DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Az adózás rendjéről szóló, most hatályos 1990. évi XCI. törvény úgynevezett első generációs adótörvényként született annak idején, amely az elmúlt tizenhárom esztendő alatt közel ötvenszer módosult. A módosításoknak minden esetben biztosítaniuk kellett az adóigazgatást érintően újonnan felmerült feladatok ellátását, a lehetőségek szerint egységes rendben szabályozva az adóhatóságok eljárását és az egyes adókötelezettségek teljesítését a bejelentkezéstől a bevalláson, a fizetési kötelezettségeken, az adóellenőrzéseken keresztül az adóvégrehajtásig.
A törvény teljesítette küldetését: ez alatt a több mint egy évtized alatt működőképes mederben tartotta az adózás és adóztatás folyamatát, hatékony eszközöket biztosított az adóhatóságok számára a költségvetés bevételi érdekeinek érvényre juttatásához, miközben a jogállamiság követelményeinek megfelelően stabil keretek között védte az adózók jogait is.
Fejlődni, fejleszteni azonban az adóigazgatásban is mindig lehet, sőt kell is. Az adózás rendjéről szóló törvény átfogó korszerűsítése a tavalyi évben kezdődött meg, amely módosítás döntő részben az adó-ellenőrzési szabályokat újította meg, nevesítve az egyes ellenőrzési típusokat, a kiszámíthatóság érdekében az eljárások lefolytatására nyitva álló határidőket, és nem utolsósorban a kormányprogramban megfogalmazottaknak megfelelően az ellenőrzésre történő kiválasztás törvényi szabályait.
A most tárgyalt T/5482. számú törvényjavaslat a megkezdett korszerűsítés folytatásaként az adóigazgatási eljárást újraszabályozza, az eljárás egységességének megteremtése érdekében az ellenőrzést az adóigazgatási eljárás részeként nevesíti. A módosítás súlyponti részét képezi a kormányprogramban feladatként előírt adóadminisztrációs kötelezettségek egyszerűsítésének megvalósításaként a személyi jövedelemadó adóhatóság által történő megállapításának szabályai, amelyek a jelenlegi önadózó magánszemélyek nagy részét mentesítené az adóbevallási kötelezettség alól, valamint a bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségek széles körben, elektronikus úton történő teljesítését lehetővé tevő rendelkezések. Emellett a törvényjavaslatban helyet kaptak a csatlakozással, a tagállamok közötti együttműködési és behajtási jogsegéllyel összefüggő szabályok, a jogalkalmazást, az adózást és az adóztatást könnyítő előírások is.
Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy néhány lényeges változásról részletesebben szóljak, elsőként az adóadminisztráció egyszerűsítését célzó módosításokról.
Új adómegállapítási mód az adatszolgáltatás alapján történő adóhatósági adómegállapítás. A szolgáltató jellegű, ügyfélbarát közigazgatás kiépítése kiemelt kormányzati célkitűzés. Ennek egyik lehetőségét teremti meg a személyi jövedelemadó tekintetében a törvényjavaslat szerinti adatszolgáltatás alapján történő adóhatósági adómegállapítás. Ez az adómegállapítási mód a ma önadózó körülbelül 2,3 millió magánszemély többségét, az előzetes számítások szerint mintegy 1,8 millió adózót mentesíthetne a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettség alól. Az új adómegállapítási móddal az adóhatóság az adatszolgáltatásokból rendelkezésre álló adatok, továbbá a magánszemély adózó nyilatkozata alapján állapítaná meg az adó alapját, valamint az adót.
A hallgatás beleegyezés elve érvényesülne az új adómegállapítási módnál: amennyiben az adózó egyetért a részére az adóhatóság által megküldött adómegállapításban foglaltakkal, nem kell semmit tennie, hallgatása az adómegállapítás elfogadását jelenti, ezzel teljesíti bevallási kötelezettségét. Ha az adózó nem ért egyet, észrevételt tehet, melynek figyelembevételével, amennyiben indokolt, az adóhatóság módosítja az adómegállapítást.
Az adóhatósági adómegállapítás előnye, hogy egyszerűsíti az adózók adómegállapítási és bevallási kötelezettségét; a hibás bevallások számát az adatszolgáltatási rendszer egyidejű, elektronikus korszerűsítésével minimálisra csökkentheti; költséget takarít meg, hiszen nem kell pénzt fordítani a bevallási nyomtatványok nyomdai előállítására, azok postázására, ami ma a magánszemélyek személyi jövedelemadójában ingyenes adóhatósági szolgáltatás.
(9.50)
A törvényjavaslat szerint az adatszolgáltatás alapján történő adóhatósági adómegállapításra első ízben 2005-ben, a 2004-es adóévi jövedelmekre vonatkozóan kerülhet sor. Fontos azonban kiemelni, hogy továbbra is megmarad adómegállapítási módként az évek óta működő önadózás és munkáltatói adómegállapítás.
Egyszerűsödik a gépjárműadó bevallási rendje. A hatályos jogszabályok alapján belföldi gépjárművek esetében az adózót mind az okmányiroda, mind az adóhatóság felé bejelentési kötelezettség terheli, ha adókötelezettsége szempontjából változás következik be. A módosítás a felesleges, párhuzamos bejelentési kötelezettséget néhány kivételtől eltekintve megszünteti. A törvényjavaslat szerint az adóhatóság az adót elsősorban a közúti közlekedési nyilvántartásból havonkénti gyakorisággal kapott információk alapján veti majd ki.
Az elektronikus úton bevallók körének szélesítése is szerepel a javaslatban. Az adókötelezettségek döntő részét, bejelentést, bevallást, az egyéb adatszolgáltatásokat az adózók papíralapon, nyomtatványokon teljesítik az adóhatóságoknál. A nagyságrend érzékeltetése érdekében egyetlen számot: 2002-ben csak bevallásból az APEH-hez mintegy hétmillió darab érkezett, amelyet természetesen egyenként rögzítenie kell és fel kell dolgoznia az adóhatóságnak. A hatályos szabályok alapján a papíralapú nyomtatványok teljes mellőzésével, elektronikus aláírás alkalmazásával, melyhez a hitelesítésszolgáltatást az adóhatóság biztosítja, jelenleg az APEH Kiemelt Adózók Igazgatóságához tartozó, jelentős költségvetési kapcsolatokkal rendelkező mintegy 450 adózó teljesíti bevallását, illetve adatszolgáltatásait.
Határozott kormányzati célkitűzés, hogy az elektronikus adóigazgatás fejlődésének eredményeként 2006-ra valamennyi adózó - ideértve a magánszemélyeket is - bevallását elektronikus úton is teljesíthesse. A fokozatosság követelményének megfelelően a javaslat szerint a 2004. évben a háromezer, a 2005. évben pedig a tízezer legnagyobb adózó lesz köteles bevallását és adatszolgáltatásait elektronikus úton benyújtani az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz. De 2005-ben már a többi adózó is - szabad választása alapján - elektronikusan is adhat be adóbevallást.
Az elektronikus bevallás és adatszolgáltatás részletes szabályait és az elektronikus teljesítés során az adózók azonosításának módját a törvényjavaslatban adott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter - az informatikai és hírközlési miniszterrel egyetértésben - rendeletben szabályozza. Az adózók azonosítására az elképzelések szerint a hitelintézetek által is alkalmazott PIN-kód szolgál majd. E megoldás előnye, hogy egyszerű, olcsó és valamennyi adózói körben alkalmazható.
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az Európai Unióhoz történő csatlakozás, ahogy a közigazgatás számos területén, az adóigazgatásban is harmonizációs kötelezettséget jelent. A tagállamok adóhatóságai a közösségi szabályok alapján kötelesek együttműködni, elsősorban információcsere, illetőleg az adóbehajtási jogsegély területén. A hangsúly tehát az aktív kapcsolattartáson van, azonban ennek előfeltétele az együttműködéshez szükséges törvényi háttér megteremtése.
Az adóhatóságok közötti jogsegély alapvető szabályait az adóeljárási törvény már tartalmazza. Néhány kérdéskör szabályozása azonban csak most vált aktuálissá, ezért kiegészülnek a rendelkezések a korábbihoz képest a következőkkel. A törvényjavaslat szabályozza az Unión belül kereskedelmi tevékenységet folytató adózók számára megállapított közösségi adószám használatát, illetőleg ezen adózóknak e kereskedelmi tevékenységükről szóló negyedéves bevallási kötelezettségét. Az adóügyi együttműködésből fakadó kötelezettségeink teljesíthetősége érdekében kiegészülnek az adatszolgáltatási szabályok is. Az általános forgalmiadó-kötelezettség Unión belüli érvényesíthetősége érdekében az új közlekedési eszköz értékesítését üzletszerűen végző adózó a közösségi tagállamban illetőséggel bíró magánszemély vevő adatairól köteles adatot szolgáltatni az állami adóhatósághoz. Megjegyzendő: az uniós tagsággal összefüggő bevallási és adatszolgáltatási kötelezettséget természetesen csak a csatlakozást követően kell teljesíteni.
Tisztelt Országgyűlés! Az adózás rendjéről szóló törvény 1990. évi megalkotásakor alapvető célkitűzés volt, hogy valamennyi adóhatóság, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, az illetékhivatalok és az önkormányzati adóhatóságok eljárását - függetlenül attól, hogy azok a központi vagy az önkormányzati költségvetés bevételeit hivatottak biztosítani, illetőleg hogy mely adónem beszedésére kötelezettek - azonos elvek mentén, a lehetőségek szerint egységes szabályokkal rendezzék. A kódex jellegű szabályozás a mai napig megmaradt, annak megőrzése, továbbvitele, illetve lehetőségek szerinti teljessé tétele vitathatatlan követelmény.
Az adózás egyik leglényegesebb, az adózókat a jogkövető, a közteherviselésben a tényleges jövedelmeiknek megfelelően részt vállaló magatartásra serkentő eleme az adóhatósági ellenőrzés. A hatályos szabályozás szerint az ellenőrzés nem része az adóigazgatási eljárásnak. Az adóhatóság az ellenőrzési tevékenysége során szükségképpen korlátozza az adózó jogait, és kötelezettségek sorát is előírja, ezért indokolt, hogy az államigazgatási eljáráshoz hasonlatosan az adózás rendjéről szóló törvény is az ellenőrzést - mint az adóhatóság hatósági tevékenységét - az adóigazgatási eljárás keretében szabályozza.
Természetesen a törvényjavaslat nem csupán az eljárási szakaszok szerkezeti átrendezését tartalmazza, hanem érdemi módosításokról is rendelkezik. Így többek között a törvényjavaslat meghatározza a kérelemre, illetőleg a hivatalból induló eljárásokat, az utólagos adómegállapításról hozott határozat részletes tartalmi elemeit, megteremti a részjogerő intézményét az adóigazgatási eljárásban, az eljárások gyorsítása érdekében.
A megkülönböztetés nélküli eljárás és az egységes jogalkalmazás garanciális szabálya értelmében az adóhatóság ugyanazon jogviszonyt a jogviszony egyes alanyainál nem minősíthet másként. Utólagos adómegállapítás esetén 15 nap helyett 30 napot ír elő a javaslat a fellebbezés előterjesztésére.
A jogorvoslatok között módosulnak a felügyeleti intézkedés szabályai is. A törvényjavaslat meghatározza a felügyeleti intézkedés, valamint mellőzése formáját, és a felügyeleti intézkedés iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását csak akkor teszi lehetővé, ha a megtámadott határozat jogszabálysértő volta nem valószínűsíthető, vagy az adózó a határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte.
Az említett módosítások, különösen az adóigazgatási eljárás újraszabályozása, mely fejezeti átrendeződést eredményez a törvényben, nagy terjedelműek, ezért a kezelhetőség és áttekinthetőség érdekében az adózás rendjéről szóló törvény régi és módosuló rendelkezéseit a kormány egységes szerkezetben, új törvényként nyújtotta be a parlamenthez.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem a benyújtott javaslat vita utáni elfogadását, javaslataink figyelembevételét.
Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
