DR. CSAPODY MIKLÓS
DR. CSAPODY MIKLÓS
DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): Köszönöm szépen, miniszter úr. Nem is annyira viszontválaszt mondanék, mint inkább a dialógust folytatnám ebben a nemzeti kérdésben. Én előzékenységből, mármint a román partner iránti előzékenységből nem mondtam el a nem esztétikai érveket, úgyhogy hadd folytassam az esztétikával. A miniszterelnök úr azt nyilatkozta, a magyar miniszterelnöknek adott válaszában azt írta, hogy “sokat olvastam erről a vitathatatlan művészi értékű emlékműről”. Nos, ha a miniszterelnök szerint ez egy vitathatatlan műérték, a saját kulturális minisztere szerint pedig egy vacak, akkor arra is reagálnom kell, ami ugyancsak elhangzott ebben a levélben, azt válaszolja a román miniszterelnök a magyarnak, hogy - idézem szó szerint - „az emlékmű a múltról és nem a jövőről szól”. Egyetértünk. Csak ugye a vissza a jövőbe, meg a jövő emlékművei, ez más műfaj.
Én megértem azt, hogy a román miniszterelnök szívéhez nem áll közel az aradi szoborcsoport, azonban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) egyetértek azzal, miniszter úr, hogy ezt tisztelni kell. A helyi döntést tisztelni kell. Ezért tehát én - és elnézést a még hátralevő fél mondatért - arra kérem a kormányt, hogy az RMDSZ-szel egyeztetve a továbbiakban is tegyen meg mindent annak érdekében, hogy az összmagyarság (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) szabadságküzdelmeit megjelenítő szoborcsoport mielőbb a helyére kerülhessen.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
