KÓSA LAJOS

Teljes szövegű keresés

KÓSA LAJOS
KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Szokatlan hozzászólásra kerül most sor a Ház plenáris ülésén, amikor az adótörvényeket tárgyaljuk, mert nem egy kétperces, hanem egy tízperces hozzászólás lesz az, amit én a helyi adókról szeretnék elmondani.
A helyi adókról szóló törvény nem egy nagy szelete ennek a javaslatnak, és mindjárt az elején hadd mondjak egy meglepőt: van olyan része az önkormányzati adókat érintő javaslatnak, ami szerintem jó javaslat és kedvező. Sajnos a többség nem ilyen, de hadd szerepeljen az is, ami adott esetben nem feltétlenül negatív.
Hadd kezdjem mindjárt az adófelfüggesztés intézményével. Az önkormányzatoknak van joguk arra, hogy építményadót vessenek ki az önkormányzatok területén. Hozzáteszem, hogy nem mindegyik önkormányzat alkalmazza ezt, sőt az önkormányzatok jelentős része azért nem alkalmazza, mert felméri azt, hogy a területén lakó állampolgároknak mekkora az adófizető képessége, mekkora ez ereje, és úgy ítéli meg, hogy ezt az adót egyszerűen nem tudná befizetni az illető állampolgár. De valóban, az adófelfüggesztés olyan esetekben, amikor van építményadó az önkormányzat területén, de az illető idős ember, aki saját épületében lakik, és azt ténylegesen lakásként használja, egész egyszerűen a jelenlegi megterhelések mellett még ezt a csekély összeget sem tudja befizetni az önkormányzat költségvetésébe. Ekkor van egy olyan lehetőség, hogy egészen addig, amíg ő ezt lakásként használja, ne fizessen utána építményadót, de a javaslatnak csak eddig terjed a pozitív része. Mert meg kell önöknek mondanom, hogy az a megoldás, amit választ a kormány, hogy az adózó halála után, tehát a tulajdonos meghal a lakásban, utána egy összegben kell kifizetni az adót az önkormányzat számára, ráadásul ezt a jegybanki alapkamattal növelten, ez a mostani viszonyok mellett, főleg ha figyelembe vesszük a nagyon komoly illetéknövekményeket, ami az ilyen aktusokhoz óhatatlanul társul, olyan megterhelést jelenthet az adófizető számára, ami megkérdőjelezi azt, hogy ő a normál öröklésben egyáltalán mint kedvezményezett részt tud venni. Hiszen egyébként, hozzáteszem, ezt az adót az önkormányzat köteles az ingatlanra terhelni, tehát az adófelhalmozás után csak egy terhelt ingatlanhoz juthat az örökös. Én úgy gondolom, hogy a kedvezmény iránya nem rossz, jó lenne, ha esetleg még a további finomításra nyitott lenne a kormány, azért, hogy valóban bizonyos ellehetetlenülő élethelyzetekben segítsünk az időseken.
A helyi iparűzési adóval kapcsolatban mindjárt az elején hadd szögezzem le, hogy a magyarországi helyi iparűzési adó egész alapkoncepciója rossz, és azt hiszem, hogy előbb-utóbb egy új alapokra épülő helyi iparűzésiadó-elképzelést kell letenni az asztalra, egész egyszerűen azért, mert nagyon sok, helyi iparűzési adót fizető vállalkozó mondja el, jogosan, hogy miután ez nem a vállalkozás eredményessége alapján szedi a bevételt, hanem az árbevétel alapján, előfordulhat egyébként, hogy veszteséges vállalatok is kénytelenek ilyen jellegű befizetéseket eszközölni, és az összbefizetés nem kevés, mert 280 milliárd forint az éves önkormányzati adóbevétel ebből az adófajtából.
Az más kérdés, hogy most a javaslat az egyébként is rossz helyzetben lévő önkormányzatokat még inkább rossz helyzetbe hozza, mert az a változás jön a javaslat szerint a helyi iparűzési adó szedésénél, hogy a befektetett pénzügyi eszközök utáni és egyéb kapott kamatok és kamat jellegű bevételek 50 százalékával lehet csökkenteni az adó alapját. Ez durván egy olyan nem több, mint 5-6 milliárd forintos bevételkiesést eredményez az önkormányzatoknál, ez látszólag kevés. Csak gondoljunk bele abba, amit az előbb elmondtam az egyik hozzászólásomban, hogy csak az áfaváltozás a villamos energiában az önkormányzatoknál, csak az önkormányzati fenntartású intézményeknél mintegy 18 milliárd forintos többletkiadást jelent, és akkor ezzel vessük össze ezt az adóbevétel-kiesést. Én úgy gondolom, érdekes, hogy a kormány sosem a saját zsebére jó fej, hanem mindig másokéra szeret kedvezményt adni.
