VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy rövid megjegyzést hadd tegyek, mielőtt a hozzászólásomat megtenném. Göndör István itt egy laptopról, hordozható számítógépről olvasta föl a hozzászólását. (Göndör István: Mert én tudom kezelni. - Derültség és taps a kormánypártok soraiban.) Tisztelt Frakcióvezető Úr! Én úgy ítélem meg, hogy ön rossz lemezt tett be ebbe a gépbe, és egy rossz lemezről olvasta föl a hozzászólását. (Derültség a Fidesz soraiban. - Közbeszólás az MSZP soraiból: Nálunk olyan beszél, aki ért hozzá.) Ön itt gázárcsökkentést ígért a magyar polgároknak; nyilván nem tette hozzá, hogy ezt már a 12 százalékkal megemelt gázárból fogják majd esetleg csökkenteni. Én arra kérek mindenkit, hogy tegye el az idei októberi gázárszámláját, és ezt majd hasonlítsa össze a tavaly októberivel, és el fog dőlni, hogy a szocialistáknak ebben a kérdésben igaza van-e vagy sem.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy körbepillantunk a parlamenti ülésteremben, sem a miniszterelnök, sem a gazdasági miniszter, sem a pénzügyminiszter, sőt egyetlen miniszter sincs most a teremben. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Kormányülés van. - A kormány a helyén van.) Nyilván azt már megszoktuk, hogy a kormány az ellenzéki kérdésekkel, felvetésekkel érdemben nem foglalkozik. Azt is kezdjük megszokni, hogy ma már a kormány a szocialisták felvetéseivel sem foglalkozik, hiszen a szocialista frakció azt nem tudta elérni, hogy egy minisztériumi sajtóst elmozdítson a helyéről. Ha sem az ellenzék, sem a szocialisták véleményére a kormány nem ad, akkor csak azt kérdezzük, hogy kire hallgat a kormány. Az emberek véleményére nyilvánvalóan nem. Hiszen az emberek egyre több alkalommal kérdezik azt meg: mi történik itt, mi folyik ebben az országban? Hogyan lehet az, hogy Magyarország, amelyik az első volt az uniós csatlakozásra váró országok sorában, egyre inkább a sereghajtók közé csúszik vissza?
Nézzük meg a tényeket! A gazdasági növekedés hatéves mélyponton van. A tőkebeáramlás tizenhárom éve először nem tőkebeáramlást, hanem tőkekiáramlást jelent az országból. Ma már Litvánia is megelőz bennünket. A pénzromlás mértéke, az infláció nyolcéves tendenciát törve meg, újra emelkedésnek indult, és a következő esztendőre magasabb pénzromlás várható, mint az idén. Joggal kérdezik tehát az emberek, hogy mi történt itt, mi folyik a gazdaságpolitikában, mi az oka ennek a törésnek, ha már külföldön is a magyar gazdaságpolitikát inkonzisztensnek - tegnap idéztem ezt a cikket, tisztelt Kuncze Gábor, bizonyára emlékszik rá (Kuncze Gábor a kezével üdvözlő mozdulatot tesz.) -, azaz összefüggéstelennek, átláthatatlannak, kapkodónak ítélik meg. Hogyan lehet az, hogy a kormány két minisztériuma, a Gazdasági Minisztérium és a Pénzügyminisztérium egymásnak homlokegyenest ellenkező prognózist vázol, nemcsak a következő esztendőre, már az idei esztendőre is? Hogyan lehet az, hogy a sáveltolással a magyar gazdaság külföldi megítélését is eltolta a kormány az idei esztendő júniusában? Ezt egyébként legalább a Pénzügyminisztérium államtitkára őszintén beismerte, hogy itt hibát követtek el. Hogyan lehet az, hogy egyik héten a pénzügyminiszter bejelenti, hogy a vállalkozók terhei nem nőnek tovább, a következő héten az oktatási miniszter bejelenti, hogy kutatás-fejlesztésre újabb adót fognak majd jövőre bevezetni? Mi történik itt, mi folyik itt, tisztelt képviselőtársaim?
Nézzük meg, mi történik azzal az ígérettel, hogy a Medgyessy-kormány csökkenti a közterheket, csökkenti az adókat és a járulékokat! Gyűjtsük össze az elmúlt néhány hét kormányzati bejelentését, amelyért, mint tudjuk, a Pénzügyminisztérium sajtósa a felelős. Nézzük a bevételt növelő tételeket, mik kerültek bejelentésre! Befektetési adóhitel megszüntetése: 14 milliárddal többet remél ebből a kormány a következő esztendőben. A lakáscélú hitelkedvezmény megszüntetése. Tavaly augusztus óta teljes bizonytalanság van a lakáspiacon, hiszen a kormány egymástól, úgy tűnik, független képviselői hol azt jelentik be, hogy az adókedvezményt szüntetik meg, hol azt jelentik be, hogy a kamatkedvezmény kerül eltörlésre, hol azt jelentik be, hogy a hitelkedvezmény mértékét fogják jelentősen csökkenteni. Bejelentésre került, hogy a nyugdíjjárulék-kedvezmény eltörlése is megtörténik. A kormány csak ebből az intézkedésből 100 milliárd forint többletbevételt remél a következő esztendőben. Hallhattunk arról, hogy a következő évben az általános forgalmi adó kulcsait a kormány növelni kívánja. A Pénzügyminisztérium számításai szerint ebből a tételből 180-200 milliárd forint közötti többletbevételt vár a kormány jövőre. Mit jelent ez, hölgyeim és uraim? Azt jelenti, hogy a gyógyszerért, az energiáért, az alapvető termékekért többet fognak az emberek 2004-ben fizetni.
Bejelentésre került, hogy az ápolási díj 1 százalékos bevezetésével mindenki bruttó fizetéséből 1 százalékot elvesz a kormány a következő esztendőben. Majd az elemi felháborodást látva a kormány, most úgy tűnik, visszakozott, és ma már csak arról beszélnek, hogy az egészségügyi járulék 1 százalékos emelését tervezik. Tudjuk jól, ez körülbelül 50 milliárd forintot jelent elvonásban a következő esztendőben.
Hallhattuk azt is, hogy célkeresztbe kerültek az autósok is, hiszen több olyan tételt emlegetett a kormány, amelyet jövőre bevezetni kíván. A cégautók adójának az emelése, regisztrációs díj, a súlyadó jelentős mértékű emelése mind az autósok többletterheit fogják 2004-ben növelni.
Hallhattunk arról, hogy ökoadó fog bevezetésre kerülni. Nem ismerjük még az előterjesztést, a héten a környezetvédelmi miniszter arról nyilatkozott, hogy már szombaton a nyilvánosság is megismerheti ennek a tételeit. Azt azonban már tudjuk, hogy 22 milliárd forinttal többet remél ettől az adótól is a kormány, mint az idei esztendőben. Emellett elhangzottak apróbb tételek is, de azért ezek is tízmilliárd forintokkal növelik az emberek terheit. Itt szó volt a jövedéki adó emeléséről alkohol és cigaretta tekintetében. Szó volt a játékadó emeléséről, szó volt arról, hogy a tb-járulék alapjának a szélesítése történik meg jövőre, amit elég baljóslatú jelként értelmezhetünk, hiszen még összeget nem hallottunk hozzá, de nyilvánvaló, hogy ez nem a terhek csökkentését, hanem a terhek növelését jelenti. És végül, de nem utolsósorban baljóslatú mondatként elhangzott, hogy jövőre az adóbeszedés hatékonyságának növelésére is sor kerül. (Közbeszólás az MSZP soraiból: És az miért baj? - Göndör István: Azt te is szeretted volna pénzügyminiszterként.) Azt is tudjuk már, hogy ettől mennyivel remél többet a kormány: 40 milliárd forinttal kívánnak többet beszedni az emberektől, a lakosságtól a következő évben, mint az idén.
Nos, tisztelt hölgyeim és uraim, ha ezeket a tételeket összeadják, akkor azt kaphatják meg, hogy körülbelül 500 milliárd forinttal többet kíván a Medgyessy-kormány jövőre az emberektől elvonni, mint az idén. 500 milliárd forinttal többet! Tisztelt Képviselőtársaim! Emlékeznek még arra, amikor a kormányprogram elkészítésekor arról hallhattunk szép szavakat, hogyan fognak majd az emberek terhei csökkenni, hogyan fognak a családok egyre könnyebb helyzetbe kerülni? Önökre bízom, ítéljék meg, hogy ezek a megszorító intézkedések vajon segítik-e a családok megélhetését, vagy éppen ellenkezőleg, a terheket növelik.
Nézzünk néhány példát arra, hogy ezek a tehernövekedések egy átlagember, egy átlagcsalád számára mit jelentenek! Nézzük először a nyugdíjasokat! Ha valaki ezeket a bejelentéseket számszerűsíti, és megnézi, hogy a villanyszámla növekedésében, a fűtésköltség növekedésében, a kenyér és egyéb élelmiszerek árnövekedésében, az utazási és postai költség növekedésében, a gyógyszer árának növekedésében, a telefonköltség, a vízdíj és egyéb rezsiköltségek növekedésében mit jelent ez egy nyugdíjasnak, akkor azt a számot fogja megkapni, hogy havonta körülbelül 3710 forinttal növekednek a nyugdíjasok többletterhei átlagban az idei esztendőhöz képest. Ez azt jelenti, hölgyeim és uraim, hogy egy átlagnyugdíjasnak 40 ezer forinttal kell többet fizetnie, 40 ezer forinttal a következő esztendőben, mint az idén.
(10.20)
Nézzünk egy szellemi foglalkozásút: a KSH szerint 182 801 forint most egy ilyen kategóriába tartozó átlagfizetése. Egyetemi adjunktusok, tanárok, pedagógusok, orvosok tartoznak ebbe a kategóriába. Ha itt megnézzük a havi elvonás mértékének a növekedését, ez 9620 forintot, azaz éves szinten 115 440 forintot jelent. Egy pedagógus, egy tanár ennyivel fog többet fizetni a következő esztendőben.
Fizikai dolgozóknál az átlagkereset most 88 039 forint bruttóban. Ha ide vetítjük ki ezeket a tehernövekedéseket, akkor azt kapjuk meg, hogy egy lakatos, egy asztalos, egy fűtő, egy segédmunkás éves átlagban 57 000 forinttal fog többet fizetni közteherként a következő esztendőben, mint az idén.
Nos, hölgyeim és uraim, ezek a számok is azt igazolják, hogy azok a kijelentések, amelyek tehercsökkentésről szóltak, nem feleltek meg a valóságnak. Ezeket a Medgyessy-kormány nagyon hamar elfelejtette.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mit ígért a Medgyessy-kormány? A Medgyessy-kormány olcsó, takarékos államot ígért. Most láthatjuk, hogy olcsóbbnak már nem lesz olcsóbb ez az állam. Hogy takarékosabb lesz-e, efelől kétségeink vannak. Bár ha elolvassuk az Állami Számvevőszék jelentését a 2002. év végéről, akkor emlékezhetünk arra, hogy a tavalyi év végén 52 milliárd forintot helyezett ki a kormány, különböző cégszámlákra elbujtatva ezeket az összegeket. Nyilván a takarékosságot itt kell elkezdeni, hölgyeim és uraim, nem hiszem azonban, hogy ez segítette az emberek számára a terhek csökkentését. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
Összességében tehát azt tudom elmondani, hogy a gazdaságpolitika hatékonysága dönti el azt, hogy a családok terhei növekednek-e vagy sem. Most úgy tűnik, hogy tehernövekedésre kell felkészülnünk a következő esztendőben, ellentétben az ígéretekkel.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban. - Szórványos taps az MDF soraiban.)
