JAUERNIK ISTVÁN
JAUERNIK ISTVÁN
JAUERNIK ISTVÁN, az önkormányzati bizottság előadója: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az önkormányzati bizottság szeptember 24-én tárgyalta a benyújtott törvényjavaslatot. Most először az adócsomagról van szó, a T/5478. számú törvényjavaslatról. A bizottság úgy döntött, hogy a benyújtott javaslat általános vitára alkalmas. A szavazás, amely ezt az eredményt hozta, 12 igen és 10 nem szavazatot tartalmazott.
Jelentős, nagy csomagról van szó. A bizottsági ülésen döntően az önkormányzatokat érintő változások kerültek megtárgyalásra. Próbáltuk vizsgálni azt, hogy a következő évben az adótörvények módosítása az önkormányzatokat milyen pozícióba, milyen helyzetbe hozza. Külön próbáltuk megvizsgálni azt, hogy egyes településtípusokra, egyes települési kategóriákra milyen változások várnak. Eszerint néztük végig a különféle adónemeket.
A személyi jövedelemadóval kapcsolatban általában igaz az a megállapítás, hogy az önkormányzatokat illetően nincs jelentős, érdemleges változás. Ugyanakkor a bizottsági ülésen szóba került az, hogy a 2004-ben a termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni úgynevezett forrásadó 2004-ben várhatóan már nem lesz. Ez az önkormányzatoknál - mivel eddig önkormányzati bevétel volt - mintegy 7-8 milliárdos bevételkiesést fog eredményezni, ezért mindenképpen a költségvetésnél ezt a kiesést figyelembe kell venni.
Az áfa törvényi változásaival kapcsolatban azt kellett megállapítanunk, hogy a legjelentősebb, legnagyobb tételben ez érinti az önkormányzatokat. Azt látnunk kell, hogy a kedvezményes adókulcsnak a 12 százalékról 15 százalékra való emelése döntően érinti azokat a termékeket, amelyek az önkormányzatoknál tipikusan megjelennek: így az energiaköltségeket, az élelmiszereket, melyek az önkormányzati étkeztetést tekintve a legnagyobb tételek.
Ugyancsak jelentős mértékű változást hoznak a beruházásoknál az áfa elszámolhatóságában előirányzott változások is. Azt állapítottuk meg, hogy az önkormányzatoknak ezen változások mind terhet jelentenek a következő évben.
Az iparűzési adóval kapcsolatban két fontosabb dolgot szeretnék kiemelni. Az egyik az, hogy ez az adónem az, ami leginkább különbséget okoz az önkormányzatok helyzete, pozíciója között, ez differenciál a legjobban. Szóba került az, hogy közszolgáltatást, közüzemi szolgáltatást végző cégeknél az adómegosztás mértékén változtatni kellene. Ez a kistelepüléseknek előnyösebb lenne, mert jelenleg csak ott fizetik a közszolgáltatást végző cégek a helyi iparűzési adót, ahol telephelyük van.
A másik ilyen a pénzügyi eszközök, kamatok, kamat jellegű bevételek befektetésénél adott iparűzési adókedvezmény. Ez a vállalkozóknál egyértelműen kedvezményt, az önkormányzatoknál bevételkiesést jelent, mintegy 5 milliárd forintban. Rögtön hozzá lehet tenni, hogy ezt ellensúlyozza a gépjárműadóban bekövetkező pozitív változás. A gépjárműadónál az eddigi 800-1000 forint közötti, önkormányzati döntéstől függő mérték volt, 100 kilogramm súly után fizetendő adót tekintve. Ez megemelésre kerül 1200 forintra. Ez egy elég jelentős emelés azon településeken, ahol eddig 800 forint volt, de úgy gondoljuk, hogy az önkormányzatoknak a következő évi feladataik ellátásához mindenképpen indokolt ezen adóemelés. A gépjárműadónál adminisztrációs tehercsökkenésről mindenképpen lehet szólni; az okmányirodákban rendelkezésre álló adatok felhasználása, úgy gondolom, tényleg egyszerűsíti az eljárási rendet.
Mindezeket figyelembe véve azt gondoljuk, hogy az adótörvények módosítása az önkormányzatokat összességében úgy érinti, hogy a kiadási oldalon determinációt tartalmaz az adótörvények változása. Ezt a költségvetési törvényjavaslatnál figyelembe kell majd venni. Természetesen a bizottsági vitában is több egyszerűsítés, korrekció szóba került, amelyeket tartalmaz a törvényjavaslat. Ezeket mind feltétel nélkül támogatja a bizottságunk.
Köszönöm szépen.
(12.00)
