DR. WIENER GYÖRGY

Teljes szövegű keresés

DR. WIENER GYÖRGY
DR. WIENER GYÖRGY, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Az alkotmány- és igazságügyi bizottság 2003. szeptember 16-i ülésén megtárgyalta az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatot, s azt általános vitára alkalmasnak nyilvánította. A vita során ellenzéki képviselőtársaink tartózkodtak a szavazásnál, ami azt mutatja, hogy átfogó elvi kifogásaik nekik sem voltak a beterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatosan, azonban jelezték: mégsem kívánják megszavazni, támogatni a beterjesztett javaslatot.
Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottság ülésén kibontakozott vita alapkérdéseket is érintett. Ezek három csoportba sorolhatók.
Mindenekelőtt a vita során a többség hangsúlyozta azt, hogy rendkívül jelentős előrelépés az eljárási szabályok körének bővítése a törvényjavaslatban. Ez - miként erre előbb Holló András alkotmánybírósági elnök úr is utalt - tükrözi az Alkotmánybíróság álláspontját is. Szükséges, hogy a választópolgárok, különösen az indítványozók ismerjék azokat a szabályokat, amelyek alapján jogaikkal élhetnek, hogy a társadalom, a közvélemény tudomást szerezzen arról, milyen eljárási mozzanatok határozzák meg az Alkotmánybíróság tevékenységét.
A javasolt új intézmények közül kiemelném az ideiglenes intézkedés szerepét. Ez ugyanis lehetővé teszi azt, hogy amennyiben valamely jogszabály, illetőleg az állami vagy önkormányzati irányítás egyéb jogi eszköze a vizsgálat során feltehetően alkotmányellenesnek minősül, akkor azt az Alkotmánybíróság döntéséig már ne alkalmazzák, s ezzel megelőzhetővé válik olyan döntések meghozatala, amelyek később alkotmányellenes jogszabályon alapulva problémákat, gondokat, feszültségeket okozhatnak, veszélyeztethetik a jogbiztonság követelményének az érvényesülését.
A másik kérdés, amelyet a többség álláspontja nyomatékosan hangsúlyozott, az úgynevezett jogegységi határozatokkal kapcsolatos témakör volt. A többségnek az az álláspontja, tisztelt képviselőtársaim, hogy helyes az előterjesztésnek az a mozzanata, rendelkezése, amely lehetőséget biztosítana az Alkotmánybíróságnak a jogegységi határozatok kontrolljára. Ez volt a többség álláspontja, akkor is, ha Vastagh Pál bizottsági elnök úr - miként erre ma a plenáris ülésen is sor került - bizonyos aggályainak adott hangot. Azért adott hangot aggályainak, mert noha elméletileg helytálló ennek az intézménynek a bevezetése, a gyakorlatban felmerülhet a jogbiztonság kérdésköre, felmerülhet az, hogy egy ilyesfajta alkotmánybírósági hatáskör a jogbiztonság elvének az érvényesülésében bizonyos problémákat okozhat. Mindezzel a kérdéskörrel később, a vezérszónoki felszólalásomban fogok részletesebben foglalkozni.
Végezetül, harmadik témakörként az alkotmányügyi bizottság foglalkozott a helyi önkormányzati képviselő-testületek, illetve közgyűlések feloszlatásával kapcsolatos alkotmánybírósági hatáskör bevezetésével is. A többségnek az az álláspontja, hogy a jelenlegi megoldás szakmailag és politikailag egyaránt tarthatatlan. Most ugyanis a parlament feles döntéssel feloszlathatja az alkotmányellenesnek minősített önkormányzatot, és ezáltal beavatkozhat olyan önkormányzatoknak a tevékenységébe, amelyek más pártállásúak, mint a parlamenti többség, illetőleg ezen önkormányzatok esetében beavatkozhat a polgármester és a képviselő-testület közötti viszályokba, konfliktusokba, miként erre kísérlet történt a hódmezővásárhelyi közgyűlés esetében.
Alkotmányjogilag pedig azért nem megfelelő a mostani megoldás, mert az Alkotmánybíróságnak véleményező szerepkört kíván biztosítani, az Alkotmánybíróság pedig nem véleményező szerv; a mostani szabályozás, amely 1990-ben született, ezt a megoldást tartalmazza. Az Alkotmánybíróság 1991-ben már jelezte, hogy nem társtörvényalkotó, nem olyan szervezet, amely kisegíti a kormánynak vagy a parlamentnek a működését. A javasolt törvényjavaslatban szereplő megoldás az Alkotmánybíróságra kívánja bízni azt, hogy döntsön az alkotmányellenes működés kérdésében. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Ez az a koncepció, ez az a jogi konstrukció, amely az Alkotmánybíróság szerepkörének és a jogállamiság alapvető követelményeinek megfelel.
Köszönöm a figyelmet, és köszönöm elnök asszony türelmét, hogy lehetővé tette felszólalásom végigmondását. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem