DR. CSIHA JUDIT
DR. CSIHA JUDIT
DR. CSIHA JUDIT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Elsőként arról szeretnék számot adni, hogy a vizsgálóbizottság létrehozására irányuló előterjesztés általános vitára való alkalmasságáról az ügyrendi bizottságban mi zajlott le.
Mint azt mindannyian nyilvánvalóan tudják, tegnapi ülésünkön úgy döntöttünk, hogy egyhangúlag ajánljuk a tisztelt Háznak általános vitára az indítványt. A többséginek mondható álláspont szerint az ajánlásnak az oka elsősorban az, hogy amennyiben pusztán a Házszabály szabályait vesszük figyelembe, akkor ez az indítvány házszabályszerű, és így általános vitára alkalmas.
(18.00)
Hosszasan vitázott a bizottság a Házszabály vonatkozó rendelkezéseihez fűzött, az előző kormányzati ciklusban született 64. számú állásfoglalásról, amely négy-öt olyan esetet sorol fel, amikor vizsgálóbizottságot nem lehet létrehozni. Ezek között az érvek között szerepelnek olyanok, szám szerint három, amelyek alkalmazása esetén ez a vizsgálóbizottság nem jöhetne létre. De éppen arra is figyelemmel, amit Szijjártó képviselőtársam elmondott, nevezetesen, hogy közérdeklődésre is számot tart maga a vizsgálat, illetőleg annak eredménye, továbbá, hogy ez az állásfoglalás nincs összhangban a Házszabály rendelkezéseivel, és ilyen esetben a Házszabályt kell alkalmazni, döntött úgy az ügyrendi bizottság egyhangúlag, hogy ez az indítvány általános vitára alkalmas.
Ami a dolog érdemét illeti - erről is folyt vita az ügyrendi bizottságban -, az az, hogy tulajdonképpen, ha magát a címet vizsgáljuk - amiről a sajtóhíradásokban lehetett olvasni, hogy kifogás érte a címet -, tulajdonképpen nincs is vele baj. Hiszen arról szól, hogy az egész botránysorozattal kapcsolatos kormányzati és kormánypárti politikusok érintettségét óhajtja vizsgálni, mint általában a vizsgálóbizottságok, a politikai felelősséget kívánja megállapítani. Nem mondja meg, hogy melyik kormányról beszél, ezért kiegészítvén, és majd benyújtandó módosító indítványainkban kiterjesztjük a kérdéseket az előző kormányzati politikusok esetleges érintettségére is, hiszen a történet, a tranzakció, az előbb is emlegetett cselekedetek bizony 2000-ben, 2001-ben kezdődtek és bonyolódtak le.
Ebben megkerülhetetlen, akárhogy is kívánjuk elkerülni vagy kívánja valaki is elkerülni, az akkori különféle szintű és jogosítványú felügyeletek magatartásának vizsgálata, egyebek között a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének tevékenysége, egyebek között az akkori illetékes és felelős kormánytisztviselők felelőssége, tehát mindazoknak a tevékenysége és felelőssége, akiket egyébként a 123 kérdés a jelenlegi kormányra vonatkoztatva tartalmaz.
Az volt a véleményünk, és az én véleményem is az, hogy hasznos az, ha a közvélemény előtt és lehetőség szerint a lehető legszélesebb körben és nyilvánosan kerül sor azokra a meghallgatásokra és beszélgetésekre, amelyek segíthetnek tisztázni az ügy politikai vetületeit. Hiszen azt sem szabad elfelejteni, kedves képviselőtársaim, hogy ebben az ügyben az erre rendeltetett vizsgáló és vizsgálati szervek ma nyomozást folytatnak; méghozzá kiterjedt nyomozást, a nyomozás során gyanúsítottakat hallgattak meg, gyanúsítottakat vettek őrizetbe, majd tartóztattak le. Tehát az állami szervek, a jogállam intézményrendszerében erre rendeltetett szervezetek végzik a dolgukat.
Semmiképp nem lehet ennek a vizsgálóbizottságnak feladata, és a vizsgálóbizottság tagjainak sem lehet feladata, hogy ezen szervek munkáját bármilyen tekintetben befolyásolja avagy akadályozza. Ez két különböző dolog. Úgy vélem, hogy ami a törvények megszegésével és megszegőivel kapcsolatos tevékenység, azt el kell végeznie, annak a vizsgálatát, a rendőrségnek, ügyészségnek, majd a bíróságnak a megítélését, ami pedig a politikára tartozik, azt pedig a vizsgálóbizottságnak kell elvégeznie. Ilyen érvek mellett ajánlotta az ügyrendi bizottság általános vitára az előterjesztést.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
