BERÉNYI LAJOS
BERÉNYI LAJOS
BERÉNYI LAJOS, a Közbeszerzések Tanácsa elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 15. § (2) bekezdése szerint a Közbeszerzések Tanácsa évente beszámol az Országgyűlésnek a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint saját tevékenységéről.
A Közbeszerzések Tanácsa 2001. és 2002. évi beszámolóját ez év májusában az Országgyűlés alkotmányügyi, gazdasági, költségvetési és számvevőszéki bizottságai megvitatták, és egyhangúlag alkalmasnak találták azokat általános vitára.
A jelenleg hatályos közbeszerzési törvény szerint a közbeszerzés a piacgazdasági országokkal egyezően Magyarországon is közpénzekből eszközölt vagy kizárólagosan gyakorolt közszolgáltatás ellátása érdekében történő, szigorúan szabályozott beszerzést jelent. A közbeszerzés célja a nyilvános versenyeztetés, ahol a nyilvános jelleg érvényre juttatja az átláthatóságot és az ellenőrizhetőséget, az esélyegyenlőség alapján történő versenyeztetés pedig biztosítja a közpénzek takarékos felhasználását.
Az 1995. óta hatályos Kbt. az érvényes nemzetközi szerződések alapján átmenetileg tartalmazza a hazai termelés védelmének célját, az ennek alapján megfogalmazott piacvédelmi klauzulák azonban az Európai Unióval kötött társulási megállapodás alapján csak 2004. február 1-jéig alkalmazhatók.
(18.10)
Az 1995 júniusában elfogadott és november 1-jén hatályba lépett törvény az elmúlt két évben is több alkalommal módosításra került. Ezen módosítások közül ki kell emelni a 2002 júniusában elfogadott és júliusban hatályba lépett változtatást, amikor is a törvény alanyi hatályának kibővítésére került sor.
A törvénymódosítás, amely a Magyar Fejlesztési Bankot és azon kapcsolódó szervezeteket, amelyekben a Magyar Fejlesztési Bank Rt. külön jogszabályban meghatározott ellenőrző részesedéssel rendelkezik, alanyi jogon a Kbt. hatálya alá helyezte. Ettől az időponttól kezdve Magyarországon az autópálya-építések a közbeszerzési törvény hatálya alá tartoznak.
Az Európai Bizottság 2002. október 9-én nyilvánosságra hozott országértékelésében már pozitív fejleményként értékelte ezt a módosítást. Ismeretes, hogy az előző évek országjelentései kifogásolták, hogy az autópálya-építés nem a közbeszerzési törvény előírásai szerint történt. Ugyanakkor a 2002. évi jelentés azt is megjegyezte, hogy különös erőfeszítést igényel a közbeszerzéssel kapcsolatos jogszabályok elfogadása és annak biztosítása, hogy mind a jog, mind a gyakorlat összhangba kerüljön a Közösség normáival.
Az Európai Unióhoz történő csatlakozásig a többi új tagországgal együtt meg kell teremteni a közösségi közbeszerzési joggal teljesen összeegyeztethető magyar szabályozást. Az új szabályozásnak eleget kell tennie a WTO kormányzati beszerzésekről szóló megállapodásának is. A Kbt. átfogó felülvizsgálatát a nemzetközi követelmények mellett indokolja a törvény hatálybalépése óta eltelt nyolc év működése során szerzett tapasztalatok hasznosításának szükségessége és a problémák kezelésének igénye is.
Az új Kbt. széles körű egyeztetése jelenleg is folyamatban van, a Közbeszerzések Tanácsa javaslatait a törvény kidolgozásáért felelős Igazságügyi Minisztériumnak eljuttatta, mind a koncepcionális kérdések, mind a normaszövegek tekintetében.
Az új Kbt. megtárgyalása és elfogadása a törvényalkotási program szerint a tisztelt Országgyűlés ez év őszi ülésszakának napirendjén van. A törvény tervezete szerint az új törvény 2004. május 1-jén lépne hatályba, egyes előírásait azonban már jövő év elejétől alkalmazni kell.
