LEZSÁK SÁNDOR

Teljes szövegű keresés

LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Jó néhány perccel ezelőtt egy képviselőtársam csodálkozva nézett rám, hogy Tisza menti képviselőként, Tisza menti kisebb falvak képviselőjeként a társasházakról szóló törvényjavaslathoz fogok hozzászólni, hiszen - a csodálkozás oka - nem jellemző ezekre a településekre a társasház, bár akár Tiszakécskén, vagy akár nagyobb községekben azért jelen van. De húsz évig éltem Pesten a VII. kerületben, illetve az édesanyám ma is a VII. kerületben, a Dob utcában él, és nyilván a napi tapasztalatok alapján tudom azt, hogy a társasházakban élő közvéleményt három kérdés foglalkoztatja leggyakrabban a társasház ügyes-bajos dolgaival kapcsolatban: a közös költség ügye, a házirend betartatása és a házfelügyelő vagy a gondnok személye. Sajnos egyik kérdés ügyében sincs véleményem szerint érdemi elmozdulás a jelenlegi helyzethez viszonyítva.
A közös költség kérdésében a Magyar Demokrata Fórum vezérszónoka, Herényi Károly képviselőtársam már elmondta a képviselőcsoportunk aggályait. Megerősítem az észrevételét, miszerint joghátrányokhoz, visszaélésekhez vezethet a 24. §. E rendelkezés szerint a közös költség a tulajdonostársakat tulajdoni hányadaik arányában terheli, amely elv érvényesült eddig is. Az egyszerű többséggel elfogadható és módosítható szervezeti és működési szabályzat ugyanakkor eltérhet ettől az elvtől, mégpedig gyakorlatilag korlátozás nélkül. Az a visszás helyzet állhat elő, hogy a tulajdoni hányadok többségét képviselő tulajdonostársak tetszésük szerint háríthatják át a közös tulajdonba tartozó épületrészek számottevően nagyobb vagy akár teljes költségét a kisebbségi tulajdonostársakra. Legalább az irányadó elveket meg kellett volna fogalmaznia a közös költségek ügyében ennek az előterjesztésnek, olyanokat például, hogy ne terhelje a pince világításának, fűtésének a közös költsége a pincével nem rendelkező tulajdonostársakat, a földszinten lakókra ne arányosan terheljék a felvonók üzemeltetési és javítási költségeit, és lehetne tovább sorolni a példákat.
(17.30)
Az is irányadó elv lehetne, hogy a közös költségek ne lépjék túl a településen szokásos bérleti díjakat, különben a költségek parttalan vállalása révén a tehetősebb tulajdonosok kiszoríthatják a társasházból a szegényebb tulajdonostársakat. Hiszen nincs annak határa, hogy milyen drágán dolgozó takarítóvállalatot, hány gondnokot vagy akár őrző-védő testületet alkalmaz a közös képviselő. Ezzel kapcsolatban egyébként nagyon érdekes szociológiai felméréseket is lehetett olvasni éppen budapesti folyóiratokban.
Tisztelt Ház! Nincs előrelépés véleményünk szerint a házirend kérdésében sem. A legtöbb gazdálkodó szervezetnél a szervezeti-működési szabályzatnak nem része a házirend. Épp azért nem része, hogy rugalmasabban változtatható legyen. A törvénytervezet indokolatlanul megszigorítja a házirend elfogadását azáltal, hogy a szervezeti-működési szabályzat részévé emeli fel, és ezáltal bebetonozza és rugalmatlanná teszi.
Meglehetősen semmitmondónak tűnik az előterjesztőnek az az ajánlása, miszerint a házirend szabályai nem lehetnek ellentétesek más jogszabályok rendelkezéseivel. Mit is jelent ez? Például ha a helyileg illetékes önkormányzat 22 óra és éjfél között általában az önkormányzat területén megenged valamekkora zajszintet, akkor ennél nem lehet szigorúbb a házirend? Ha nem lehet sem szigorúbb, sem engedékenyebb ebben a kérdésben, mert bármelyik döntés ellentétes az önkormányzat rendeletével, akkor mondhatjuk-e azt, hogy a társasházak házirendje nem írhat elő olyan szabályokat, amelyeket az önkormányzat szabályozhat? Ha az önkormányzat nem korlátozza az egy lakásba bejelenthető személyek számát, akkor korlátozhatja-e vajon a társasház? Számos olyan rémtörténetet mondhatnak el társasházi lakók, hogy családtagként, rokonként 20-30-40 személyt is elszállásol a lakásában valamelyik tulajdonos, állandóan jár emiatt a lift, látványosan igazságtalanná válik az alapterület szerint felosztott víz- és csatornadíj. Mindezekre a gondokra - élő, eleven gondokra - nem ad világos választ a törvénytervezet.
Tisztelt Ház! Megoldatlan marad a házmesterek ügye is. Számoljanak utána: az előterjesztésben négyszer szerepel a „házfelügyelő” kifejezés, egyszer a „házmester”, négyszer pedig a „gondnok”. Arra nincs világos magyarázat, hogy az előterjesztő különbözőnek tekinti-e ezeket a foglalkozásokat, mert nem részletezi a különbözés jellemzőit. Vagy azonosnak tekinti őket, és csak a törvényszöveg egyhangúságát kívánta stilisztikailag színesíteni.
Nos, valahogy törvényileg védeni kellene a házfelügyelőket, mert az elmúlt másfél évtized legtöbbjüket méltánytalanul megviselte. Régen egyértelműen a lakhatás költségei és bizonyos rezsidíjak fejében a házfelügyelő akár éjszaka is ügyeletet tartott, azaz riasztható volt, bármely kisebb meghibásodás esetén rendelkezésre állt, vezette a lakónyilvántartó könyvet, és így tovább. Most, míg a tulajdonostársak adataival elég részletesen foglalkozik a törvénytervezet, a többi lakó nyilvántartására nem szentel kellő figyelmet, pedig ez is a társasház lényegi ügye. Ki más figyelhetne erre jobban, mint egy házmester? Csupán azért, mert a korábbi törvényhozók nem kezelték érdemének megfelelően a házmesterek szolgálati lakásának a sorsát, a legtöbb társasházban ma olyan gondnokok vannak, akik akár a város túlsó végében is lakhatnak, azaz csak dolgozni járnak el a házba, sok lakó azt sem tudja, hogyan lehetne őket elérni, ha hirtelen szükség lenne rájuk. A házmesterügy szabályozatlanságát nem váltják fel egyértelmű szabályok, és ennek valamennyi társtulajdonos kárát látja.
Hat évvel ezelőtt született a törvény a társasházakról. Most módosul ez a törvény. Meggyőződésem, hogy nem kell hat évet várni az újabb módosításra, az élet minden bizonnyal ide fogja újra hozni a Ház elé ezt a törvényt. Nagyon bízunk abban, hogy az élet majd jobban fogja igazítani ezt a törvényt, mint ahogy most, ebben a törvényjavaslatban teszi. Mindenesetre nyújtottunk be módosító indítványokat. Nagy figyelemmel várjuk ezek fogadását, és ettől is tettük függővé, hogy mi lesz a véleménye a Magyar Demokrata Fórumnak.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem