DR. BŐHM ANDRÁS
DR. BŐHM ANDRÁS
DR. BŐHM ANDRÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Jól tudom, hogy a törvény általános vitája zajlik. Tehát ezt érintően az általános vitára tartozó értékelését próbálom adni ennek a jogszabálynak, és a nagyon fontos kérdések - amiket az imént hallottunk - nyilván a törvény részletes vitájánál megtárgyalásra, részben esetleg támogatásra is kerülhetnek.
Az adózás rendjéről szóló hatályos törvény az egyik csúcstartója a sokszor módosított, kezelhetetlen és áttekinthetetlen jogszabályoknak. Az adózási rend megfelelő szabályozása az egyik előfeltétele annak, hogy meg lehessen követelni az elvárható és kívánatos adómorált.
(10.40)
A megfelelő szabályozás nemcsak áttekinthetőséget jelent, hanem kiszámíthatóságot, tervezhetőséget is. Az elmúlt 13 évben több mint 50-szer módosított törvény olyan helyzetet idézett elő, mint a képes újságok népszerű labirintusjátékai. Amikor végre az új módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltatik az adózás rendjéről szóló új törvény, akkor szeretnénk elismerésünket és egyetértésünket kifejezni a törvény előkészítőinek, egyúttal kifejezni azt az elvárásunkat, hogy az adóigazgatási eljárás területén is hosszabb időre érvényes szabályokra van szükség. Az adócharta azt is kell hogy jelentse, hogy az adózók bízhassanak a játékszabályok változhatatlanságában. A jogszabályalkotó legyen képes megtartóztatni magát a kényszer szülte toldozástól-foldozástól, legyen méltányosabb és nagyvonalúbb, mert adózási fegyelmet csak tisztességes adóztató követelhet meg.
Az új szabályozás egyik leglényegesebb elemének mi is azt tartjuk, hogy az adómegállapítás módszere primátust kap. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatott adatok alapján az adóhivatal állapítja meg az adót, az adózónak nem kell bevallást tennie, csupán a megállapítás ellenőrzésére szorítkozhat. Ezzel, úgy érzem, a tervezet jelentős részben tesz eleget a kormányprogramnak, illetve választási ígéretnek, megkezdődik a mindenki által elvárt adminisztrációcsökkentő adózási eljárások bevezetése. A másik lényeges kérdés, amit a kor követel meg, az adóbevallás és az adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése elektronikus úton. Ez a fajta eljárási mód 2006-tól általánossá válik. Meg kell jegyezni, hogy az adózók nagy-nagy többségének addig az időpontig nem kötelező, hanem választható megoldási lehetősége az elektronikus úton való eljárás.
Fontosnak minősítjük az általános elvek között megjelenő alábbi elemeket; az első a rendeltetésszerű joggyakorlás. Ennek keretében hadd beszéljünk arról, amit az előbb kritika is ért, hogy úgy az adóhivatal, mint az adóigazgatási eljárásban részt vevő valamennyi szerv, azok is, amelyek adatok őrzésével foglalkoznak, jogaikat csak a rendeltetési célnak megfelelően gyakorolhatják. Ezzel kapcsolatban természetesen törvényi, különböző jogágakba ütköző felelősségük is van ezen adatok őrzőinek. A mérlegelési jogkör lehetőségének szűkítése történik meg, és ez vállalt elve ennek a jogszabálynak.
Ugyanezzel összefüggésben kell fölhívni a figyelmet a jogegyenlőségre, tehát a különböző adózók által igényelt kedvezmények elbírálása egyenlő feltételek mellett kell hogy megtörténjen. Ez mindenképpen a jogbiztonság irányába hat, mert azonos eljárási elveket követel meg az adóztatóktól. Tehát nem korlátlan a mérlegelési lehetőség, hogy milyen feltételek mellett, hogyan bírál el egy kedvezményt. Lényeges kérdés, és ez igazából az EU-csatlakozással van összefüggésben, hogy az állampolgárság szerinti megkülönböztetés tilalmának kell érvényesülnie az eljárásban. Viszonylag új elem a figyelmeztetési és tájékoztatási kötelezettség, ami azt jelenti, hogy az adóhivatalnak nem elég lesben állni, várva, hogy mit tesz az adózó, hanem széles körben tájékoztatási kötelezettsége van.
Végül lényeges elemnek, helyes eljárási módnak minősítjük, hogy egyfelől a szerződéseket valódi tartalmuk alapján kell megítélni, másrészt a semmis szerződések esetében is, amennyiben vagyoni előny keletkezik, a szerződés semmissége nem mentesít az adófizetési kötelezettség alól. Megtörténik a jogszabályban az adóalany, illetve az adó megfizetésére kötelezett közötti fogalmi meghatározás megkülönböztetése. Ennek ott van jelentősége, hogy bizonyos kötelezettségek nem terhelik az adó megfizetésére kötelezett személyt, tehát magyarul azt, aki jellemzően jogutódja az adózónak, és ilyen címen áll fönn adózási kötelezettsége.