A közbeszerzésben részt vevő szervezetek felkészítésére kiemelkedő figyelmet kell fordítani, amely a végrehajtásért felelős szervezetekre, így a Közbeszerzések Tanácsára is jelentős többletfeladatokat ró. Az Európai Bizottság a közbeszerzésekért felelős szervezetek feladatának tartja és kéri számon a közbeszerzési politika kialakításában való aktív szerepvállalást, a jogorvoslati rendszer működtetését, az ellenőrzésben való részvételt, a közbeszerzésekkel összefüggő statisztikák, nyilvántartások vezetését, a közbeszerzésekben részt vevő szervezetek támogatását.
Az új Kbt. kidolgozását nehezíti, hogy az Európai Unió jelenleg hatályos közbeszerzési irányelveit kell átvennünk a nemzeti joganyagba, ugyanakkor az Európai Unióban több éve napirenden van a közbeszerzési irányelvek módosítására irányuló munka. Az új irányelvek elfogadása azonban legkorábban a 2003. év végére várható, és a nemzeti joganyagba való átültetése a meghatározott, több mint másfél éves időtartamot figyelembe véve azt jelenti, hogy alkalmazásuk csak 2005-től lesz kötelező.
A Bizottság a tervezett módosításoknak a harmonizációt megvalósító jogszabályba történő beépítésére így nem lát módot, így átvételükre csak a csatlakozásunkat követően, újabb törvénymódosítás keretében lesz lehetőség.
Tisztelt Országgyűlés! A közbeszerzések összértéke Magyarországon 2002-ben 805 milliárd forintot tett ki, szemben a 2001. évi 607 milliárd forinttal, ez közel 33 százalékos növekedést jelentett egy év alatt, és a hazai költségvetési kiadások majdnem 20 százalékát teszi ki. A magyar közbeszerzési gyakorlat jelentős eredménye, hogy a közbeszerzési eljárások számát és összértékét tekintve, a nyílt eljárások részesedése egyaránt 80 százalék körüli. A Kbt.-ben rögzített alapelvek: az esélyegyenlőség, a nyilvános, tisztességes verseny, a nemzeti elbánás, a közpénzekből való hatékony gazdálkodás érvényesülése ugyanis leginkább a nyílt eljárások kiírásával biztosítható.
A meghívásos eljárások alkalmazása a hazai közbeszerzési gyakorlatban továbbra is kivételesnek tekinthető. A tárgyalásos eljárások részesedése csökkent 2001-hez viszonyítva, 27 százalékról 20 százalékra, ezen belül a hirdetmény közzététele nélkül indított és a nyilvánosságot a legkevésbé kielégítő tárgyalásos eljárások részesedése a közbeszerzések összértékéhez viszonyítva nem érte el a 8 százalékot sem. 2001-ben ez az arány még 14 százalék volt. Ez a csökkenés összefügg az ilyen típusú eljárásokkal kapcsolatos előzetes közbeszerzési döntőbizottsági kontroll működésével.
A közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatokat a Közbeszerzések Tanácsa beszámolója részletesen tartalmazza. Megállapítható, hogy a közbeszerzésekkel kapcsolatban időről időre felmerülnek visszaélésekre és a beszerzések tisztaságát sértő és veszélyeztető cselekményekre utaló jelek, amelyek oly mértékben torzíthatják el a közbeszerzési pályázatok eredményét, hogy a pénzügyi források adta lehetőségekhez képest alacsonyabb mértékű szolgáltatás valósul meg. Az viszont jelentős mértékben a Kbt.-nek köszönhető, hogy a korrupciógyanús ügyek egyáltalán ismertté válhatnak. Önmagában azonban egyetlen jogszabály sem lehet alkalmas arra, hogy megakadályozza a helytelen gyakorlat kialakulását, ehhez a jogalkalmazók megfelelő hozzáállására, illetve felkészítésére van szükség, és hozzáteszem, hogy megfelelő ellenőrzésre.
