DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES
DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES
DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A jogi személyiség problémakörével szeretném folytatni, ugyanis a javaslattevők megkerülték, tudatosan negligálták az alapvető és minden bizonnyal végleges megoldást hozó kérdést, a társasházak jogi személlyé tételét. A korábbi módosításokkor és az elmúlt tíz-tizenöt éves szakmai vitákon mindig felmerült az a kérdés, hogy legyen-e jogi személy a társasház; megfogalmazták az igényt, és akkor még voltak érvek és ellenérvek is arról, hogy a társasház jogi személyiséggé válhat-e. Most az előterjesztők elő se merték ezt hozni, nem beszéltek erről a kérdésről, egyedül a vezérszónoklatot mondott Szentgyörgyvölgyi Péter vetette fel ezt a témát történeti áttekintésekor.
Annak, hogy a társasházak nem váltak jogi személlyé már korábban, az az oka, hogy a tanácsi rendszerben a mindenkori hatalom félt attól, hogy a civil társadalom valamilyen formában egy jobb képességgel bíró jogi személy mögött megerősödik. Tisztelt Országgyűlés, ennek a veszélye már rég nem áll fenn, ezért fel kellene ismerni, hogy a megoldás a jogi személyiség megadásában van. Ugyanis a társasházak már most is kvázi jogi személyként működnek, minden olyan törvényes kritériumnak megfelelnek, amit a törvény előír. Külön kiemelésre érdemes, hogy jogokat szerezhetnek és kötelezettségeket vállalhatnak, önállóan perelhetnek és perelhetők. A társasház jogi személyisége erősítené a jogbiztonságot, mivel törvénynél fogva tenné jogképessé a társasházakat.
Hogy e tekintetben a javaslattevőknek van lelkiismeret-furdalásuk, az kiderül a törvényjavaslat utolsó oldalának utolsó bekezdéséből. A 37. oldalon azt javasolják, hogy a hatálybalépéskor bejegyzett társasházak lakásszövetkezetté alakulhatnak, természetesen abban az esetben, ha valamennyi tulajdonos ehhez hozzájárul, mert hiszen az épületrészeknél a lakásszövetkezet mint jogi személy tulajdonába kerülnek ezek a dolgok. Tehát a Belügyminisztérium azt javasolja, ha nem tetszik nektek a társasházi törvény - mert nem tudunk jobbat csinálni -, akkor előbb-utóbb menjetek át lakásszövetkezetté, mert a lakásszövetkezet jogi személy. Ebben indirekt módon benne van az, hogy a jogi személyiséget indokolt a társasházaknál is létrehozni.
A jogbiztonság, a vagyonvédelem és a vagyongazdálkodás önkormányzati oldalról is azt diktálja, hogy jogi személlyel legyen partner az önkormányzat. Az önkormányzatok hihetetlen összegekkel támogatják a társasházakat, különböző pályázatokat írnak ki a lakóházak felújítására, a homlokzat felújítására; van olyan kerület, amelyik például a társasházak biztonságtechnikai fejlesztésére ír ki pályázatot vagy a társasházak előkertjének a kialakításához. Mindehhez szükséges a jogi személyiség, ugyanis ha egy közös képviselőt felhatalmazunk arra, hogy jelzálog kapcsán végrehajtási eljárásokat vigyen végig, akkor ő a jogi személyiség nevében és képviseletében ugyanúgy el fog tudni járni, mint ahogy eddig megtette.
Tisztelt Országgyűlés! A harmadik témakör, amit említeni szeretnék, abból a funkciómból fakad, hogy tagja, illetve alelnöke vagyok az úgynevezett lakásmaffia-tevékenységet feltáró albizottságnak, amelyet - hangsúlyozom - az alkotmány- és igazságügyi bizottság, az önkormányzati bizottság és a rendészeti bizottság közösen hozott létre. Háromnegyed éve dolgozunk, azóta meghallgattuk tulajdonképpen az összes szakmai, hatalmi, civil szervezetet. Az utolsó ülésünk október végén lesz, addig hátra van még a legfőbb ügyész úr és a Legfelsőbb Bíróság elnökének a meghallgatása. Az eddigi részvevők kivétel nélkül mind tudomásul vették és helyeselték azt a körülményt, hogy a lakástulajdonra irányuló bűncselekményeket megelőzni legjobban az elkövetés tárgya mellett, azaz magában a lakásban, a társasházban lehet. Éppen ezért csodálkozom azon, hogy ez az előterjesztés semmilyen olyan észrevételt nem tett magáévá, nem épített be a módosításba, amit a lakásmaffiát vizsgáló bizottság részjelentéséből már ismerhettek.
