DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország választópolgárai az április 12-én megtartott országos népszavazáson történelmi jelentőségű döntést hoztak. Voksaik alapján 2004. május 1-jén a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává válik, júniusban pedig először választjuk meg azokat, akik hazánkat képviselik az Európai Parlamentben.
A választópolgárok által már jól ismert, négyévenként ismétlődő országgyűlési és önkormányzati választások mellé újabb választás sorakozik fel, az Európai Parlament tagjainak ötévenkénti választása. A választás lebonyolításához szükséges törvényjavaslatot a kormány május végén benyújtotta az Országgyűlésnek, és a tisztelt Ház a javaslat részletes vitáját az elmúlt héten lezárta. A T/4146. számú törvényjavaslat fontos eleme, hogy az Európai Unió hazánkban lakóhellyel rendelkező polgárai részére kérésükre biztosítani kell a magyarországi szavazás lehetőségét. E lehetőséget a csatlakozó államok polgárai számára is fel kell ajánlani. Kötelezettségünket uniós irányelv állapítja meg, melynek végrehajtásához szükséges az érintettek személyes értesítése. Az irányelvben foglaltak teljesítése a személyes adatok kezelésére tekintettel törvényi szabályozást igényel. E szabályozás szorosan kapcsolódik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény személyi hatályának kiterjesztését célzó módosításához.
Ennek érdekében önálló képviselői indítványt nyújtottam be a nyilvántartási törvény módosítására T/5279. számon. A javaslat lényegi eleme az átmeneti nyilvántartás, amely megteremti az Európai Unió más tagállamai állampolgárai számára a névjegyzékbe vétel lehetőségét. A választási eljárási szabályok szerint a választójogosultak névjegyzékét a személyi adat- és lakcímnyilvántartás alapján kell elkészíteni. Jelenleg ez a nyilvántartás a külföldi állampolgárok közül csak azoknak a személyes adatait kezeli, akik Magyarországon bevándorlási engedéllyel rendelkeznek, továbbá akiket a menekültügyi hatóság menekültként elismert. Nem tartalmazza ugyanakkor mindazoknak a külföldieknek az adatait, akiknek európai uniós tagságunk első napjától biztosítani kell a választójoguk magyarországi gyakorlásához szükséges feltételeket. Ezek a külföldiek az Európai Unió tagállamainak azon állampolgárai, akik Magyarországon letelepedési engedéllyel, tartózkodási engedéllyel vagy tartózkodási vízummal tartózkodnak. Ennek a személyi körnek a személyes adatait jelenleg az idegenrendészeti nyilvántartás különböző résznyilvántartásai tartalmazzák. A központi idegenrendészeti nyilvántartásból a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének önálló nyilvántartásba átmenetileg át kell vennie az érintettek adatait ahhoz, hogy őket a névjegyzékbe vételhez szükséges nyilatkozattétel céljából értesíteni lehessen.
A törvényjavaslat alapján a hazánkban élő uniós polgárok értesítési kötelezettségét 2004. március 1-jéig kell teljesíteni. Ehhez az szükséges, hogy az átmeneti adatállományt a 2003. december 31-ei állapotnak megfelelően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve a lehető legkorábbi időponttól létrehozhassa és kezelhesse. A nyilvántartási törvény módosítása azért is szükséges, mert az uniós csatlakozást megelőzően a választási felkészülés és a névjegyzék készítésének időszakában még nem létezik az a jogállás, amelynek alapján az uniós polgárt a későbbi választásokon névjegyzékbe lehet majd venni.
A javaslat átmeneti szabályai megteremtik az európai parlamenti választások előkészítéséhez szükséges személyes adatok kezelésének adatvédelmi szempontból nélkülözhetetlen feltételeit. A törvényjavaslat mielőbbi elfogadása szükséges annak érdekében, hogy az említett személyi kör választójogának biztosítása érdekében a munka- és időigényes nyilvántartási feladatok határidőben teljesíthetők legyenek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Föltehetik önök a kérdést, hogy ha a T/4146. számú törvényjavaslat mindezeket az elemeket tartalmazza, akkor miért volt szükség egy új törvényjavaslat benyújtására. Több hónap óta folynak négypárti tárgyalások, hogy az említett törvényjavaslat konszenzussal elfogadható legyen valamennyi parlamenti frakció számára. Úgy tűnik, hogy az elmúlt hetekben a megoldás közelébe érkeztünk, néhány olyan kérdés maradt még megválaszolatlan, amelyben közeledtek ugyan az álláspontok, de talán még nem olyan mértékben, hogy a közeljövőben megtarthassunk egy sikeres zárószavazást a törvényjavaslatról.
(19.10)
Ezért gondoltam úgy, hogy ezt a törvényjavaslatot benyújtom, és én lennék a legboldogabb, ha ezt a törvényjavaslatot visszavonhatnám azért, mert az eredeti javaslatot sikerül megszavaznunk, és az eredeti javaslat tartalmazza ezeket a fontos kérdéseket. Így talán kicsit rendhagyó módon én nem is arra hívom fel a Ház valamennyi frakcióját, hogy az én törvényjavaslatomat vitassák meg és szavazzák meg, hanem arra, hogy az eredeti törvényjavaslatban érjük el a szükséges kompromisszumokat, és azt szavazzuk meg teljes egyetértéssel.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