Az Állami Számvevőszék ellenőrzései és tanulmányai is azt állapították meg, hogy a Kbt. többnyire megfelelően működik, és az előforduló hibák elsősorban a jogalkalmazók felkészületlenségére, szemléleti okokra, az átláthatósággal szembeni ellenérdekeltségre vezethetők vissza. A Közbeszerzések Tanácsának tapasztalatai - egyezően az ÁSZ ellenőrzésének megállapításaival - azt is mutatják, hogy az elmúlt években egyes szervezetek részéről jelentős törekvés volt arra, hogy elkerüljék a Kbt. alkalmazását. Hozzá kell tenni, hogy ezt a törekvést elősegítette az is, hogy a jelenleg hatályos Kbt. és más jogszabályok lehetővé tették kivételek érvényesülését.
A Közbeszerzések Tanácsa figyelemmel kíséri és statisztikai jelentéseiben közreadja a közbeszerzési szervezetekben részt vevő intézmények szerepét, arányát a közbeszerzési eljárásokban. Figyelemre méltó volt 2002-ben, hogy az összes közbeszerzési eljárás több mint 50 százalékát kis- és középvállalatok nyerték el. Az is figyelemre méltó, hogy a Magyarországon bejegyzett vállalatok a közbeszerzési pályázatok több mint 90 százalékában lettek nyertesek. Fel kell azonban hívni a figyelmet, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozás után a közbeszerzési piacon is jelentős mértékben növekszik a verseny, ami a hazai kis- és középvállalatok versenyképességének erősítését igényli.
A tanács beszámolója számot ad saját tevékenységéről is. 2002-ben kiemelkedően fontos feladatnak tartottuk az új Kbt. kidolgozásához megfelelő javaslatok kidolgozását és ennek megvitatását az Igazságügyi Minisztériummal. A jogalkotásban ezt az együttműködést jónak és konstruktívnak tartjuk.
A Közbeszerzések Tanácsa, amelynek tagjai a kormányzati és egyéb államigazgatási szervek képviselői, az ajánlatkérők és az ajánlattevők, tehát a piac szereplői a delegáltjai, rendszeresen közzétesz ajánlásokat, elnöki tájékoztatókat, és a tanács titkársága megkeresésre több százas nagyságrendben állásfoglalásokkal segíti a közbeszerzési eljárásokban részt vevők munkáját.
A tanács oktatási programja keretében folytatta az önkormányzati tisztségviselők képzését, neves hazai és külföldi előadók részvételével országos konferenciát szervezett. A Budapesti Gazdasági Főiskolával együttműködve a közbeszerzési szakemberképzés elősegítése érdekében közbeszerzési tanfolyamokat indítottunk. Munkatársaink előadóként részt vesznek más felsőoktatási intézmények és egyéb szervezetek által meghirdetett konferenciákon, szemináriumokon is. A Kbt.-ben meghatározott célok hatékony érvényesítése érdekében a Közbeszerzések Tanácsa hosszabb távon szükségesnek látja a közbeszerzési feladatok ellátásának szakképesítéshez kötését.
A Tanács 2002-ben is összeállította a minősített ajánlattevők jegyzékét.
(18.20)
Gondoskodott hivatalos lapja, a Közbeszerzési Értesítő rendszeres, heti megjelentetéséről. Nyilvántartást vezetett a közbeszerzésekről, továbbá a közbeszerzési eljárásokkal összefüggő jogorvoslatokról.
A tanács 2002-ben is élénk nemzetközi kapcsolatot tartott fenn: részt vett az Európai Bizottság és más nemzetközi szervezetek konferenciáin, munkacsoportülésein, és kiemelt figyelmet fordított a közép-kelet-európai országok társszervezeteivel történő kapcsolattartásra is.
Az Európai Bizottság országjelentésében megállapította, hogy Magyarországon adminisztratív kapacitás tekintetében megerősítették a Közbeszerzések Tanácsát, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottságot. Jelezték azt is, hogy Magyarország már létrehozta azokat a testületeket, amelyek a közösségi jog átvételéhez szükségesek, azonban további megerősítésre van szükség ahhoz, hogy ezek a testületek megfelelően elláthassák feladatukat. A Közbeszerzések Tanácsának létszáma 2002-ben 2 fővel, 54 főre növekedett.
Tisztelt Országgyűlés! A közbeszerzési rendszer működésének fontos eleme, hogy jogorvoslati eljárásra van lehetőség. A közbeszerzési törvény előírásai szerint a jogorvoslati eljárásokat a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága folytatja le. A Közbeszerzési Döntőbizottság felett a munkáltatói jogokat a tanács gyakorolja, a döntőbizottság számára azonban a törvény teljes szakmai függetlenséget biztosít. A közbeszerzési biztosokra szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak, mint a köztisztviselőkre általában: évente vagyonnyilatkozatot tesznek, és oktató tevékenységen túl más díjazással járó tevékenységet nem folytathatnak.
A Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárások száma 2002-ben 791 volt, szemben a 2001. évi 830-cal. A jogorvoslati eljárások száma tehát továbbra is magas, ami azt jelenti, hogy Magyarországon minden ötödik-hatodik közbeszerzési eljárás esetében vagy az érintettek, vagy a hivatalos eljárást kezdeményezők jogorvoslati eljárást indítanak.
A Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét a törvény felhatalmazza arra, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások pályázati felhívásait külön is vizsgálja, és szükség szerint jogorvoslati eljárást kezdeményezzen. 2002-ben ilyen eljárásra 138 esetben került sor.
A Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását még a közbeszerzési eljárás időszakában lefolytatja, ami azt jelenti, hogy 30 nap alatt, kivételes esetben 40 nap alatt lezárja a vitás ügyeket. A 2002. évi tapasztalatok szerint a döntőbizottság 791 esetből 267 esetben állapított meg jogsértést, a többi indítvány elutasításra került, vagy a felek megszüntették az eljárást. A döntőbizottság jogsértés esetén megsemmisítheti a közbeszerzési eljárás eredményeit, és erre 135 esetben került sor. A jelenleg érvényes törvény szerint jogsértés esetén minden esetben bírságot kell kiszabni.
A törvény előírásai szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság döntését a Fővárosi Bíróságnál meg lehet támadni, a Fővárosi Bíróság döntését pedig a Legfelsőbb Bíróságnál. A 2002. évi tapasztalatok szerint a döntőbizottság határozatainak mintegy 20 százaléka esetében került sor fellebbezésre, az esetek nagy részében azzal a céllal, hogy az érintettek elérjék a bírság mérséklését vagy megszüntetését, esetleg a bírság kifizetésének felfüggesztését. A bírósági jogerős döntések része már akkor történik meg, amikor a közbeszerzési eljárás lezárult, és egyes esetekben a szerződés teljesítése is megtörtént.
A jogorvoslati rendszer hatékonyan működik, hiszen a közbeszerzési eljárások résztvevői a döntőbizottsági eljárás útján elérhetőnek látják a közbeszerzési eljárásokban jelentkező jogsértések kiküszöbölését, amely hozzájárul az átláthatóság növekedéséhez. Jelenleg a döntőbizottsági jogorvoslat az ellenőrzések közbeszerzési rendszeren belül működő, az eljárás folyamatában megvalósuló egyetlen állandó formája. Úgy ítéljük meg, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság tevékenysége segíti a közbeszerzési piac résztvevői körében a jogkövető magatartás és szemlélet kialakulását.
Tisztelt Országgyűlés! A Közbeszerzések Tanácsa a jelenlegi időszakban kiemelt feladatának tekinti a jogharmonizált közbeszerzési joganyag gyakorlati alkalmazásának előkészítését és elősegítését, a közbeszerzési oktatás és képzés erősítését, és az új Kbt.-ből adódó új és többletfeladatok ellátására való felkészülést.
A Közbeszerzések Tanácsa kéri a tisztelt Országgyűlést, hogy a bizottsági határozattervezettel egyezően fogadja el a tanács 2001. és 2002. évi beszámolóit.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
