DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Aki katasztrófáról beszél, az elfelejti azt, hogy 2002 és 2003 között, tehát a 2003. évi költségvetésben 30 százalékkal nőtt az önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrása. (Felzúdulás az ellenzéki padsorokban.) Harminc százalékkal, képviselő úr! Nőtt a személyi jövedelemadó átengedett, illetve helyben maradó részaránya.
Ígértük, hogy a gépjárműadó 100 százalékban önkormányzati bevétel lesz, ez így történt. Ígértük, hogy nő az szja helyben maradó része, így történt; és a bérfedezet biztosítására azoknál az önkormányzatoknál, ahol a normatívanövekmény és meghatározott helyi bevételnövekmények nem adták ki a bér fedezetét, egy külön alapra nyújthattak be igényt az önkormányzatok, és így a bért valamennyi önkormányzatnál biztosítani lehetett. Nyilván ez is hozzájárult ahhoz, hogy ebben az évben csökkent az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok száma. Sajnos, nem olyan mértékben, mint ahogyan szerettük volna, de mégis, néhánnyal kevesebb ez a szám, és azt gondolom, hogy ez nem az ön állításait támasztja alá.
Ami a jövő évet illeti. Tisztelt Képviselőtársaim! Biztos vagyok abban, hogy a 2004. évi költségvetésről, az önkormányzati költségvetésről nagyon sok vita lesz ebben a Házban, és én ezzel egyetértek, helyeslem, ezt támogatom is, mint ahogyan az önkormányzati érdekszövetségekkel való egyeztetésben is nagy vita volt. Szeretném azt elmondani önöknek, hogy az előző négy évben nem volt rá példa, mint ami most történt, hogy az önkormányzati érdekszövetségekkel történő egyeztetést követően az eredeti, egyeztetésre bocsátott számokhoz képest 15 milliárdos növekmény került be a beterjesztett költségvetésbe, 10 a működési és 5 a fejlesztési költségvetést illetően.
A 2004. évi költségvetésben a 2003. évhez képest, amely 1131 milliárd forintos nagyságrendet jelentett, 1220 milliárdra nő az önkormányzatok költségvetési kapcsolatokból származó bevétele. Ez egészen pontosan 7,9, tehát majdnem 8 százalékos növekedést jelent, amely meghaladja az inflációt. Összességében ez érdemi növekedés, tehát nincs alapja annak, hogy katasztrófa-költségvetésről beszéljen képviselő úr, mert reálnövekedésről van szó.
Ebben az évben a költségvetés prioritása a fejlesztés és az európai uniós forrásokhoz való hozzájutáshoz a saját erő megteremtése. Ezért került sor arra, hogy egy 10 milliárdos alap jön létre a költségvetésben, amelyre az önkormányzatok pályázhatnak. Így tehát nem esnek el uniós forrástól, hiszen a saját erőt ebből az alapból biztosítani tudják. A cél- és címzett támogatásoknál a jövő évben 8 milliárddal nő az újonnan induló támogatási összeg, ez 13,6 százalékos fejlesztési forrásnövekedést jelent ezen a címen.
(15.20)
Ami a fejlesztési források növekedését összességében jelenti, 57 százalékos fejlesztési forrásnövekedés van az önkormányzati szférában. Felelősséggel állítom tehát, hogy a számok alátámasztják azt, hogy a jövő év az önkormányzatok számára a fejlesztés éve lesz.
Csak két mondatot szeretnék beszélni arról, mert az idő már nagyon rövid, hogy szerkezeti problémák miatt a működésnél látok feszültséget. Ezért nekem az az álláspontom (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy ha a költségvetési vitában pluszforrás kereshető és található a parlamenti szakaszban (Az elnök ismét csenget.), akkor azt működésre, az oktatási normatíva növelésére kell fordítani.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
