HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is meg kell követnem az elnök urat, hiszen reggel én álltam elő azzal az ügyrendi javaslattal, hogy a vita időtartamát némiképpen alakítsuk át, de be kell látnom, hogy rosszul ítéltem meg képviselőtársaim hozzáállását, és mindenki bőven kibeszélte a rendelkezésére álló időt, kivéve egy-két példamutató, önmérsékletet gyakorló képviselőtársunkat.
Először is Wiener képviselőtársamnak szeretném mondani, aki most pont nincs bent, de idáig bent volt, hogy mi természetesen ezt a törvényjavaslatot támogatjuk, és támogatnánk. A nagy baj az, hogy ebből a törvényjavaslatból mostanában nem lesz törvény. Hiszen ha a ma reggel 9 óra 40 perckor megkezdett javaslat tárgyalása, amely az alkotmány módosításáról szólt, nem fogadtatik el itt, a Házban, akkor az összes ezt követő törvényjavaslat sem kerülhet elfogadásra.
Tehát én tisztelettel azt javasolnám a kormánynak, és azt javasolnám a kormányzó pártoknak, hogy még nincs késő, használják ki azt a két-három hetet, ami előttünk áll, és az elmaradt politikai egyeztetést ne spórolják meg, hanem tegyenek kísérletet egy olyan négypárti egyeztetésre, ami esetleg az alkotmánymódosítás elfogadásának a garanciáját hordozhatja magában, hiszen a mai nap több mint hét órája tárgyalunk, és ez a hét óra veszni megy. Nem az a baj, hogy a mi hét óránk megy veszni, hanem valóban fontos kérdésekről van szó.
A törvényjavaslatra térve, elsőként fontosnak tartom leszögezni, hogy a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvény nem uniós jogharmonizációs kötelezettség, tehát nem az uniós csatlakozásunk következménye, hogy ezt a törvényt meg kell alkotnunk, hanem egyszerűen az, hogy az 1982-ben elfogadott és azóta hatályban lévő törvényerejű rendeleten az idő túllépett, tehát ezt korszerűsíteni és módosítani kell. Ráadásul az uniós csatlakozást követő, hasonló jogviszony rendezését célozza egy olyan törvényjavaslat, amelynek az előkészületei, a koncepció vitája most az európai uniós nagybizottságban folyik - ez a kormány és az Országgyűlés viszonyát fogja az európai uniós kérdésekben meghatározni. A két törvényjavaslat között ennek ellenére némi hasonlatosság természetesen felfedezhető.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat, ahogy már mondtam, az 1982. évi 27. számú törvényerejű rendeletet kívánja felváltani, hiszen kiderült, hogy az idő minden szempontból meghaladta, és új törvény megalkotása vált szükségessé. A javaslat jelentősen egyszerűsíti a nemzetközi szerződések magyarországi érvényesüléséhez vezető belső jogi folyamatot, amikor az esetek túlnyomó többségében a nemzetközi szerződések megerősítését, jóváhagyását, elfogadását, az ahhoz való csatlakozásról szóló döntést és a kihirdetést egy aktussá teszi. Ez a jelenlegi rendelkezések szerint időnként akár három aktust is jelenthetett, hiszen külön tárgyaltak a szerződés előkészítéséről, külön a megkötéséről és külön a jóváhagyásáról, tehát ezt a munkát könnyíteni fogja.
Szó esett itt már arról, hogy az előttünk fekvő tervezet duális, vagy monista jeleket mutat-e. A mi véleményünk szerint enyhén duális jellege van ennek a rendszernek, és ez nem baj, ennek is megvan tulajdonképpen mind a két szintje, hiszen a nemzetközi és a hazai jogrendet próbálja illeszteni, és próbálja úgy egységesíteni, hogy a hazai jogrend be tudja fogadni a nemzetközi jogból eredő előírásokat. És a törvényjavaslat próbálja szabályozni az elfogadás menetét is, próbálja szabályozni a kormány és az Országgyűlés, a parlament viszonyát.
Még egy szempontból szeretnék erről a törvényjavaslatról szólni, és visszatérni Wiener képviselőtársam hozzászólásának a bevezető részéhez. Valóban el kell dönteni, hogy egy ilyen törvényjavaslatot milyen szempontok alapján bírálunk el és döntünk el. A magyar parlamentben és a Magyar Országgyűlésben van egy rendkívül rossz gyakorlat, nem lehet ezt pártokhoz kötni, hiszen függetlenül attól, hogy éppen ki van kormányon, vagy ki van ellenzékben, az ellenzéki pártok szokták gyakorolni, ez pedig egy doktrinér, elutasító magatartás, amikor azt mondjuk, hogy már csak azért sem fogjuk a kormány által beterjesztett törvényjavaslatokat támogatni, mert bizonyos felfogás szerint az ellenzéknek nem ez a dolga, a kormány oldja meg ezt saját maga.
A következő esztendőben az Európai Unió tagországai közé kerül Magyarország, a 25 tagország jó néhányában jól működik a demokrácia, illetve eredményesen működik, sokban pedig ez kevésbé eredményes. Mi meglehetősen hátul kullogunk, hiszen a 10 tagjelölt ország közül 13 év alatt számos mutató esetében sikerült az utolsó helyre kerülnünk. Csak emlékeztetnék mindenkit, hogy az Antall-kormány idején Magyarország volt a legesélyesebb a csatlakozás vonatkozásában, a legjobb kondíciókkal, a legjobb feltételekkel és adottságokkal indult. Ezt 13 év alatt közös munkával sikerült úgy leküzdenünk, hogy a 7., a 8. és a 9. helyeket vagyunk képesek elfoglalni a gazdasági és egyéb mutatók vonatkozásában.
Mitől működik néhány országban jól a demokrácia, és mitől működik számos országban rosszul? Nagy valószínűséggel attól, miután azonos feltételekről és azonos rendszerről van szó, hogy bizonyos országokban a politikai elit ezt a rendszert képes jól működtetni, más országokban viszont ez valahogy nem akar sikerülni. Sajnos meg kell állapítani, hogy mi azok közé az országok közé sorolódunk, amelyek inkább rosszul működtetik ezt a demokráciát, a szerepek rossz értelmezése és rossz gyakorlata okán. Ezért mondom, hogy szakítva ezzel a hagyománnyal, a Magyar Demokrata Fórum ezt a kormány által előterjesztett, rendkívül fontos törvényjavaslatot természetesen támogatni fogja.
A javaslat megteremti a nemzetközi szerződések ideiglenes alkalmazásának belső jogi szabályait, ami egy egészen új elem ebben, hiszen idáig a '82-es törvényerejű rendeletben erről nem nagyon volt szó. A kormány az Országgyűlés hatáskörébe tartozó tárgykörökben is felhatalmazást kap a nemzetközi szerződések ideiglenes kihirdetésére, azonban e döntést az Országgyűlésnek egy éven belül meg kell erősítenie, máskülönben az ideiglenes alkalmazás megszűnik. A 11. § tartalmazza ennek a lehetőségét és ezt az előírást. Nem mondom, és nem állítom, hogy nincsenek benne olyan elemek, amelyek bizonyos kérdéseket felvethetnek a megfigyelőben vagy a gyakorlóban, de ennek ellenére el kell gondolkoznunk, hiszen a nemzetközi gyakorlat bebizonyította, hogy ilyen jogintézményre szükség van.
A javaslat szabályozza a hazánk két- vagy többoldalú nemzetközi szerződései megszületéséhez vezető folyamat minden elemét, valamint a megszüntetés, a felmondás, az abból való kilépés, az alkalmazás felfüggesztése, a szerződéssel kapcsolatos fenntartás, kifogás, nyilatkozat eseteit. Erről pedig azt kell megállapítani, hogy meglehetősen alaposan előkészített törvényjavaslatról van szó, és minden olyan életszerű helyzetet próbál jogi eszközökkel szabályozni, amelyek előfordulhatnak, és amelyekkel szembetalálhatjuk magunkat.
A javaslat szerint a nemzetközi szerződések előkészítésében a külügyminiszternek kiemelkedő szerepe van. Én nem vagyok lelkes híve és támogatója a jelenlegi külügyminiszternek, Kovács Lászlónak, hiszen más politikai oldalon vagyunk, de ez nem gátol engem abban, hogy egy olyan törvényjavaslatot támogassak, amelyik a jelenlegi külügyminiszternek ilyen jogosítványt és felhatalmazást ad, hiszen majd a következő kormány is szeretne élni ezekkel a lehetőségekkel. Ideje lenne a törvények megalkotásánál hosszabb távon gondolkodni, és minden politikai erőnek elgondolkodnia azon, vajon ha ő lenne kormányon, vagy ha ő kerül kormányra, az adott helyzetet hogyan szabályozná.
Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződések kezdeményezésére a kormány ad felhatalmazást, de ezt a külügyminiszter is megadhatja. A kormány hatáskörébe tartozó szerződések esetén nincs szükség felhatalmazásra a szerződés kezdeményezéséhez. Képviselőtársam az előbb kifogásolta, hogy a felhatalmazások ügyében némi zavar tapasztalható. Az én véleményem szerint elég pontosan szabályozza a törvényjavaslat a felhatalmazások körét, hiszen alanyi jogon biztosítja ezt, az alkotmányból eredően, a köztársasági elnök úrnak, a miniszterelnöknek és a külügyminiszternek, valamint nem szükségeltetik felhatalmazás a diplomáciai kirendeltségek vezetőinek, a nagyköveteknek; minden más esetben erre a felhatalmazásra, amit a külügyminiszter ad ki, szükség van.
(17.10)
A nemzetközi szerződés létrehozásához viszont már minden esetben a kormány felhatalmazása szükséges, hiszen a szerződés létrehozása már bizonyos kötelezettségeket keletkeztet a Magyar Köztársaságra nézve. A javaslat rögzíti a nemzetközi szerződés megkötésének eseteit, valamint szabályozza a szerződés megkötéséhez szükséges nemzetközi jogi cselekményekről való gondoskodást. Lényeges szabály, hogy a nemzetközi szerződést tartalmának megfelelően törvényben vagy kormányrendeletben kell kihirdetni. A köztársasági elnök által megerősített szerződés a tárgya szerint minden esetben a kormány hatáskörébe tartozik, amit a kormány rendeletével hirdet ki. A nemzetközi szerződést kihirdető jogszabálynak a szerződés hivatalos és magyar nyelvű szövegén túl tartalmaznia kell mindazokat az információkat, amelyek a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez, illetőleg a jogkövető magatartáshoz szükségesek.
Fodor Gábor képviselőtársam a nyilvánosság kérdését feszegette, és próbált rávilágítani a javaslat ebbéli hiányosságaira. Én ezt elfogadom, és ha módosító javaslatot nyújt be, akkor a támogatásáról a Magyar Demokrata Fórum biztosítja ezt a javaslatot, hiszen annak ellenére, hogy képviseleti demokráciában élünk, alapvető jog a nyilvánosság joga a minden előterjesztéshez való hozzáférés tekintetében. Azt azonban el kell ismerni, hogy a törvény a megkötött szerződések nyilvánosságáról gondoskodik. Hiszen előírja, hogy mit kell tartalmaznia ennek az okiratnak, ennek az ügyiratnak, és azt is előírja, hogy ezt hogyan lehet nyilvánosságra hozni az internet lehetőségeit kihasználva, ami véleményünk szerint így jól van.
A javaslat szabályozza a nemzetközi szerződések alkalmazásával kapcsolatban esetleg felmerülő viták rendezésének alapvető szabályait is, és elsődlegesen tárgyalások útjára kívánja bocsátani ezeket, illetve a tárgyalásokat látja kedvező és elfogadható megoldásnak, amivel csak egyet lehet érteni. Ez a javaslat a közjogi csomag részeként 2004. május 1-jén - egy paragrafusát kivéve, amely később - lépne hatályba.
Összegezve: a Magyar Demokrata Fórum ezt a törvényjavaslatot, egyfelől azért, mert a jelenleg hatályos törvényerejű rendeleten az idő és a kor túllépett, támogatandónak tartja, és sajnáljuk, hogyha ez a törvény nem kerül elfogadásra. Még egyszer megismétlem a miniszter úrnak, hogy ha azt a politikai egyeztetést, amely a törvény, illetve az alkotmánymódosítás előkészületei során elmaradt, illetve valami félreértés következtében csak szakmai egyeztetésre került sor, pótolják, hiszen erre van mód és lehetőség, ha ez megtörténik, akkor nem látjuk akadályát az alkotmány módosításának, és nem látjuk akadályát az előttünk fekvő törvény elfogadásának sem, amelyre természetesen nagy szükség van. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MDF soraiban. - Dr. Fodor Gábor tapsol.)
