HEGYI GYULA
HEGYI GYULA
HEGYI GYULA, a környezetvédelmi bizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Valóban elnézést kérek, a folyosón módosító indítványokat kellett aláírnom más törvényhez; nagyon szűk az időnk ebben a költségvetési szakaszban.
Annyit szeretnék elmondani, tisztelt elnök asszony, tisztelt Ház, hogy a környezetvédelmi bizottság többsége valóban támogatta ezt az adótörvény-javaslatot, és mindazon vitából, ami elhangzott a bizottságban, számunkra, legalábbis a kormánypárti többség számára az volt a legfontosabb, hogy ebből a törvényjavaslatból mi és hogyan érinti a környezet ügyét.
Megjegyezni kívánom egyébként, hogy a környezetvédelmi bizottság alapvetően és szerencsés időben szakmai kérdésekkel foglalkozik, szakmai, higgadt párbeszéddel. Vannak kivételek is, most erre láttak önök az előző öt percben példát.
Valóban, azt el kell mondani, hogy magam is mint kormánypárti képviselő, fölvetettük a minisztérium képviselőjével szemben, hogy nem helyeseljük azt, hogy a napkollektor kikerül a kedvezményes áfakörből, és szeretnénk, ha erre megoldást találna a Pénzügyminisztérium, hiszen egyetlen olyan változást sem köszönthetünk örömmel, amely a környezetvédelem ügyét nem előre, hanem hátraviszi.
Ugyanakkor ebben a törvényben szerepel egy olyan kitétel, amelyet üdvözölni kell mindenképpen, hogy a környezetvédelmi célú beruházások 100 millió forint fölött adókedvezményt kapnak ezután a költségvetéstől. Itt természetesen nagyon fontos a kérdés, és a bizottsági ülésen fel is merült az, hogy ki állapítja meg, hogy mi számít környezetvédelmi jellegű beruházásnak. Mindenképpen vigyázni kell arra, hogy ez a lehetőség a valódi környezetvédelmi célú beruházásokat támogassa, ugyanakkor visszaélésekre ne adjon lehetőséget.
Mindenképpen szólni kell arról, hogy ez az adótörvény egészében - ezt a két esetet, tehát a napkollektor negatív és a beruházások pozitív támogatását leszámítva - lényegében nem hoz jelentős változást az adó és a környezetvédelem összefüggéseinek tekintetében. Sokan vagyunk ebben a Házban, akik úgy gondoljuk, hogy a jövő mindenképpen az ökoadó rendszere, az a rendszer, hogy a munkajövedelmek helyett alapvetően és döntően a nyersanyagok felhasználását és a szennyezés kibocsátását terhelje az adózás, más összefüggésekben a kormány a környezetterhelési adó és az energiaadó bevezetésével az első lépést megteszi egy környezetbarát, fenntartható fejlődést szolgáló adózás tekintetében.
(Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Röviden azért szeretnék szólni az adócsökkentésről is, a személyi jövedelemadó csökkentéséről, amely megvalósul ebben a törvényben, és ezt a bizottság tagjai támogatták. Ugyanakkor a szocialista képviselők a környezetvédelmi bizottság ülésén is elmondták azt a véleményüket, hogy amennyiben a frakció beterjeszt egy negyedik, magasabb adókulcsról szóló javaslatot, akkor mi, szocialista képviselők ezt támogatni fogjuk. Nem azért, mert szeretjük az embereket adóztatni, vagy nem azért, mert azt gondoljuk, hogy minél magasabb az adó, annál jobb az állam helyzete, hanem azt gondoljuk, hogy a méltányos és igazságos teherviseléshez mindenképpen hozzátartozik, hogy a magas jövedelműek nagyobb részt vállaljanak a társadalom terheiből, mint a szerényebb jövedelműek, és Magyarország jelenlegi szociális, gazdasági vagy éppen környezetvédelmi helyzetében még igen nagy szükség lenne arra, hogy az Európai Unió átlagához hasonló adókulcsok létezzenek Magyarországon.
Egészében azt tudom mondani a környezetvédelmi bizottság többsége nevében, tisztelt képviselőtársaim, hogy az adótörvényeket nyilvánvalóan minden évben az ország gazdasági, pénzügyi realitásai szabják meg, ennek szellemében fogadtuk el ezt a törvényt. Őszintén hisszük, hogy a ciklus végéig sor kerülhet egy olyan adómódosításra, amely nem annyira a munkajövedelmeket, mint inkább a környezet terhelését terheli meg adóval, hogy ily módon egy szociálisan igazságosabb és környezetileg tisztább világban élhessünk a jövőben.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
