HAJDU ISTVÁN
HAJDU ISTVÁN
HAJDU ISTVÁN, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke, a napirendi pont előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az Országos Rádió és Televízió Testület ugyanúgy, mint minden évben, a médiatörvény 43. § (1) bekezdésében meghatározott szempontok alapján értékelte a műsorszolgáltató szektor aktuális helyzetét, ismertette legfontosabb eseményeit, és számot adott a testület, valamint a műsorszolgáltatási alap tevékenységéről. Ez az elemzés a képviselők kezében van, szóban ismertetni az érintett témák nagy száma és terjedelme miatt lehetetlen, ezért csak azokat a részeket emelem ki ebből a beszámolóból, amelyek sajátosan a 2002. évre voltak jellemzőek. Számos kérdést folyamatában immáron több évre visszatekintve elemez ez a jelentés, tehát több év összehasonlításában érdekesek.
Mint ismeretes, a tárgyévben született meg a médiatörvény jogharmonizációs célú módosítása a 2002. évi XX. törvénnyel. Ez a törvény számos feladatot határozott meg az Országos Rádió és Televízió Testület számára, és szükségessé tette a korábban hozott testületi állásfoglalások revízióját is számos pontban. Külön kiemelést érdemel ebből a módosítócsomagból a kiskorúak védelmében hozott új, a korábbiaknál szigorúbb rendelkezések beillesztése a médiatörvénybe, amelynek alapján a testületre hárult számos feladat, a mai napig is vita tárgyát képező úgynevezett klasszifikációs szempontok meghatározása és a különböző korhatári jelzések közzétételére vonatkozó előírások megalkotása.
A 2002. év az országgyűlési választások miatt is különbözött a megelőző évektől. Utalok itt a monitoringszolgálat kibővített tartalmú és megnövelt mennyiségű vizsgálataira és összehasonlító elemzéseire, amelyeket a jelentés bő terjedelemben és nagy adatbázissal tárgyal.
A kampányidőszakban jelentkező fokozottabb társadalmi aktivitás megemelte a panaszügyek - egyébként is az elmúlt években emelkedő tendenciát mutató - számát is. Az országgyűlési választásokkal kapcsolatban a panaszbizottság mintegy 70 panaszügyet bírált el.
A 2002. év említést érdemlő eseményeihez tartozik a két országos kereskedelmi rádió, a Sláger Rádió és a Danubius Rádió műsorszolgáltatási szerződésének módosítása, amelyek következtében mindkét rádió műsorszolgáltatási jogosultsága 2009 novemberéig meghosszabbodott.
El szeretném mondani, hogy a médiatörvény előrevetített szándékai közül, tehát az 1996-ban csak elképzelt médiarendszerre kidolgozott szabályai közül talán legkevésbé a rádiópiaci elvárások teljesültek. A rádiópiac reklámbevételei legjobb esetben is stagnáltak az elmúlt években, több egymást követő évben viszont csökkentek. A testület úgy gondolta, hogy lépéskényszerben van, a piac alapvető működését kell biztosítania az említett szerződések módosításával. Azt sem lehet letagadni, hogy ezek a szerződésmódosítások, miközben a piac működését valóban lehetővé tették, aközben komoly gondokat okoztak a bevételi oldalon, a műsorszolgáltatási alap bevételeinek oldalán. A rádiókkal kötött egyezség és a szerződések meghosszabbítása egy közel egyéves eljárásnak, helyenként kínos eljárásnak tett a végére pontot, amelyet a Sláger Rádió 2001. évi műsorszolgáltatási díj meg nem fizetési magatartása idézett elő.
A testület munkájában jelentős helyet foglal el a törvényi előírások fölötti őrködés. Az ORTT által feltárt törvénysértések száma 2001-hez viszonyítva mérséklődött. A műsorszolgáltatók 2002. évi működéséről összességében megállapítható, hogy a közszolgálati médiumoknál több törvénysértést tapasztaltunk, mint a kereskedelmi médiumoknál. Elsősorban a Magyar Televízió Rt. műsorszolgáltatásában tapasztaltuk a különböző törvénysértések elszaporodását. Az országos médiumok általában betartották a törvény rendelkezéseit, míg a helyi és a körzeti műsorszolgáltatókról ugyanez nem mondható el. Számos ellenőrzésünk e téren negatív eredménnyel zárult. Azt lehet elmondani, hogy az esetek háromnegyedében a műsorszolgáltatók, és rögtön hozzáteszem, ha csak kisebb jelentőségű kérdésekben is, de figyelmen kívül hagyták a hatályos rendelkezéseket.
