DR. KOVÁCS ZOLTÁN
DR. KOVÁCS ZOLTÁN
DR. KOVÁCS ZOLTÁN, az önkormányzati bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Jauernik képviselőtársam a bizottság alelnökeként a többségi véleményt elmondta. Gyakorlatilag az nem sokban különbözött a kisebbségi véleménytől, hiszen úgy érzékeltem a bizottság ülésén, hogy az ott ülő kormánypárti képviselők is komoly aggódásuknak adtak hangot a tekintetben, hogy az önkormányzatokat rendkívül jelentős mértékben sújtja ez a törvényjavaslat. Tehát nem igaz, amit az alelnök úr a tekintetben mondott, hogy nincs jelentős változás, hiszen jelentős változások következnek be a törvényjavaslat elfogadása esetén az önkormányzatok életében.
Valóban abból a szempontból vizsgálta a bizottság, hogy mennyiben érinti az önkormányzatokat az elénk terjesztett salátatörvény, mert a kisebbségi véleményt megjelenítő ellenzéki képviselők úgy nyilatkoztak, hogy ez egy salátatörvény - tudjuk is, hogy mi ennek az oka. Salamon László ma már elmondta, hogy a sok adóemelés között néhány megbújó könnyítésnek hangot lehessen adni, miszerint valójában nem is adóteher-növekedésről, hanem csökkentésről van szó. Mi ezzel ellentétben azt állapítottuk meg, hogy a terhek növekednek, kedvezmények, mentességek szűnnek meg; gondoljunk csak a 120 ezer forintos kedvezménycsökkenésre vagy az adóhitel megszüntetésére.
Ugyancsak kifogásoltuk azt, amit egyébként a kormánypárti képviselőtársaink is kifogásoltak, amikor ellenzékben voltak, hogy nincs hatástanulmány, nincsenek meg azok a társadalmi hatásokat vizsgáló tanulmányok, amelyek az adótörvény elfogadása következtében teljesebb képet adnának egy-egy ilyen javaslat elfogadása esetén. Ugyancsak kifogásoltuk, hogy a törvényjavaslat áttekinthetetlen ebből a szempontból: nem tételenként vizsgálja az adóemeléseket elsősorban, hanem tulajdonképpen a tárgyát illetően, összefüggésében - erről szólt Csákabonyi Balázs -, mégis inkább külön, egyes tételeit illetően fontos kérdésként kellene ezeket tárgyalni.
Ami igazán fontos volt - részletekbe is belement a bizottság -, hogy az áfaemelés egy jelentős tétel, hiszen nemcsak az energiahordozók tényleges áremelése, hanem maga az áfaemelés is sújtja az önkormányzatokat. Nem ismerjük még a költségvetési bevételeket, pedig ezzel összefüggésben lehetne ezt igazán vizsgálni, de azt tudjuk, hogy a dologi költségek nulla százalékot jelentenek majd az önkormányzatok számára 2004-ben. Ebből adódóan az energiahordozók főleg az intézményfenntartó kistelepüléseket lehetetlen helyzetbe hozzák.
Ugyancsak igaz ez a személyszállításra, amely kötelező önkormányzati feladat. A Volán-vállalatok, amennyiben bevételcsökkenés következik a magas díjtételek következtében a cégeknél, mert elmaradnak az utasok, a különbözetet majd az önkormányzatokkal kívánják megfizettetni, csakúgy, mint a fejlesztéseiket. Mivel jár ez? Ez azzal jár, hogy leépülnek a személyszállító közszolgáltatások, vagy pedig hihetetlen magasra emelkednek az árak.
De beszélhetnénk továbbá a közétkeztetésről, hiszen az önkormányzatok étkeztetnek. Az élelmiszer áfájából mintegy 96 milliárd többletbevétel keletkezik az államnál, ez az önkormányzati közétkeztetésből is bevételt visz a központi kormányzat számára.
Nagyon fontos arról beszélni, hogy adókiesés következik be az iparűzési adónál, 5 milliárd forint, a másik adónemről pedig a többségi vélemény előadója már beszélt.
Nagy vita volt az adófelfüggesztésről. A kisebbség nem támogatta az adófelfüggesztés intézményét, ezzel egyébként a többségi vélemény előadója is egyetértett.
A bizottság két fordulóban tárgyalta a törvényjavaslatot, hiszen az első bizottsági ülésen a képviselők nem fogadták el a napirendet. Az ismételten összehívott bizottsági ülésen hajszál híján általános vitára alkalmasnak tartotta a többség (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), 12-10 arányban, mint ahogy a többségi vélemény előadója elmondta. A kisebbség nem támogatta általános vitára. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
