KELETI GYÖRGY
KELETI GYÖRGY
KELETI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Élmény hallgatni a vitát, azon egyszerű oknál fogva, mert sok minden előkerül, például a mezőgazdasági költségvetés kapcsán. Én most egy “vidámabb”, talán nyugodalmasabb területtel foglalkoznék, ez a honvédelmi költségvetés kérdése.
Elöljáróban elmondanám, hogy Balsai képviselőtársammal egyetértek néhány kérdésben. Amikor a létszámcsökkentést említette, és ott a katonákat is felhozta, akkor például a köztisztviselőknél azt mondta, ha a reformmal együtt kerülne végrehajtásra, akkor megértené. A hadsereg esetében a haderőreformmal együtt kerül végrehajtásra ez a létszámcsökkentés. Remélem, ez képviselőtársamat megnyugtatja, és el tudja fogadni ezt a folyamatot.
A honvédelmi tárca költségvetése - ahogy lenni szokott - a bizottságon belül váltott ki elsősorban nagy vitát. Mivel képviselőtársaim nyilván a saját bizottságukban voltak elfoglalva a saját területükkel, ezért szeretnék a bizottsági ülésről néhány szót szólni. Azon egyszerű oknál fogva, mert azt gondolom, hogy ez a költségvetésnek talán az egyik - de ha van még, akkor elnézést kérek attól a területtől - olyan fejezete, ahol nem hangzott el olyan törekvés, hogy ettől a tárcától vegyenek el pénzt.
Volt a bizottsági ülésen több megjegyzés, amely tartalmazta, hogy a költségvetés fejezetén belüli átcsoportosításokat tart indokoltnak néhány ellenzéki képviselőtársam, de olyan egyáltalán nem hangzott el, hogy sokallnák azt a pénzt, amit a honvédelmi tárca kap, hanem azt mondták, hogy inkább ennek a belső felhasználása, amelyik számukra nehezen fogadható el. Persze nem tartom kizártnak, hogy a módosító indítványok benyújtása után nem lesz egy-két olyan javaslat, amely a tárca pénzét próbálja a saját maga által preferált területek támogatására átcsoportosítani, de biztatónak tartom, hogy ilyen frakcióképviseletben, bizottsági ülésen és eddig itt a plenáris ülésen sem hangzott el. Ez számomra azt mutatja, hogy a költségvetési vita zárása után a módosító javaslatokról való szavazások, illetve a zárószavazások esetében számíthatunk arra, hogy a honvédelmi tárca azt a költségvetést minimálisan megkapja, amit a költségvetési javaslat mint törvényjavaslat tartalmaz.
Azért tartom ezt fontosnak, mert minden ezzel ellentétes módosítás és minden ellentétes törekvés a korábbi kormány szándékait is annullálná, mint ahogy annullálná nyilván a mostani kormány szándékát is. Ugyanis a NATO-csatlakozásunk óta, ami az Orbán-kormány időszakában történt meg, a NATO felé folyamatosan ígéretet teszünk, hogy a GDP megfelelő arányaiból vagy számaiból kialakított költségvetést kapja a honvédelmi tárca. Jelenleg ez a GDP-nek az 1,71 százaléka, és ezzel a tárca 2004-re 351 milliárd 27 millió forintos költségvetéshez fog hozzájutni. Ez egy meglehetősen magas szám, hiszen ha valaki megnézi, mondjuk, egy tíz évvel ezelőtti költségvetés tárgyalásának időszakát, akkor látni fogja, hogy ott 60-70 milliárd forintos költségvetésről volt szó, és bár volt, amikor az infláció az elmúlt években magas volt - de azért mindig a nulla fölött volt jelentősen -, ilyen mértékben nem romlott a forint, vagyis hogy úgy mondjam, a honvédelmi tárca támogatottsága növekedett meg, a szükségleteknek és a nemzetközi kötelezettségeinknek megfelelően.
Ez az általam említett több mint 351 milliárd forint úgynevezett kiadási főösszeget jelent, ami azt jelenti, hogy a tárca ennyi pénzzel gazdálkodhat, de ezen belül a költségvetési támogatás mintegy ötmilliárd forinttal kevesebb, vagyis a tárca 346 milliárd forintot kap. A különbözet, az ötmilliárd forint onnan ered, hogy a különböző katonai egészségügyi intézmények támogatására az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kap pénzt a hadsereg. Ez egy nagyon fontos dolog, mert azt gondolom, hogy a társadalom egészségügyi ellátásának egy nagyon fontos szelete az, hogy amíg vannak sorkatonák, a róluk való gondoskodás, és ha megszűnik a sorkatonai szolgálat, akkor pedig a szerződéses és hivatásos katonákról, mint egy nehéz életmódot önként választó emberekről való egészségügyi gondoskodás magas szintű legyen.