Az ORTT minden évben rendszeresen vizsgálja a hír- és magazinműsorok kiegyensúlyozottságát. 2002-ben megkülönböztetett figyelemmel kísértük a hírműsorok és háttérműsorok szerkesztési gyakorlatát. Vizsgálataink során a már megszokott változók mellett szerepeltettük az ORTT által kifejezetten a választásokra kiadott ajánlás szempontjait is, illetve ennek az ellenőrzését is. A kampányidőszak alatt napi jelentéseket készítettünk, az adatokat teljes egészükben táblázatos formában az interneten is publikáltuk. A politikusok szereplési gyakorisága ebben az időszakban nőtt. A legfontosabb megnyilatkozási formát, a megszólalásokat figyelembe véve az egész kampány alatt a kormány rendelkezett a politikusok élőszóbeli szereplésére fordított műsoridő 60 százalékával, míg az ellenzék több mint 35 százalékát tudhatta magáénak. Ugyanezen időszak eseményeit az egész évre vonatkoztatva megállapíthatjuk, hogy a kormány, illetve a koalíció átlagosan az élőszóbeli megjelenések valamivel kevesebb mint 70 százalékát birtokolta. Az országos médiumok mellett a kampány tisztaságának megőrzése érdekében a helyi regionális műsorszolgáltatók hírműsorait és más műfajba tartozó programjait is elemeztük. A kutatás csupán néhány esetben tárt fel aránytalanságot a műsorszolgáltatók szerkesztési módszereiben, a médiumok többsége kiegyensúlyozott szerepet biztosított a helyi politika résztvevőinek.
A jogharmonizációs módosítás komoly feladatokkal látta el a testületet, az új jogszabályok végrehajtásának kidolgozása sok háttérmunkát igényelt az év folyamán. Az Európa más államaiban és Észak-Amerikában meghonosodott klasszifikációs módszereket kellett tanulmányozni, amelyek természetesen nem minden esetben ültethetők át egy az egyben a magyar gyakorlatba.
(17.40)
Az említett tevékenységgel párhuzamosan sor került a kiskorúak védelmével foglalkozó 5. § rendszeres figyelésének megtervezésére, az ehhez szükséges metodika kidolgozására és az adatfelvétel technikai hátterének a megteremtésére. Ez számos energiát emésztett fel.
Az ORTT a frekvenciapályáztatási tevékenysége során három jelentős új lehetőség megnyitásáról döntött a 2002. év során. Felsorolásszerűen: elsőként döntött a kisközösségi rádiófrekvenciák megnyitásáról. Az úgynevezett kisközösségi rádiók a rádiószektoron belül a közszolgálat és a kereskedelmi szektor mellett a harmadik csoportot jelentik, amelyre külön szabályokat kell kidolgozni, ezért a testület speciális célú, speciális tartalmú pályázatokat írt ki, amelyek a 2002. év során megjelentek, és az elbírálásuk természetesen már áthúzódott erre az évre.
Másodikként említem, hogy az ORTT 2001 júniusában kérte fel a Hírközlési Főfelügyeletet a 87,5-től a 108 megahertzig terjedő sávban működő országos adóhálózat frekvenciatervének az elkészítésére azzal a szándékkal, hogy ezen a frekvencián a Kossuth rádió működjön. A tervek elkészültek a 2002. év végén, a frekvencia megnyitásra alkalmassá vált.
Harmadikként pedig utoljára megemlítem, hogy a 2002. év végére, ez év elejére egy országos középhullámú rádió pályázati feltételei készültek el. Ez azért jelentős, mert valószínű, hogy a digitális terjesztési módszerek általánossá válása előtt ez lesz az utolsó országos felosztható rádiófrekvencia.
A jelentés természetesen foglalkozik a véleményszabadság, a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának helyzetével, a médiapiac és a médiafogyasztási szokások alakulásával, az MTI hírszolgálgatási tevékenységével, az országos körzeti és a helyi műsorszolgáltatók hatósági ellenőrzésének egyéb, itt nem említett kérdéseivel, valamint a műsorszolgáltatók tulajdonosi viszonyainak az alakulásával.
Mindezek folytonosan a korábbi évek gyakorlatának és a jelentésekben korábban felvázolt szerkezetnek megfelelően kerülnek most is tárgyalásra.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
