MOLNÁR ALBERT
MOLNÁR ALBERT
MOLNÁR ALBERT, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! A költségvetési bizottság szeptember 23-án tűzte napirendjére a T/5478. számú törvényjavaslatot, az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvényjavaslatot. A többség, azaz 15 fő úgy ítélte meg, hogy alkalmas általános vitára, míg 13-an voltak, akik nemmel szavaztak a végén. Úgy ítélte meg a többség, hogy ez a törvényjavaslat, ez a tervezet megfelel annak a társadalompolitikai és gazdaságpolitikai célnak, illetve azt kellően alátámasztja, ami megteremti annak a lehetőségét, hogy a kormány által kitűzött, 2002, illetve 2003-ban megtermelt anyagi javak és jövedelmek megőrzését, megerősítését... - szolgálja a vállalkozások versenyképességének növelését, és megalapoz bizonyos jövőt építő elemeket, amelyek állami nagyberuházások formájában jelennek meg.
(10.10)
A többség úgy ítélte meg, hogy támogatható a törvényjavaslat, mivel a minimálbér száz forintjából 2004-ben 14,50-et kell fizetni, míg ez 2002-ben 24,50 volt, míg száz forint bérből az átlagkeresetre vetítve 2002-ben 37,40-et kellett fizetni, addig 35,90-et kell fizetni 2004-ben. A személyi jövedelemadó változása, amely 2-4, illetve 2 százalékos sávcsökkenést javasol, több mint 140 milliárd forint többletet hagy az embereknél.
Emelkedik a szakképzésben tanulószerződéssel részt vevők kedvezménye, úgy látjuk, és úgy gondolta a többség, hogy azok a vállalkozások is fognak tanulókat alkalmazni, amelyek eddig a tanulókkal kapcsolatos költségek miatt ezt nehezebben vállalták. Ezek terheinek a csökkentésére is van javaslat a törvénymódosításban. Emelkedik a csökkent munkaképességű alkalmazott foglalkoztatásához és a szakképzéshez kapcsolódó kedvezmény, itt például akár egyéni vállalkozó vagy alkalmazott, vagy őstermelő, ha csökkent munkaképességű személyt foglalkoztat, akkor a jövedelem 50 százalékával, illetve az érvényes minimálbérrel csökkentheti az adóalapját.
A javaslat szerint megszűnik az elhatárolt veszteség érvényesítésére vonatkozó ötéves korlát, azt gondoljuk, hogy ez a vállalkozások számára jelentős kedvezmény az elmúlt évekhez képest.
A lakáshitel-törlesztéssel kapcsolatban kisebb vita alakult ki, hogy az adókedvezmény némiképp csökken, és 120 ezer forintig lesz igénybe vehető, azonban a konklúzió az volt, hogy egy finanszírozhatatlan és igazságtalan rendszert kellett olyan formára változtatni, ami mindenki számára és a nagy többség számára finanszírozható rendszert alakít ki.
A társasági adóról szólva, ahol 18-ról 16 százalékra csökken az adó mértéke, valamennyi eredményes vállalkozás támogatását szolgálja, és beleillik abba a képbe, hogy Magyarország versenyképességét javítani, növelni érdemes és célszerű. A versenyképesség javítása érdekében az elhatárolt veszteség időbeli korlát nélkül csökkenti az adózás előtti eredményt. Változik a kis- és középvállalkozások tárgyi eszközbeszerzéséhez igénybe vehető adókedvezmény is, itt az adókedvezmény felső határa 5 millióról 6 millió forintra emelkedik.
A bizottság többsége elégedettségének adott hangot akkor, amikor a fejlesztési adókedvezmény mértékéről volt szó, itt ugyanis az általános mérték 10 milliárdról 3 milliárdra csökken, a hátrányos helyzetű térségekben 3 milliárdról 1 milliárdra csökken az az értékhatár, amely után beruházási adókedvezmény érvényesíthető. Itt a létszámhatárok csökkentése 500-ról 300-ra, illetve 300-ról 50-re csökkenése még jelentősebb kedvezmény, hisz ez már a magyar vállalkozások számára is egy járható út. Különösen kedvező volt a fogadtatása annak, hogy az élelmiszer-higiéniai beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezmények értékhatára 100 millió forintra csökken.
Tehát összességében a költségvetési bizottság 15 igen, 13 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak találta a javaslatot.
Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
