DR. PETŐ IVÁN
DR. PETŐ IVÁN
DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt ORTT Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Sajátos beszámolót tartunk kezünkben, hiszen a beszámoló - az egyértelműség kedvéért érdemes ezt világosan megfogalmazni - egy olyan évről szól, amikor más volt az ORTT elnöke, és az év nagyobb részében - vagy egy részében, felében körülbelül - más volt az ORTT összetétele is, mint a beszámolás elkészültekor. Ilyen esetben többnyire az a parlamenti szokás - nem mondom azt, hogy ez szabály, de szokás -, hogy elfogadják a kormánypártok és az ellenzékiek is az ilyen sajátos időszakban készült és időszakról szóló beszámolót.
Ha az ember az ORTT beszámolóját kézbe veszi, és nem tudja, hogy az ORTT mit is jelent, akkor talán nem mindig érti, miért olyan visszafogott hangú kényes kérdésekben is ez a beszámoló. Természetesen a képviselők tudják, hogy az ORTT tagjai parlamenti pártok által delegált tagok. Ebben a testületben jelentést elfogadni csak úgy lehet, ha a különböző álláspontot képviselő tagok közös nevezőt tudnak kialakítani, közös nevező pedig meglehetősen eltérő értékelést adó pártok vagy politikai filozófiát valló emberek között csak úgy lehet, ha a problémákat nem élezik, hanem a lehető legvisszafogottabban vagy jelzik, vagy - hogy is mondjam? - a sorok között próbálják csak jelezni.
Az ORTT beszámolója ennek megfelelően meglehetősen semleges hangon - tárgyszerűen, de semleges hangon - ír olyan, egyébként vihart kavaró ügyekben, mint a vidéki rádiók hálózatba kapcsolása, amely nem volt teljesen egyszerű ügy, és amely vitákat kavart; vagy például a már itt is emlegetett Sláger Rádió ügye, amelynek továbbgyűrűző hatása meglehetősen távoli következményekkel jár; vagy mint a Pannon Rádió frekvenciaügye.
Említhetném az itt szintén többször szóba került médiatörvény jogharmonizációs módosítását. Hogy ne csak a jó részéről beszéljünk, hogy ez megszületett, és hogy ebben az ORTT-nek is szerepe volt, tegyük hozzá, hogy az, amit a Fidesz-kormány idején megfogalmaztak és a jelenlegi kormány idején Fidesz-előterjesztésre elfogadott a parlament, a legfőbb követelménynek, nevezetesen az európai uniós követelményeknek nem felelt meg, és ennek következtében ma sem kaphat Magyarország még filmtámogatást. Tehát ezt a törvényt ezen a helyen tovább kell módosítani.
S meglehetősen visszafogottan fogalmaz a beszámoló az itt szintén szóba került jogorvoslati ügyekről, illetve az ORTT által hozott döntésekről. Magyarul nem mondja ki tételesen azt, amit mindannyian tudunk, hogy az ORTT a maga hatósági jellegű feladatait gyakorlatilag alig-alig tudja ellátni, azért, mert a jogorvoslatnak halasztó hatálya van, és bizonyos ügyek eldöntése olyan távol esik a médiatörvény esetleges megsértésétől, hogy a büntető funkciója már nem működik.
Szinte csak felsorolásszerűen érdemes azonban arról is beszélni, hogy mi az, amiről az ORTT beszámolója nem vagy csak nagyon érintőlegesen beszél.
Statisztikákat közöl, feltehetően korrekt felmérések alapján - és én ezt egyáltalán nem vitatom -, a politikai szereplők közötti arányok megoszlásáról, mármint mennyiségi adatok alapján. De maga a beszámoló is kiemeli, hogy tartalomelemzésbe nem tudnak belemenni. Nyilvánvalóan érdemi beszámolót csak tartalomelemzés alapján lehetne akár a politikai szereplésekről is csinálni, akár arról a problémáról, ami a közszolgálati rádió tevékenységével alig-alig egyeztethető össze, hogy ezoterikus nézetek képviselete meglehetősen jelentős szerepet kap a közszolgálati rádióban; olyan, a tudománytól távol álló nézetek meglehetősen jelentős szerepet kapnak, amelyek, mondjuk, a magyarság eredetét, származását másként próbálják beállítani, mint a konszenzusos tudományos álláspont ma Magyarországon.
Az SZDSZ kifogása az eddigi ORTT-beszámolókkal szemben elsősorban az volt - erről Szalai Annamária nem beszélt -, hogy a nevezetes országos televízió-frekvenciaosztás idején bizony jogsértések történtek az ORTT keretében.
(18.00)
Ezek kivizsgálására azóta sem került sor. Ez nem azt jelenti, hogy az SZDSZ most elfogadja ezt a beszámolót vagy elfelejtettük ezt az ügyet, de ma már szinte senki nincs ott az ORTT-ben, aki annak idején ott volt, és a felelősöket nyilvánvalóan nem lehet örökké keresni.
Van még egy fontos kérdés - elnézést, hogy túlmentem némileg a rendelkezésre álló időn -, amiben talán az ORTT beszámolója részletesebb, illetve érdemibb lehetne: ez az adófizetők pénzének médiaügyre történő felhasználása. Meglehetősen szerény képünk, szerény ismereteink vannak - legalábbis ebből a beszámolóból - arról, hogy mennyit költ a magyar adófizető közszolgálati és önkormányzati médiumokra; nagyon-nagyon sokat ahhoz képest, hogy milyen teljesítményt lát viszont.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