Csupán emlékeztetőül mondanám el, hiszen bizonyára mindenki tudja: ugyanez az összeg ebben az évben, vagyis 2003-ban 314 milliárd 479 millió forint volt, ami azt jelenti, hogy a jövő évre számítva 11,6 százalékkal, azaz 36 milliárd 547 millió forinttal növekszik a honvédelmi tárca költségvetése.
A honvédelmi tárcának szánt pénz mellett szólni kell arról is, hogy milyen létszámviszonyok alakulnak ki a következő esztendőben, hiszen minden évben a költségvetési törvényben a honvédelmi fejezetben ez is meghatározásra kerül. Így tájékoztathatom önöket arról, hogy a 2003. évi, vagyis az ez évi 43 541 fővel szemben 2004-ben 37 521 katonában vagy főben, hiszen ebben lehetnek közalkalmazottak is, kerül meghatározásra a honvédelmi tárca létszáma. Ez egy meglehetősen jelentős csökkenés, hiszen mintegy hatezer fővel fog az állomány száma csökkenni; és arra is szeretném önöket emlékeztetni, hogy a rendszerváltás időszakában a Magyar Honvédség létszáma 136 ezer fő volt, ez azt jelenti, hogy 13 év alatt a tárca - nem túl nagy társadalmi konfliktusok mellett, a különböző kormányok időszakában persze eltérő módon - közel százezer fővel csökkentette le a hadsereg létszámát. Ez egy hallatlan magas szám, hiszen gondoskodni kellett az elmúlt években azokról, akik kikerültek a hadseregből - nyilván nem a sorkatonákra, hanem a hivatásos katonákra gondolok.
Ezt érzi ma is a tárca, hiszen mintegy 13 milliárd forintot kell fordítson arra, hogy a korábban korkedvezménnyel nyugállományba vonult hivatásos katonák nyugdíját fedezni tudja. Ez nem a mostani létszámcsökkentés fedezetét jelenti, hanem az elmúlt években, a rendszerváltás óta 25 éves szolgálati viszonnyal nyugállományba vonult hivatásos katonák - függetlenül attól, hogy elhelyezkedtek a társadalomban képességük, egészségi állapotuk, lehetőségeik alapján - szerény nyugdíjban részesülnek mint volt hivatásos katonák. Ezt a tárcának fizetni kell.
Természetesen az általam jelzett létszámcsökkentésben - eddigi ismereteink szerint a haderőreform következtében nyilván hivatásos katonák is el fognak menni a hadseregből, és ezt mindjárt szeretném egy picit bővebben kifejteni - ez évben is gondoskodni kell azokról, akik kikerülnek az állományból; nemcsak korkedvezményes nyugdíj, hanem végkielégítések, átképzések lehetősége is biztosított lesz. Ez többek között annak is az érdeme, hogy a hadseregen belüli különböző érdek-képviseleti szervek, szakszervezetek vagy más testületek, civil szerveződések - ez itt a hadseregben persze katonai szerveződést jelent, már a tagjait illetően - el tudták érni, hogy megfelelő felkészítése legyen azoknak az embereknek, akik kiválnak a hadseregből.
Egy érdekes ellentmondás persze van a haderőreform keretén belül, mert a hadsereg nem válna meg hivatásos katonáktól jelentős számban, csak egy egész elenyésző mértékben, ha elvállalnák azt a hivatásos katonák, hogy megszűnő helyőrségekből még működő és ott létszámhiánnyal működő alakulatokhoz mennének át. Ez azt jelenti például, hogy az önök által sokat emlegetett pécsi helyőrségben is fel fogják ajánlani az ott szolgáló tiszteknek majd, amikor annak az alakulatnak a felszámolására kerül sor, hogy az ország más részén foglalják el a beosztásukat és költözzenek át.
Ennek sajnos azonban sok akadálya van. A hivatásos katonák ugyanis ma, és én ezt nem hibaként rovom fel, hanem azt gondolom, hogy a fejlődő életünk velejárója, nehezen mobilizálhatók, vagyis ha valaki Pécsett vagy környékén rendelkezik lakással, ráadásul, ha meg is vásárolta, ha a felesége valami jó értelemben karriert tudott kiépíteni magának Pécs városában vagy annak közelében, nyilván nehezen fog átmenni Nyíregyházára vagy Tapolcára, és ez egy teljesen természetes emberi dolog.
(9.20)
Ezért kötelessége a hadseregnek és a költségvetésnek is, hogy ehhez a megfelelő feltételeket biztosítsa, hogy ezeknek a tiszteknek ott, a saját helyükön végkielégítést, átképzési lehetőséget és megfelelő támogatást nyújtson az elhelyezkedésükhöz, a további életük folytatásához. Ezzel persze sokat veszítünk: veszítünk abban az értelemben, hogy ezek a hivatásos katonák döntő többségükben a hadsereg pénzéből jártak korábban katonai tanintézetekbe, vettek részt a továbbképzéseken, kapták meg a felszerelésüket, sorolhatnám, vagyis minden egyes ember kiválása a hadseregből idő előtt azt jelenti, hogy a hadsereg olyan “beruházást” veszít el - ezt most idézőjelben mondom, hiszen az emberrel szemben nehéz használni ezt a kifejezést -, amelyik hosszú távra szólt, és önként vállalták. De azt gondolom, nem lehet egy családot sem arra kényszeríteni, főleg, mondjuk, egy feleséget, hogy ha valamelyik helyőrség iskolájában iskolaigazgató-helyettes lett, akkor átmenjen egy másik városba, és ott napközis tanárként vagy óraadó tanárként kezdje elölről a saját karrierjének az építését azért, mert a hadseregben olyan változások következnek be, ami miatt el kellene hagynia az eredeti helyőrséget vagy az eredeti lakását.
Ez viszont arra kötelezi a jövőben a honvédelmi tárcát, hogy minden egyes tervezésnél, amikor katonák mozgatásáról van szó - és sajnos az előző években volt arra példa, hogy ezt nem kellő felelősséggel végezték -, változtassanak ezen, és a hadsereg alakításánál ezeket a tényezőket is nyomatékkal vegyék figyelembe, annál is inkább, mert mint említettem, nagyon erős érdek-képviseleti szervek vannak a hadseregben, amelyek erre vigyázni is fognak, és ezt valamilyen módon ki fogják erőszakolni.
A tárca költségvetése tulajdonképpen négy alapvető dologra épül, és négy alapvető védelmi kötelezettség teljesítését szolgálja. Az egyik: a NATO-tagságból, a másik: a nemzetközi kötelezettségekből, a harmadik: a védelmi felülvizsgálatból eredő kötelezettségek teljesítéséhez kell elegendő összeggel rendelkeznie. A negyedik, ami szintén nagyon fontos, és nem egy olcsó dolog: az úgynevezett önkéntes haderőre való áttérésből adódó feladatok végrehajtását kell anyagi szempontból is biztosítania. Azt gondolom, képviselőtársaim, ha felidézik a kormányprogramot, amit itt, a parlamentben fogadtunk el, a miniszterelnök úr előterjesztése után, ezeket a feladatokat találják meg a honvédelmi fejezetben. Az ezeknek a feladatoknak megfelelő költségvetési támogatást fogja megkapni a jövő évben a honvédelmi tárca.
Itt szeretném kettéválasztani a kérdést, mert sokan hajlamosak egybemosni a NATO-tagságból és a nemzetközi kötelezettségeinkből eredő feladatainkat - nem ugyanaz. Más a NATO-tagság, más a nemzetközi kötelezettség, bár jó néhány esetben itt vannak átfedések. Mondok egy gyakorlati példát: az Irakban történt feladatvállalásunk, amelyben teljes egyetértés volt az ellenzéki és a kormánykoalíciós oldal között, amikor megszavaztuk a kiküldendő 300 fős szállító egység utazását, nem NATO-kötelezettség volt, hanem nemzetközi kötelezettség. Az Afganisztánban kint lévő békefenntartó katonáink - most már szerény mértékben, mert az orvosok hamarosan jönnek haza, és utána a hivatásos katonáink, parancsnoki funkcióban, csak szerény számban maradnak ott -, ez viszont NATO-feladatvállalás.
Vagyis amikor ezeket a feladatokat pénzügyi háttérrel próbálja a parlament - és remélem, hogy ezt meg is fogja tenni - biztosítani, akkor arra is legyen tekintettel, hogy vannak bizonyos nem tervezhető, előre nem látható dolgok, ilyenek például a békefenntartási tevékenységek. Sajnos, nem tudjuk megmondani, és ezért nehéz helyzetben volt a tárca, amikor a tervezés időszakában a Pénzügyminisztériummal együttműködött, hogy az elkövetkező esztendőben hol következhet be egy adott országban olyan kritikus helyzet, amikor az ott élő emberek, az ottani társadalom, a demokrácia kibontakozása érdekében, a terrorizmus visszaszorításáért, az ottani konszolidációs feladatok segítése érdekében a magyar hadseregnek valamilyen létszámban jelen kell lennie.
Azt is tudjuk, hogy a védelmi felülvizsgálat maximálta azt a létszámot, ami külföldön tartózkodhat ilyen misszióval, ilyen feladattal - emlékezetem szerint 1600 főben -, de azért bizonyára önök is belátják, hogy nem mindegy, a világ mely részén látnak el ilyen tevékenységet a katonáink, ennek a költségvonzata jelentősen eltérhet. És az sem mindegy, hogy milyen külső támogatást kapunk ezeknek a feladatoknak az ellátásához. Ma például még nem tudjuk pontosan megmondani az iraki katonai feladatvállalásunk költségvetési vonzatát, mert nem zárult le az a tárgyalási időszak, hogy például az Amerikai Egyesült Államok milyen támogatást nyújt ennek a kontingensnek a kinti működéséhez, utaztatásához, felszereléséhez - ezek folyamatban lévő ügyek.
Szeretném befejezésül néhány adatra felhívni a figyelmüket Míg 2003-ban eredetileg 99 milliárd 331 millió forintot tervezett a tárca személyi juttatásokra, az elkövetkezendő esztendőben ez 104 milliárd 365 millió forint lesz. Ez nem nagy különbség, ha a két számot összevetjük, de ha figyelemmel vagyunk arra, hogy közben jelentős létszámcsökkentés következik be, akkor azt kell mondani, ez alapot ad arra, hogy a hivatásos katonák az elkövetkező évben egy szerény reálérték-növekedésben részesülhessenek, tehát a jövedelmük reálértékben történő növelése megtörténhessen. Ez annál inkább is fontos, mert azt is meg kell mondanunk őszintén, hogy ebben az évben ez a reálértékű növekedés elmaradt, vagyis a katonák számítanak arra, hogy a parlament a költségvetés megszavazásakor azért a feladatért, amit ők önként vállalnak, és nehéz körülmények között teljesítenek, megfelelő bérezésben részesíti őket. Ennek az alapja is benne van ebben a költségvetésben.
Jelentősebb növekedés tapasztalható a dologi kiadások tekintetében. Nagyon sok hozzászólásban kitértek képviselőtársaim - akár a mezőgazdaság, akár az önkormányzatok, akár más intézmények esetében - a dologi kiadásra. Örömmel mondhatom, hogy itt a tárca olyan tervezést hajtott végre, amelyben 99 milliárd 540 millió forintról 121 milliárd 763 millió forintra emelte a dologi kiadásokat. Ez jelentős emelkedés, közel 25 százalékos, ami abból is következik, hogy szeretnénk elérni - és ebben a honvédelmi bizottság teljes mértékben támogatja a tárca elképzeléseit -, hogy a megmaradó laktanyáinkban magas színvonalú ellátást és körülményeket, feltételeket tudjunk biztosítani a szerződéses katonáknak az ottani életükhöz, illetve a hivatásos katonáknak a parancsnoki munkájuk ellátásához.
Én arra kérem képviselőtársaimat - természetesen a módosító indítványok tartalmát még meg akarjuk majd vizsgálni, ez teljesen jogos dolog -, hogy megfelelő megfontoltsággal támogassák a költségvetést és azon belül is a honvédelmi tárca fejezetének a költségvetési tételeit, mert úgy gondolom, a hadsereg korszerűsítése és a NATO-kötelezettségeink ezt a költségvetési támogatást igénylik. Én azt gondolom, hogy a tárcának ezzel szemben viszont - a takarékos költségvetés mellett - egy átlátható, nyilvános költségvetési kezelést kell folytatnia.
Kérem tisztelt ellenzéki képviselőtársaimat is, hogy elsősorban a honvédelmi bizottság keretén belül segítsék elő, hogy a megfelelő politikai kontrollt végezni tudjuk.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
