökológiai hálózat kialakításával, amelyben nemzeti parkjaink kapnak főszerepet. Éppen ezért erősítettük meg ennek az esztendőnek az elején félszáz szakemberrel a parkok munkatársi gárdáját. Noha a költségvetési szervek létszámcsökkentése természetesen a mi tárcánkra is érvényes, a nemzeti parkok esetében ezt nem fogjuk megvalósítani, az idén bővített létszámtól nem fogunk megválni, és így a természetvédelmi érdekek éppúgy nem szenvednek sérelmet, mint ahogy a környezetvédelmi felügyelőségek hatósági állománya sem, ugyanis ezeken a helyeken nem fogunk létszámot csökkenteni.
A fűnyíróelv, amit sokszor emlegetnek a kormányzati létszámcsökkentés kapcsán, messze áll, ahogy említettem, a valóságtól. Nemcsak az imént említett nemzeti parki létszámok és nemcsak a környezetvédelmi felügyelőségek esetében bizonyítható ez, hanem például az európai uniós támogatással megvalósuló projektek menedzselésére létrehozott külön igazgatóságunk létszámát még jelentősen, közel a duplájára bővítjük. Erre szükség is van, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy egyetlen euró se vesszen el abból a forrásból, amelyet környezetvédelmi célokra kaphatunk az Uniótól.
Ez a szennyvíztisztítási és -elvezetési program 2004-ben 70 milliárd forint értékű beruházással folytatódik - olyan jelentős fejlesztésekkel, mint Győr, Szeged, Pécs és Sopron, ahol a kivitelezési munkák kezdődnek. Szombathelyen, Kecskeméten és Debrecenben tenderezésre kerül rövidesen sor. Európában egyedülálló a kohéziós alap által támogatott projekt lesz a budapesti központi szennyvíztisztító telep, amelynek tendereztetése 2004-ben várhatóan ugyancsak megtörténik, és az egész térség, Közép-Kelet-Európa legnagyobb környezetvédelmi beruházása kerülhet a megvalósítás útjára.
Hasonlóan nagy léptékű program az országos hulladékgazdálkodási terv végrehajtása. Elkészültek a regionális tervek, és ennek alapján a helyi önkormányzatoknak a most következő, most már kevesebb mint kilenc hónapban kell elfogadniuk a helyi terveiket, itt a szelektív gyűjtést, a veszélyes anyagok ártalmatlanítását, az újrahasznosítást egyaránt tartalmazó programok keretében, olyan programok keretében, amelyek egyben a most létező, bizony környezetre és egészségre veszélyes szemétlerakó telepeket is fel fogják számolni és rekultiválni. Ezeknek a programoknak a költségeit 50-60 százalékban állja az Európai Unió, és eddig 12 ISPA-projekt kapott Brüsszelből zöld jelzést, és kohéziós alap támogatásra további öt projekt vár. A nagyságrendre jellemző, hogy az összesen 17 projekt 2200 település hatmillió lakosának oldja meg majd a hulladék korszerű elhelyezését.
Itt kell megnyugtatnom a finanszírozási lehetőségeink miatt aggódó képviselő hölgyeket és urakat, ezeknek az EU-részvétellel megvalósuló programoknak a hazai támogatását 2004-ben is biztosítja a kormány. Tehát a pénz megvan, és teljes egészében azokat a célokat fogja szolgálni, amelyeket az előbb vázoltam, még akkor is, ha nem a mi fejezetünkben, hanem egységesen az európai uniós programokra szánt forrásokkal együtt jelenik meg. Nyilván ebből adódhat egy olyan félreértés, amelyet több képviselő úr is felvetett eddig: Varga Mihály képviselő úr 30 százalék csökkenést látott, Turi-Kovács képviselő úr 25 százalékot, Pap János 14 százalékot, Medgyesi Balázs pedig 40 százalékot látott csökkenni a fejezet költségvetésében, de ha egyszerűen a matematika nyelvére fordítjuk a dolgokat, akkor kiderül, hogy 8 százalék növekedésről van a környezetvédelmi és vízügyi fejezet esetében szó a 2004. évi költségvetésben.
Ha pedig a más tárcáknál, szervezeteknél megjelenő, környezetvédelmi célú forrásokat is tekintjük, akkor még nagyobb arányú a bővülés. Hiszen a Belügyminisztérium a víz- és csatornaszolgáltatást jövőre 6, a települési hulladékok kezelését 2 milliárd forinttal támogatja. Az FVM-nél 8 milliárdot fordítanak agrár-környezetgazdálkodásra. Az ÁPV Rt. költségvetésében pedig 8 milliárd forint szerepel környezeti kármentesítésre, ami az ideinek a kétszerese.
Az államháztartás tervezett mérlege szerint jövőre - mindent összevetve - 195,3 milliárd forintot fordít az ország környezetvédelemre, az idei 163,4 milliárddal szemben. Persze, környezetvédőként ennek a duplájával sem volnék elégedett, de tréfa nélkül, a jövő évi költségvetés megadja ahhoz a lehetőséget, hogy érdemben lépjünk előre egy élhetőbb, egészségesebb, tisztább Magyarország megteremtése érdekében.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
