GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága szeptember 22-én tárgyalta az adótörvények módosítását, és azt többségi döntéssel általános vitára alkalmasnak tartotta. A tárgyaláson mindkét oldal azon véleményének adott hangot: a mezőgazdaság szereplőit sem lehet az általános hatások alól kivonni, de van néhány olyan adótétel, amely kizárólag az agrárágazat szereplőire vonatkozik. Ezekkel szeretnék foglalkozni.
Az is természetes, hogy máshogy ítéli meg az előnyöket és a hátrányokat az ellenzék és a kormányoldal. A többség álláspontja szerint hiteltelen a kritika azok szájából, akik lényegesen jobb világgazdasági környezet melletti kormányzásuk alatt inkább növelték az adóterhelést, és az abból befolyó többletbevételeket egy gazdaságilag érthetetlen logika mentén osztották el. Ez a gyakorlat 2002-ben megbukott, ezért kár is több szót fecsérelni rá.
Az agrárágazatot érintő, 2004. évre érvényes szabályok folytatják a kisvállalkozások segítését, hiszen az őstermelők és az átalányadózást választó kistermelők árbevételének adómentes értékhatára 50 százalékkal, 400 ezer forintról 600 ezer forintra emelkedik. Változatlanul személyi jövedelemadó-mentes a termőföld öt évre vagy ennél hosszabb idejű bérbeadása.
A mezőgazdasági vállalkozások szempontjából is nagyon fontos a társasági adó csökkenése, mert mindenféle rosszindulatú híresztelés ellenére vannak még az ágazatnak világszínvonalon működő vállalkozásai, amelyek a rosszabb feltételek ellenére is képesek eredményt produkálni.
Vita volt a bizottsági ülésen abban is, hogy az áfamértékek változása milyen hatással van az ágazatra. Azt elismerjük, hogy mi magunk sem támogattuk a maximális áfakulcs csökkentését. Ennek oka a következő. A jóléti programok folytatásához az infrastrukturális beruházások bővítése, az Európai Unió vidékfejlesztési programjainak társfinanszírozása forrásokat igényel, és teljesen életszerűtlen, hogy a 2 százalékos adó változására a kereskedelem árcsökkentéssel reagálna. Az árakat egy piacgazdasági kereslet-kínálat legalább annyira befolyásolja, mint az adómérték, hiszen tapasztaljuk, hogy ugyanazon termékek ára azonos adótartalom mellett is nagyon eltérő lehet, attól függően, hogy hol értékesítik.
Természetesen egyetértünk azzal, hogy az áfa mértékének hosszabb távon csökkennie kell, mert ez jobban igazodik az európai gyakorlathoz. Az is tény, hogy a sajnos még erősen létező feketegazdaság adóztatása egyelőre csak a fogyasztáson keresztül lehetséges.
Az MSZP-frakció mezőgazdasági munkacsoportja - ahogy ez a bizottsági ülésen is elhangzott - nem ért egyet a borok jövedéki adójának emelésével. Az a véleményünk, hogy ez a bevételkiesés a borhamisítás visszaszorításával és néhány kevésbé fontos termék jövedéki adójának emelésével pótolható. A másik problémánk az, hogy ez az intézkedés elsősorban az asztali borok esetében negatív hatású, és félő, hogy az éleződő verseny miatt a feldolgozók a szőlőtermelőkre terhelnék ezt a pluszköltséget, hisz nagy valószínűséggel az eladási árban nem tudnák azt érvényesíteni. Ez közel 80 ezer termelő pozícióját rontaná, ami számunkra nem elfogadható. Sajnos, az uniós jogharmonizáció miatt néhány adókedvezmény nem adható, ez a kiesés elsősorban a társas vállalkozásokat érinti.
Tisztelt Ház! Egy adórendszer soha nem lehet jó, hisz adót fizetni egyikünk sem szeret. Az emberekben azonban kell hogy legyen annyi szolidaritás, hogy belássák: a pedagógusokat, az orvosokat és a többi közalkalmazottat fizetni kell, a rászorulókat támogatni kell, és emellett szükség van a fejlesztésekre, beruházásokra valamennyiünk közös jövője érdekében.
Az adótörvények módosítása alapvetően ezeket a célokat szolgálja. Ezért javasoljuk a törvényjavaslat megtárgyalását és az ésszerű módosításokkal kiegészítve a jogszabály elfogadását.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