Emiatt kénytelen vagyok megemlíteni, a legfontosabb dolog az, hogy a 22. §-nál ne a szervezeti és működési szabályzat írja vagy írhassa elő, hogy milyen adatokat kell regisztrálni egy társasházban. Egy társasházban igenis nyugodtan lehet regisztrálni a tulajdonosváltást, a külön tulajdonát bérlő személy adatait és a személyek számát, minden olyan adatot lehet és kell is a törvénynél fogva kötelező erővel regisztrálni, amit az adatvédelmi biztos megenged és helyesel. Nem akarok belemenni a lakásmaffiás tevékenységbe, mert az Országgyűlés a jelentésünket biztosan meg fogja tárgyalni, de higgyék el, hogy a bűncselekmény teljes mértékben visszaszorítható lesz akkor, ha az elővásárlási jog okán meg kell keresni a szomszéd albetétek külön tulajdoni hányadát, ha beszélni kell a közös képviselővel, ha jogi személyiségű társasház a partner, és van egy nyilvántartás arról, hogy ki a szomszéd tulajdonos, kinek adja bérbe a szomszéd tulajdonos a lakását, ki mit csinál a társasházban. Nem kell félni attól az aggálytól, amit sokan emlegetnek, hogy visszacsempésződik a rossz emlékezetű házfelügyelői-megfigyelői rendszer meg hasonlók. Ezen már rég túl vagyunk. Ha a rendszerváltás után tizenhárom évvel nem merünk egy nyilvántartást megkövetelni egy tulajdonról, aminek az értéke lehet 5, 50, de akár 150 millió is, akkor ne kezdjünk neki egy ilyen törvényjavaslat kidolgozásának! Ugyanakkor még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy az elővásárlási jog a bűncselekmények visszaszorítását célozná.
Ugyanennek a paragrafusnak az (5) bekezdése előírja, hogy a közös képviselő a nyilvántartásba vett adatokról kizárólag a közüzemi szolgáltatót, a központi fűtés és a meleg víz szolgáltatóját köteles tájékoztatni, valamint a bíróság részére adhat tájékoztatást. Tehát a villanyszámlás meg a gázszámlás sokkal fontosabb, mint a tulajdonostárs? Ez hihetetlen! Arról nem is beszélve, hogy miért nincs benne ebben a paragrafusban, ebben a bekezdésben a nyomozó hatóság?! A lakásmaffiás tevékenység ellen nem tudunk fellépni, ha a rendőrség adott esetben nem mehet be egy épületbe, egy társasházba megkérdezni, hogy az, aki árulja a lakást, valóban tulajdonos is, vagy csak egy egyszerű szélhámos. Nagyon szépen kérem az előterjesztőket, hogy ezeket a javaslatokat szíveskedjenek beépíteni a társasházi törvényjavaslatukba, hacsak nem fogadják meg képviselőtársaim azon jogos kérését, hogy jobb lenne ezt a társasházi törvényt visszavonni, már csak azért is, mert más lakáspolitikai és az új lakásügyi hivatal előterjesztésével vagy véleményével kiegészítve a társasházi törvényeket jobban meg tudnánk hozni, és az erre vonatkozó szabályokat végérvényesen, valóban huszonöt-ötven évre meg tudnánk alkotni.
Megnyugtató, stabil, hosszú távú társasházi törvényre van szükség, olyanra, amely biztosítja a tulajdonostársak zavartalan együttélését, erősíti a közbiztonságot, és független minden ködös lakáspolitikai elképzeléstől. Nem kell a társasházak létét belekeverni a különböző szociális juttatásokba, az maradjon az önkormányzatnál vagy bárhol másutt. A társasházi tulajdon töltse be azt a funkcióját, amit általában a tulajdonosi felelősségtől várunk el. Minden épület, a hihetetlen lakásvagyon újuljon meg a társasházi törvény segítségével, az önkormányzatok, a kormány, a költségvetés támogatásával. Ebben az esetben nagyon hamar rendeződni fognak a belviszonyok egy társasházban, és felszámolódik az a hiányosság, hogy a lakástulajdonosok azt hiszik, a küszöbtől az ablakpárkányig övék az épület, és a többi részéhez semmi közük nincs. Tehát a tulajdonosi szemlélet erősödne.
Ha ezt a társasházi törvényt hagyjuk jóvá, ez nem erősíti, hanem szétveri a tulajdonosi szemléletet, szembe fogja állítani az alapító okiratot és a szervezeti-működési szabályzatot, majd azt a házirenddel fogja szembeállítani, és ugyanúgy megmarad a “rossz szomszédság török átok” módszer. Éppen ezért próbáljuk meg a szomszédokat közelíteni egymáshoz, és akkor, amikor a szomszédok nem tudnak együtt élni egy társasházban, akkor legalább a törvényben adjuk meg azt a lehetőséget, azt a perspektívát, hogy előbb-utóbb tulajdonosává lehessek annak az ingatlanrésznek is, amelynek a használatával jelenleg nem vagyok megelégedve.
(18.20)
Tisztelt Országgyűlés és Államtitkár Úr! Legyenek olyan kedvesek ezeket a jobbító szándékú szakmai előadásainkat megfontolni, és pártpolitikától függetlenül újratárgyalni a bizottságokban is, de elsősorban visszavonni, és a minisztériumban újat készíteni.
Köszönöm a szót. (Szórványos taps az MDF soraiból.)
