DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN
DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN
DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Szabad Demokraták Szövetsége támogatja az országgyűlési határozati javaslatot, mert meggyőződésünk, hogy ez az ország érdekét szolgálja, összhangban áll a nemzetközi kötelezettségeinkkel, és olyan javaslat, amely mellé jó szívvel mindannyian felsorakozhatunk.
Három rövid megjegyzést szeretnék fűzni ahhoz a vitához, ami itt kibontakozott. Az első megjegyzésem arra vonatkozik, hogy vajon van-e konszenzus ebben az ügyben, vagy nincs. Én azt reméltem, és amikor megírtam ezt a rövid vázlatot, úgy is kezdtem, hogy végre létrejött a konszenzus ebben az ügyben, és ez egy nagyon-nagyon jó hír lett volna, hiszen ez az ország az elmúlt hónapokban nagyon rossz jelzéseket küldött külföldre. Azokat a jelzéseket küldte, hogy semmiben nem tud megállapodni, civakodó, hozzá nem értő emberek gyülekezetének tüntette fel a magyar politikai elitet, ahol nincs meg a szükséges felelősségérzet, nincs meg kötelezettségeinknek a szükséges vállalása. Nos, úgy tűnt, hogy ma végre ez létrejön. Én remélem, hogy létre is fog jönni, de amit Simicskó képviselőtársam mond, ebben megzavar.
Öntsünk tiszta vizet a pohárba! Itt úgy láttam, hogy mind a két fél elfogadta egymás szempontjait, létrejött valami, ami elfogadható, amit egyébként a Fidesz sohasem vitatott, hiszen az eredeti kötelezettségvállalás még a Fidesz időszakában született meg, hiszen olyan országok is részesei, sőt, döntő mértékben részesei az afganisztáni szerepvállalásnak, amelyek egyébként a későbbi szerepvállalásokkal, például az iraki szerepvállalással nem értenek egyet, gondolok itt elsősorban Németországra. Tehát az a reményem, hogy végre vége szakad annak a huzavonának, amely Törökország megsegítése kapcsán, az eredeti afganisztáni misszió kapcsán, az eredeti iraki misszió kapcsán Magyarországot jellemezte, s ami miatt Magyarországra olyan lesajnálóan néznek barátaink, szövetségeseink mindenütt a határainkon túl.
A második megjegyzésem arra vonatkozik, hogy ez a határozati javaslat egy jó határozati javaslat, ezt nyugodt szívvel mindannyian vállalhatják, ez ötvözi mind a két oldalnak az ezzel kapcsolatos kívánságait, választ ad azokra az esetleges félelmekre, amelyeket megfogalmaztak képviselőtársaim, világos korlátokat állít az 50 fő tekintetében, ez tehát nagyon is korlátozza a katonák küldésének lehetőségét; világos időbeli korlátokat is szab, hiszen a misszió lehetséges határáig terjeszkedik csak ki. Ez egyébként rugalmasságot is biztosít számunkra, hiszen ma még nem tudjuk, hogy mikor ér véget ez a misszió. Mi ezt végig kívánjuk csinálni, de természetesen a továbbiakban, ha ennek vége szakad, nem kívánunk a terepen maradni, ezt világosan jelöli. És azt is jelöli, hogy csakis erre a hadműveletre vonatkozik, az ISAF-re, ami egyébként ENSZ közreműködéssel működik, NATO és ENSZ közös akcióban. Tehát mindazok, akik az ENSZ részvételét is szükségesnek tartják, megnyugodhatnak az ügyben. Én tehát úgy gondolom, hogy a miniszter úr nagyon pontosan összegezte, hogy miről van szó, minden érvével egyetértek, támogatható ez, és reméljük, hogy föl is fognak sorakozni képviselőtársaim.
Végezetül a harmadik megjegyzésem, s ez talán túlmutat önmagán ezen az ügyön, és megint csak visszatérek oda, ahonnan elindultam: a magyar parlament és a magyar politikai elit felelősségének kérdésére, a nemzetközi szerepvállalásunk kérdésére utal, és arra, hogy hogyan tudjuk teljesíteni kötelezettségeinket. Régen megérett az idő arra, tisztelt képviselőtársaim, hogy az alkotmány szükséges módosítását elvégezzük, amely lehetővé teszi azt, hogy ezekben az ügyekben gyorsan, hatékonyan, nemzeti érdekeinknek megfelelően tudjunk dönteni. Rossz híreket kapunk, tisztelt képviselőtársaim, az alkotmány előkészítésével foglalkozó munkacsoportok környékéről. Azokat a híreket kapjuk ellenzéki képviselőtársainktól, hogy ismételten ellenállnak az alkotmány ilyen értelmű módosításának, az olyan javaslatoknak is, amelyeket egyébként 1999-ben nagyon helyesen ők maguk terjesztettek be.
Én nagyon kérem a Ház mindkét oldalát, de elsősorban az ellenzéki képviselőtársainkat, hogy vizsgálják felül az álláspontjukat, mert itt a tét nagyon nagy. Ennek az országnak, amelynek mindannyian hű fiai és lányai vagyunk, a szavahihetőségéről van szó, ennek az országnak a tekintélyéről van szó, ennek az országnak a biztonságáról van szó. Kérem, emelkedjenek felül mindazokon a kicsinyes, sokszor pártpolitikai megfontolásokon, amelyek eddig az álláspontjukat meghatározták.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
