DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Úr! Egyrészt néhány ponton mindenképpen helyesbítenem kell képviselő úr hozzászólását, mert vagy szándékosan, vagy alulinformáltság okából, de meglehetős pontatlanságok hangzottak el.
Az első: tudomásom szerint az MSZP-nek nincs napilapja, ilyen értelemben az akkor bizonyára nem megfelelő forrás, amire ön hivatkozott. (Varga Mihály: A Népszabadságban tulajdonosok vagytok!) Miután ez valótlanság, amit ismét állított képviselő úr, de szeretném még egyszer megerősíteni, hogy nincs napilapja az MSZP-nek.
A második dolog (Varga Mihály: Szegény MSZP!): örülök annak, hogy képviselő úr érintette a jövő évi változásokat, bár nem a valós tartalomnak megfelelően érintette sajnálatos módon. Korrekt módon fogalmazott akkor, amikor a társasági adó 2 százalékos csökkenésével kapcsolatban fogalmazott, azonban abszolút pontatlanul fogalmazott, amikor az adókedvezményeket említette, hiszen a beterjesztett, a hét végi futárpostával önhöz is kikézbesített javaslatban nem azok az értékek szerepelnek, amiről ön beszélt, hanem egyrészt az országban általánosan 3 milliárd forint, a kedvezőtlen térségekben pedig 1 milliárd forintos beruházási értékhez van kötve az adókedvezmény nagyságrendje.
(9.30)
Szeretném azt is megemlíteni, nagyon fontosnak tartjuk, hogy a benyújtott javaslatok alapján - a kormány kezdeményezésére - egyrészt csökken a társasági adó mértéke, másrészt csökkennek az szja-kulcsok, és emelkednek az egyes szja-kulcsok érvényességét jelentő határok, azaz csökkennek az adók Magyarországon. A képviselő úr állításával szemben azt kell mondjam, hogy a személyi jövedelemadó-terhelés Magyarországon átlagosan 0,9 százalékkal csökken. Ebből következően tehát az az állítás, amit a képviselő úr megfogalmazott, semmiképpen nem állja meg a helyét.
Szeretnék arra is kitérni, amit a képviselő úr megint csak meglehetős pontatlansággal érintett: az a javaslat, amit a kormány megfogalmazott a lakáshitelek adókedvezményes kezelésével kapcsolatosan, az igazságosság irányába tett jelentős lépésnek tekinthető. Hogy miért? Az előző kormány a hivatalban maradása utolsó hónapjaiban kezdeményezte a lakáshitel-adókedvezmény használt lakásra történő kiterjesztését is, ezzel olyan kockázatot vállalva, ami őt már nem érinti, nyilván az utódja fogja ezt megfizetni. (Varga Mihály közbeszól.) Ennek eredményeképpen a helyzet ma Magyarországon kerek számokban, 220 ezer lakáshitelről beszélve az, hogy ennek mindössze csak egynegyede az új lakás építéséhez felvett hitel, háromnegyede a használt lakás vásárlásához felvett hitel, amiről nyilván nem gondolom, hogy ugyanolyan értékűnek tekinthető az ország gazdasági fejlődése szempontjából.
Ezen belül viszont az a javaslat, amely beterjesztésre került a parlamenthez, és önnek is kipostázásra került a hét végén, azt jelenti, hogy az új lakások vásárlása esetén a 15 millió forintos értékhatár alatti hitelek esetében érvényesülhet a 40 százalékos adókedvezmény, 120 ezer forintos éves értékhatárig. Az a példa, amit ön elmondott, éppen abba a kategóriába tartozik, amely példánál az adott lakáshitelt felvevő család minden további nélkül tudja érvényesíteni az adókedvezményét, és ebből következően semmilyen csorba nem fogja érni az ön által mondott példában szereplő hitelfelvevőt.
Ellenben nem fogja tudni érvényesíteni az adókedvezményt az a hitelfelvevő, aki az elmúlt időszakban két ágon, azaz kamatkedvezmény formájában és adókedvezmény formájában akár havi 170 ezer forintos kedvezményt is élvezhetett a költségvetésből, ami, úgy gondolom, mindenképpen méltánytalan azokkal szemben, akiknek nem volt módja és nem volt lehetősége ezt érvényesíteni.
A képviselő úr beszélt a nyugdíjasok helyzetéről és a nyugdíjasokat érintő terhekről is. Szeretném emlékeztetni a képviselő urat arra, hogy ez a kormány és ez a parlamenti többség az, amely bevezeti a nyugdíjasok részére a 13. havi nyugdíj első hetének a kifizetését 2003 novemberében, és bevezeti 2004 novemberében immáron az 53. és 54. heti nyugdíj kifizetését is. Akkor, amikor a képviselő úr megfogalmazza, hogy a jövő évben vajon milyen problémák is fogják érinteni a nyugdíjasokat, akkor hajlamosak elfeledkezni arról, hogy egyrészt a jövő évi infláció mértékében, mégpedig a nyugdíjas fogyasztói kosárhoz mért infláció arányában, a jövő évben a nyugdíjak növekedni fognak. Elfelejti azt, hogy kétheti, azaz félhavi nyugdíj kifizetésére sor fog kerülni többletforrásként, amely több mint 20 ezer forintot fog jelenteni valamennyi nyugdíjasnál. Továbbá elfelejti azt is, képviselő úr, hogy ebben az évben, tehát a 2003. évben a novemberi nyugdíj pótlólagos emelése, valamint az 53. heti nyugdíj kifizetése eredményeképpen Magyarországon egy átlag nyugdíjas több mint 20 ezer forintot fog kézhez kapni 2003 novemberében.
Ha tehát ezekről a többletkifizetésekről a képviselő úr elfeledkezik, akkor persze igaz lehet az, hogy rosszabbul járhatnak, csak az a kérésem, hogy erről ne feledkezzen meg, és vegye figyelembe a számításoknál azt is, hogy ezek a kifizetések ténylegesen meg fognak történni, és a nyugdíjasok hozzá fognak jutni mindezekhez a jövedelmekhez. (Varga Mihály rázza a fejét.)
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