Új forma a pénzügyi képviselet intézményének megteremtése, ez a külföldi vállalkozások részére adózási és pénzügyi szolgáltatásokat főfoglalkozásúan teljesítő társaság. Éppen a bizalmi jelleg és a pénzügyi szolgáltatás típusa miatt lesz megkövetelve, hogy a képviseletet ellátó társaság jegyzett tőkéje legalább az 50 millió forintot el kell hogy érje.
Megtörténik a pénzügyminiszter jogkörének kodifikálása az adóigazgatás egészében. Nyilvánvalóan a részletes vita során annak megtárgyalására is sor kerül, hogy a Fidesz által kifogásolt úgymond korlátlan jogkör mennyiben indokolt az adózásigazgatási eljárásban. Ennek megvitatása nem erre a tárgyalási szakaszra tartozik.
Lényeges kérdés, hogy a törvény biztosítja az adózóknak az iratbetekintés jogát. Sok-sok vitát váltott ki korábban, hogy az adózót sem illette meg korlátlanul az iratbetekintés joga. Ez mindenképpen egy tisztább, törvényesebb és áttekinthetőbb eljárást biztosít. A törvény tartalmazza, hogy az önellenőrzés jog és nem kötelezettség. Ebből az következik, hogy a mulasztást, illetve egyéb következményeket illetően azonos pozícióba kerül az önellenőrzési jogával élő az önadózóval. Technikai, de lényeges kérdés, hogy az adóazonosító jelnek meg kell jelennie az illetékhivatali és földhivatali eljárásban. Ezt az a kettősség teszi szükségessé, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárásban változatlanul alkalmazandó a földhivatal által megkövetelt úgynevezett személyi szám, amelynek egyébként alkotmánysértő voltát az Alkotmánybíróság kimondta. Tehát ettől kezdve, remélhetően, a beazonosítás sok-sok igazgatási eljárásban az adóazonosító jel alapján, megfelelő módon megtörténhet.
Kötelezővé teszi a törvény a változásbejelentéseket. Az úgynevezett önadózás lesz a meghatározó forma, és ahogy államtitkár úr nagyon helyesen mondta, lényegében az adóbevallást a hallgatás helyettesíti. Tehát ha az adóhivatal által alkalmazott megállapításra az adózó nem tesz észrevételt, akkor ezt tartalmilag és jogilag önadózásnak kell tekinteni.
Még egy kérdéssel szeretnék foglalkozni, és ez részben érintésre került a korábbi felszólalásban is. Ez a törvényjavaslat 48. §-ában említett általános nyilatkozattételi kötelezettség, tehát annak biztosítása, hogy az adó megállapítása érdekében az adóhatóság széles körben szerezhet be adatokat lényegében bármely adózótól, illetve minden más érdekelttől tanúvallomást kívánhat meg, még azzal a korláttal is, hogy az eljárás alkalmazásáról magát az adózót értesíteni nem kell.
Világos az, hogy itt különböző értékek, elsősorban az adóbeszedés eredményessége konkurál egymással, ugyanakkor az ilyen szélesre nyitott nyilatkozattételi kötelezettség, illetve tanúzási lehetőség és kötelezettség további garanciális szabályok megalkotását igényli. Lényegében a törvényjavaslatnak ez a szóhasználata semmiféle gátat nem szab a mégoly szorgalmas és eredményességre törő adóhivatallal szemben. Bárki lehet természetesen adóalany, az is és bárki tanúként köteles nyilatkozatot, vallomást tenni az adózási szerveknek. Ez a “bárki” fogalom az, ami miatt végig kell gondolni, hogy milyen garanciális szabályok kutatására van lehetőség. Nyilvánvalóan fogunk ilyet találni.
És hogy a száraz téma tárgyalását egy kicsit oldjam, elnézésüket kérve, a történet arra emlékeztet, amikor egy nagyon jelentős magyar író, aki nem arról volt híres, hogy reggel korán kelt, és munkába indult, hanem jóval később kezdte a napját, egyik alkalommal reggel 9-re a bíróságra tanúkénti meghallgatásra idézést kapott. Több vekkerrel biztosította magát, hogy föl tudjon ébredni. Reggel fél 9-kor kiment az utcára, és óriási meglepetéssel észlelte, hogy az utcán élet van, emberek járnak. Összecsapta a kezét, és azt kérdezte: te jó isten, ennyi tanú?! Igazából ezzel azt szeretném mondani, hogy a nyilatkozattételi és tanúzási kötelezettségnek mindenképpen meg kell teremteni valamiféle garanciális szabályait.
Őszintén üdvözlendő, hogy az adózási technikai szabályok kódexszerűen, egységes szerkezetben kerülnek megalkotásra. A jogszabály teljes támogatását az SZDSZ részéről ígérem, azzal, hogy nyilvánvalóan különböző módosító javaslatok megtárgyalására a későbbiek során sor fog kerülni.
Köszönöm a türelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
