SZABÓ ISTVÁN
SZABÓ ISTVÁN
SZABÓ ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A most előttünk fekvő törvénytervezet az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról és az információs társadalommal összefüggő kérdésekről szóló, 2001. évi CVIII. törvény módosítása. 2001-ben, a törvény előterjesztésekor a polgári kormányzat célja az volt, hogy az elektronikus kereskedelmi formák elterjedését, az információs társadalom szereplőinek biztonságát növelje, felkészülésünk ütemét gyorsítsa.
A 2001-ben megalkotott törvény a 31/2000. számot viselő európai uniós irányelvet követte, azt a lehetséges mértékben átvéve. Az EU-s szabályozással való összevetéskor az akkori törvény jelentős jogharmonizációs lépés volt az információs társadalommal összefüggésben. Az internet üzleti célú felhasználása, az elektronikus kereskedelem az érintett szereplők között korábban ismeretlen viszonyokat eredményezett. Például a szereplők általuk ismeretlen féllel kerülnek szerződéses viszonyba a megszokott gazdasági kommunikációs környezettől eltérő internetes, virtuális környezetben.
A szakmai szervezetekkel már akkor egyetértés volt abban a tekintetben, hogy az elektronikus kereskedelemről szóló törvény elfogadása egy hosszú és összetett folyamat egyik fontos lépése. Az előttünk fekvő törvénytervezet elsősorban a vonatkozó EU-irányelv teljes körű átvételét célozza meg. Emellett az előző két év tapasztalataira építve beépítette a tervezetbe a szakmai érdek-képviseleti szervek véleményét is.
Az információtechnológia terén két olyan év van mögöttünk, amely az e-commers európai és honi megítélésében komoly változást hozott. Az információs technológia a tengerentúlon is a vártnál jóval lassabban alakította át a korábbi társadalmi és gazdasági környezetet. A nemzetközi tőkepiacok túlértékelték az elektronikus kereskedelemben érintett vállalkozások, technológiai szállítók innovativitását és ezzel a bennük rejlő nyereségességet is. A dotcom-robbanás helyett az információs technológia világának alapkérdései ma már elsősorban az adatbiztonság, a titkosítás és az azonosítás területén vannak. Mindezek azonban jelentősen megdrágítják az interneten folyó biztonságos adatforgalmat.
A most tárgyalandó tervezetben számos támogatható elem van. Ilyen például az úgynevezett közvetítő szolgáltatókra vonatkozó szabályok megváltoztatása. Az ilyen speciális információs szolgáltatók gyakorlatában alapkérdés, hogy milyen eljárások és szabályok betartásával mentesülnek a saját szervereiken tárolt adatok okozta károk, jogsérelmek miatti felelősségrevonás alól. Az e tartalmakban rejlő jogi kockázatok elemzése, felismerése gyakorlatilag lehetetlen feladat egy internetes szerver üzemeltetője számára.
A tartalomszolgáltatást mint az információs társadalom másik speciális tevékenységének jellegzetességét helyesen veszi figyelembe a törvényalkotó, amikor bizonyos esetekben elismeri az alternatív vitarendezési eljárások létjogosultságát, illetve önszabályozási elemeket épít be a szolgáltatók közötti és a szolgáltatással összefüggő etikai kérdések tisztázására. Mindez összhangban van a piaci gyakorlattal. Az elemzők szerint azonban csak fokozatos és lassú növekedés valószínűsíthető az elektronikus kereskedelemben.
Itt muszáj szólnom egy olyan kérdésről, amely nem szerepel a törvényjavaslatban, éspedig a kormányzati szerepvállalással van összefüggésben; azzal a kettős kormányzati szerepvállalással, amely szerint a kormányzat a szabályozói szerepe mellett jelentős gazdasági szereplője is lehet az e-commers világának. A nemzetközi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy nem lehetséges az információs társadalom építése ott, ahol az állam nem terjeszkedik bátran túl jogszabály-alkotói szerepkörén. A piac tevőleges szereplőjévé kell válnia, de csak ott, ahol az lehetséges, például keresleti oldalon.
Felismerve ennek fontosságát, a polgári kormányzat 2001-ben hirdette meg az elektronikus közbeszerzési rendszert. A program alapgondolata, hogy az állam mint legnagyobb megrendelő beszerzéseinek döntő részét elektronikus, ennek megfelelően átlátható formában bonyolítsa le egy elektronikus kereskedelmi piactéren keresztül, mely így alacsony árakat, erős megrendelői pozíciót és valós nyilvánosságot biztosíthat a központi beszerzés számára.
(20.40)
Ez az elindításakor a régióban egyedülálló kezdeményezés jelentős lökést adott volna a szektor szereplőinek. Nem mellékesen, az üvegzsebprogram látszattörekvése helyett valódi áttörést hozott volna. A rendszer azt az üzenetet hozta, hogy fontos kérdés Magyarországon az internet nyilvánossága. Az értelmezhetetlen mennyiségű és rendezetlen szerződéstömeg nyilvánosságra hozatala helyett fontosabb célokra, az állam, a központi igazgatás teljes beszerzésének támogatására kell alkalmazni. Az ország gazdaságának versenyképessége szempontjából jelentős hibát vétett a koalíciós kormány, amikor ezt a kezdeményezést feláldozta rövid távú céljaiért. Mindezt statisztaszerepben csupán végignézte e törvény előterjesztője is, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és annak vezetője. A kezdeményezés megállítása többéves áthúzódó pénzügyi veszteségeket okoz az ország számára, és a veszteség nem a koncessziós jogokat gyakorló Posta Rt. ráfordítása. Nagyságrendekkel nagyobb összeget veszített a költségvetés és az állampolgárok e rossz döntésen.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a 2001-ben elfogadott és hatályos törvényeknek az európai szellemiségű haladó és szakmai szervezetek szerint is átgondolt módosítása. Ez azonban nem feledtetheti velünk, hogy az informatikai tárca felesleges stratégiaalkotási kényszere csupán pótcselekvés, és a lendületet és valós akaratot igénylő tartalmi kérdésekben, például mint az elektronikus közbeszerzés rendszere, a tárca rendre visszavonul.
A törvényalkotástól önmagában nem várható el az információs társadalom további térnyerése. A mégoly lendületes őszi törvényalkotási munka sem feledtetheti velünk, hogy a lényegi kérdésekben az információs társadalom össznemzeti kérdései rendre áldozatul esnek a koalíciós hatalmi harcoknak. Ahogy az elektronikus közbeszerzési rendszer példázza, a Hírközlési Minisztérium megelégszik a könnyű és jól kommunikálható sikerekkel. Ahol nagyobb ellenállással találkozik, a fontos célokat gondolkodás nélkül feláldozza rövid távú céljainak, és így nyer a koalíció valahonnan már ismert alapgondolata: “Merjünk kicsik lenni, mert abból nem lesz baj.”
Végezetül, kedves képviselőtársaim, bár az általános vitánál tartunk, szeretném felhívni a figyelmüket egy kis ellentmondásra, amely a normaszöveg és annak részletes indokolása között található. A 2. §-ban, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás definícióját tartalmazó szövegrészben - amely emlékezetem szerint egyébként az itt most módosított alaptörvénynek a vitájában is sokat bírált, és bizonyos kifejezéseket rendkívül fontosnak tartó bírálataiban is tulajdonképpen szavakon vitatkoztunk - az szerepel, hogy elektronikus úton, távollévők részére, rendszerint ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, míg a részletes indokolásban az a szó szerepel a “rendszerint” helyett, hogy rendeltetésszerűen ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás. Tisztelettel kérem az előterjesztőt, hogy ezt az ellentmondást oldja fel, és jelölje meg azt a kifejezést, amely a szándékai szerint ebbe a szövegrészbe kívánkozik, mert a részletes vitánál ennek nyilván jelentősége lesz.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)
