KÖRÖMI ATTILA

Teljes szövegű keresés

KÖRÖMI ATTILA
KÖRÖMI ATTILA, a honvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ellenzéki képviselői nem támogatták az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára bocsátását. Ezzel együtt kifejtették, hogy minden szükséges feltétel együttállása esetén elvileg nem zárkóznak el a szövetségesi politikánkba illeszkedő katonapolitikai teendőink végiggondolásától, azonban ezek a feltételek ma egyértelműen hiányoznak, s hogy mely feltételek hiányoznak, erre ebben az öt percben ki is fogok térni.
Fontos megjegyzendő, hogy minden ellenzéki képviselő hozzászólása elején erősen sérelmezte - voltak, akik elfogadhatatlannak minősítették -, hogy az Országgyűlés kétharmados alkotmányos jogosítványait csökkentő kormányzati szándék bizottsági előterjesztésekor sem az előterjesztő Igazságügyi Minisztérium, sem pedig a Honvédelmi Minisztérium nem képviselteti magát politikai szinten.
Az ellenzék képviselői az előterjesztésre nemmel leadott szavazataikat a következő legfontosabb pontokkal indokolták.
Első, és nagyon fontos megjegyezni, hogy soha semmilyen kérdésben nem szenvedett késedelmet egységes NATO-szövetségesi kezdeményezés, döntés, hiszen a parlament mindig átérezte annak felelősségét, azaz a Magyar Köztársaság a jelenlegi alkotmányos keretek között is mindig teljesítette az egységes NATO-döntésből fakadó szövetségesi kötelezettségeit és vállalásait, legyen szó 2001. szeptember 11-éről, legyen szó a déli határainknál folyó korábbi háborúról.
Második fontos szempont volt, hogy a parlament egy időben két alkotmánymódosító elképzelést tárgyal: Keleti Györgynek, a honvédelmi bizottság elnökének egyéni képviselői indítványát a csapatmozgásokról, és az Igazságügyi Minisztérium előterjesztését, amely szintén érinti a csapatmozgásokat.
Eléggé beszédes, hogy Keleti elnök úr nem mondta el többségi véleményét a bizottság, illetve a parlament jelenlegi ülésén, hiszen ez a két előterjesztés nincs is összhangban egymással.
Harmadszor: a kormány olyan esetekben is szükségesnek látná csökkenteni az Országgyűlés kétharmados jogosítványait, amelyek egyébként nem következnek egyértelműen és szorosan NATO-szövetségesi politikánkból.
Negyedszer: a kormány a számára most is biztosított hatásköréből fakadó feladatait is nehezen tudja végrehajtani a csapatmozgások és a katonapolitikai kérdések tekintetében. Ehhez két fő példa hangzott el a bizottsági ülésen: az egyik az Afganisztánba irányuló átrepülések kérdésében, a másik pedig a taszári bázis iraki helyzetet érintő nyelviskolai kurzusait, illetve a rendőr-akadémiai célú képzést érintően. Ebben a kormány egyszerűen kudarcot vallott.
Ötödször: tudjuk, hogy az alkotmánymódosítás érzékeny kérdés, alapja a bizalom, és a kormány körüli bizalmi légkör egyre romlik. Egyébiránt amikor mi szerettünk volna hasonló kérdésekben az alkotmányhoz hozzányúlni, akkor Juhász Ferenc korábbi bizottsági alelnök úr, jelenleg honvédelmi miniszter egyértelműen és kizárólag a bizalom hiányával indokolta, hogy az akkori ellenzék, a mai kormánypártok nem járultak hozzá a kezdeményezésünkhöz. Jóllehet, a két helyzet között óriási különbség van, hiszen akkor igen kiélezett helyzetben kellett a kormánynak döntéseket hozni: emlékezzünk az elmúlt négyéves ciklus környezetünkben és a távolabb eső részekben felvetődött katonapolitikai kérdéseire.
A fentiek miatt véleményünk szerint először a kormány tisztázza a soraiban az ellentmondásokat, a mai, meglévő hatásköreit pontosan és szabályosan gyakorolja, ezekről a közvéleményt időben és világosan tájékoztassa, generáljon több bizalmat irányába a társadalom, az Országgyűlés és az ellenzék részéről, azaz a kormány teremtse meg azokat a feltételeket, amely feltételek esetén ezekben a kérdésekben beszélgetni lehet. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) A Magyar Köztársaság pedig addig is teljesíteni fogja a szövetségesi kötelezettségeiből fakadó elvárásokat a mai alkotmányos keretek között is.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem