VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt hiszem, hogy egy reggel 9 óra óta tartó vitának is egyszer eljön a vége. (Kuncze Gábor: Óh, ezt kérem beírni, szép gondolat volt! - Derültség a kormánypárti padsorokban.) Azt kell mondanom, hogy azok a várakozások, amit reméltünk ettől a mai vitától, sajnos nem teljesültek. Sajnos, a kormánypártok arra a kérdésre, hogy mennyit kívánnak elvenni az emberektől a következő esztendőben, erre a kérdésre nem voltak hajlandók válaszolni. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Semmit!) Voltak vádaskodások, voltak sajnos valótlan állítások, voltak olyan megalapozatlan kijelentések, amelyeket már százszor cáfoltunk, de sajnos ma olyan időszakot élünk, amikor a normális tartalmi vitának még nem jött el az ideje. Úgy tűnik, a kormánypártok kampánylázban égnek, és nem hajlandók tudomásul venni, hogy közben az országban, a gazdaságban, a társadalomban olyan folyamatok indultak el, amelyek veszélyes irányba lökhetik Magyarországot.
Néhány dologra azért mindenképpen szeretnék reagálni. Elhangzott, hogy az infláció tervezésében milyen hibák történtek. Göndör Istvánnak talán még van arra ideje és van arra energiája, hogy emlékezzen, 1994-ben az akkori első szocialista kormány 14 százalék inflációval vette át a kormányrudat (Göndör István: 18,3-mal, ebben is téved, miniszter úr!), 14-gyel vették át - engedje meg, hogy befejezzem, képviselő úr; ha átad az ön idejéből egy percet, szívesen vitatkozom még önnel, de engedje meg, hogy a Fidesz idejét arra használjam, amire szeretném. 14 százalékkal vették át, '95 júniusában 31,5 százalék volt az infláció, és 14-gyel adták át. Eljutottak négy év alatt oda, ahol átvették. Gratulálok ehhez önöknek!
Arról már nem is beszélek, hogy '95-ben és '96-ban oly mértékben tértek el a valós inflációtól - ugye, ez '95-ben 10 százalék fölött volt, '96-ban 8 százalék volt -, hogy ezzel bizony jelentős mértékű reáljövedelem-csökkenést okoztak nemcsak a munkavállalóknál, hanem sajnos a nyugdíjasoknál is. Az előző kormánynak volt az a kötelessége, hogy visszaadja a nyugdíjasoknak azt, amit ez a szocialista kormány elvett tőlük. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Csak 54 milliárd maradt hátra!)
Szeretnék még néhány dologra kitérni, bár az időm rövid. Személyi jövedelemadó-tábla: ismerjük a módosításokat vagy a tervezett módosításokat. A minimálbéren élőket sújtják a legjobban, a minimálbért keresők lesznek a legnagyobb vesztesei ennek az adótábla-módosításnak, és kétségtelen tény, hogy lesz, aki jobban jár, de tisztelt képviselőtársaim, ahhoz havi egymillió forintot kell keresni (Göndör István: Ááá! Ez a Fidesz idejében volt jellemző.), hogy valaki jobban járjon az önök adótáblájával.
Ma reggel a postabontáskor egy lapot találtam a postám között, ez a mai kormány-előterjesztés 7. oldala, az igazságügy-miniszter és a pénzügyminiszter jegyzi, ahol a következő két mondat szerepel. (Dr. Katona Béla: Misi! Kormánytag vagy? - Dr. Eörsi Mátyás: Szeretne!) Az államháztartás kiadásainak determináltsága miatt elkerülhetetlen a bevételek növelése. Elkerülhetetlen a bevételek növelése. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Egyetértünk!) Majd a következő mondat: következésképpen 2004-ben szükség van a lakossági terhelés, adóterhelés emelésére. Ezt önök írták, tisztelt képviselőtársaim, az önök kormánya írta, az önök pénzügyminisztere írta, az önök igazságügy-minisztere írta, és a kormány a mai ülésén erről tárgyal (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Hogyan került hozzád?), hogyan növelik önök az adóterheket.
Erről kellett volna beszélnünk; sajnálom, hogy önök nem használták fel erre a rendelkezésre álló időt. Reméljük, hogy még lesz alkalmunk arra, hogy az ősz folyamán (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a költségvetési vita kapcsán ezekről a kérdésekről, az embereket valóban érdeklő kérdésekről beszéljünk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