A gépjármű-adóztatás területén azonban már megmutatkozik ennek a javaslatnak a foga fehérje, egész egyszerűen azért, mert a tényleges effektív adóemelés a gépjárműadók esetében 40 százalék. Ennek alapvetően az az oka, hogy az önkormányzatok szintén kénytelenek számolni azzal, hogy mennyire képesek az ottani emberek befizetni az adójukat. A legtöbb helyen nagyon rossz az adófizető képesség, az adóteher-viselő képesség, és éppen ezért hiába volt '99-ben lehetőség arra, hogy a gépjárműadó plafonja 1000 forint legyen, a legtöbb önkormányzat 600 forintnál, az alsó határnál húzta meg ennek az adónemnek a mértékét. És miután egy ötéves moratórium után most 1200 forintra emelkedik a 100 kilogrammonkénti, kötelezően fizetendő gépjárműadó, ez, ki kell számolni, a legtöbb esetben 40 százalékos effektív adóemelést jelent. Azonban, még egyszer mondom, ez nagyon jelentős adóemelkedés a mértékét tekintve.
Az egyetlen pozitívum a gépjármű-adóztatás esetében, hogy az adóbevallás kötelezettségét megszünteti a tervezet, és azt mondja, hogy az okmányirodák, illetőleg a BM Központi Adatfeldolgozó adatbázisa alapján történik az adó kivetése vagy törlése, módosítása, és ez azt jelenti, hogy nem kell az adózóknak ugyanannál az önkormányzatnál kétszer sorban állni, hanem egyszer lehet szó arról, hogy ezt az adót befizessék. Az más kérdés, hogy csekély öröm lesz az, hogy most már egy ablaknál fizethetik a 40 százalékkal több adót.
Az önkormányzati helyiadó-bevételeket a legjelentősebb mértékben természetesen nem ezek az esetek érintik, hanem az, hogy a költségvetés által tervezett GDP-növekedés üteme nagyon szoros korrelációt mutat a beszedhető helyi iparűzési adóval, és itt egy olyan tendenciát figyelhetünk meg, hogy az önkormányzatok által beszedhető adó mennyisége folyamatosan csökkenő ütemet fog mutatni.
(20.00)
Nagy kérdés, hogy mit kezd akkor az önkormányzati rendszer azzal, hogy közben a terhei, például az áfaváltozások miatt is, nagyon nagy ütemben emelkednek. És itt kell megemlítenem azt, amit eldugott a költségvetés az áfaváltozások között, és az önkormányzatokat érinti a legjelentősebben. Ez pedig az, hogy korábban az önkormányzatok által értékesített építési telkek tárgyi adómentesek voltak. Ma a kormány azt akarja, hogy 25 százalékos áfakörbe kerüljenek, ami az önkormányzatnál nem jelent többletbevételt, hiszen ezt be kell neki fizetni a költségvetésbe, de az ingatlanárakat automatikusan 25 százalékkal emeli.
Miután a Széchenyi-tervet lényegében a Medgyessy-kormány minden ígérete dacára visszafogta és megállította, és nagyon jelentősen csökken az önkormányzatok által épített lakásoknak is az aránya, így azt lehet mondani, hogy ezzel az egy intézkedéssel sikerült hazavágni a társasház-építési piacot is. Gondoljanak arra, hogy innentől kezdve a telekhányadban is meg fog jelenni ez a 25 százalékos telekár-emelkedés, és az a kérdés, hogy akkor milyen árú lakásokat képes még kifizetni az az állampolgár, aki saját erőből szeretné megoldani a lakásproblémáját.
Nagy kérdés, hogy a költségvetés bevételi követelményei miatt kell-e egy olyan lépést csinálni, ami visszavezetheti az országot arra az időszakra, amikor döntően az állampolgárok a tanácsoktól vagy az államtól várták azt, hogy megoldja a lakásgondjukat, és nem öntevékenyen akartak ennek a problémának a végére járni. Azt hiszem, hogy ez a 25 százalékos telekáfa nagyon kedvezőtlen, és mindenképpen jó lenne ezt visszafordítani. Egyébként is fognak emelkedni az ingatlanárak az európai uniós tagságunk után, az egész piac erre számít. Ha most még itt erre rányomunk 25 százalékot, ez durván olyan 30 milliárdos többletbevételt ugyan jelenthet az államnak, ellenben katasztrófát jelent sok százezer családnak, aki szerette volna megoldani a lakásgondját saját erejéből, de most már a telekár kifizetésére sincsen nagyon esélye.
Tehát összességében az önkormányzati adókat illetően a gépjárműadó jó 40 százalékkal fog emelkedni, a helyi iparűzési adóbevétel vélhetően csökken az önkormányzatoknál, úgyhogy nem különösebben pozitív ennek az intézkedéscsomagnak a szaldója az önkormányzatok számára, sajnos.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem