DR. KIS ZOLTÁN
DR. KIS ZOLTÁN
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Itt a bizottsági előadóktól már hallottunk többségi, kisebbségi véleményeket, attól függően, hogy ellenzéki vagy kormánypárti oldalról próbálják-e ennek a tényleg hosszú és kicsit nehezen értelmezhető című törvénynek a tartalmát magyarázni. Abban egyetértettünk, hogy itt a cím környékén valamiféle megoldást, kompromisszumot kell találni, mert aki ez alapján a cím alapján képes lesz eldönteni, hogy őt milyen jogszabályok szerinti eljárásrendben kell majd nyilvántartásba venni és részére a támogatásokat biztosítani, akár a hazai, akár az európai uniós forrásokból, az bizony már egy komoly tudós embernek számít, és most a mezőgazdasági termelők körében nem a nyelvészeti akadémiát szeretnénk bővíteni, hanem ténylegesen segítséget nyújtani egy egyszeri és viszonylag alkalmazható rend szerinti eljárásban való részvételre.
Nos, miért szükséges törvényben szabályozni ezt a rendszert, annak ellenére, hogy magát a hivatalt kormányrendelet állította föl, hozta létre? Nos, vita volt az év tavaszán, hogy törvényi vagy kormányszintű szabályozásra van-e szükség az úgynevezett mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivataloknak a létrehozására mint ügynökségekre, mert az FVM rendszerét, tehát a korábbi rendszert, a hivatali rendszert bizony nem tekinti kompatibilisnek az Európai Unió.
(21.00)
Tehát lehetett volna azt mondani, hogy a megyei hivatalok képesek erre; nem, azoknak a közigazgatási rendszerben kell működniük, és marad is ez a szerepük. Viszont az, hogy a SAPARD- és az intervenciós hivatalból hogy hozzuk létre ezt a kifizető ügynökséget, már ránk van bízva. Ennél a szabályozásnál gyorsabbnak és hatékonyabbnak tűnt - megjegyzem, az FM szerette volna ide, a Ház elé hozni törvényi szintű szabályozásra magának a hivatalnak a felállítását, de hogy gyorsabban menjen a dolog, mi azon a véleményen voltunk, hogy semmiféle alkotmányos szabályt nem sért -, ha kormányrendelet hozza létre magát az intézményrendszert. Az gyors, mert bizony már így is nagy késésben vagyunk, évek teltek el anélkül, hogy ez a rendszer megjelent volna, vagy csírájában működött volna.
Tehát kormányrendelet szinten magát a hivatalt létre lehet hozni, de az eljárási rendet csak törvény határozhatja meg, mert itt végül is állampolgári jogok és kötelezettségek szabályozásáról van szó, ami analóg az '57. évi IV. törvénnyel, amely az államigazgatási eljárás szabályairól szól. De itt - mint ahogy többen már a bizottsági előadók közül is elmondták -, tekintettel arra, hogy az Európai Unió kifizető ügynökségekre vonatkozó szabályozása eltérő a magyar jogrendtől, államigazgatási jogrendtől, eltérő, speciális szabályokat alkalmaz, amiket ebben a törvényben meg kell jeleníteni, így az államigazgatási eljárás általános szabályai annyiban alkalmazhatóak, amennyiben ez az előttünk lévő törvény eltéréseket nem állapít meg. Itt az eltérések nagyon érdekes és elég komoly területen jelennek meg, elég, ha csak az adatvédelmi szabályokkal kezdjük, ami nagyon fontos, hisz itt az igénylőnek olyan adatokat kell szolgáltatnia, ami ha illetéktelen személyek kezébe kerül, súlyosan sérti nemcsak a személyiségi jogait, hanem a gazdasági életben betöltött szerepével összefüggő akár versenyképességét és a versenyesélyességét is.
Ezért aztán az adatvédelmen túl ennek a rendszernek oda kell figyelni arra is, hogy mi az a külső, úgynevezett harmadik szervezet, amit igénybe lehet venni, és milyen szabályok alapján annak érdekében, hogy ezek a kifizetések gyorsan megtörténhessenek. Nyilván konkrétan nem sorolja fel a törvény azokat a szervezeteket, amelyekkel ilyen delegációs megállapodást lehet kötni - még példálózva sem -, hanem nyitva hagyja nagyon helyesen, mert itt a Kincstártól különböző szakértői vagy háttérintézményekig bárki szóba jöhet, és a delegációs szerződés alapján a jogok és a kötelezettségek megfelelő kontroll és szerződési fegyelem mellett állami feladatként, átruházva, külső szervezeteken keresztül jelennek meg, amit az általános államigazgatási eljárásról szóló törvény Magyarországon nem ismer. Tehát így kell ezen a törvényen keresztül ezt megjeleníteni.
Nagyon fontos, hogy a jogosulatlan kifizetések tekintetében ez a törvény nagyon komoly szabályokat állapít még. Én még egy kicsit szigorítottam volna azzal, hogy itt nemcsak a visszafizetés és a kamatterheinek megállapítása jöhet szóba akár tízéves időtartamra visszamenőleg, hanem a jövőt illetően, aki ilyen szabálytalanságot követ el, vagy jogosulatlan igénybevételre vetemedik, a következő támogatásokból automatikusan ki is zárja magát. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Be lehet hozni, kedves képviselőtársam. Itt adófizetői pénzekről van szó. A saját pénzét Ivanics képviselő úr annak adja és úgy, akinek akarja, aztán, ha nem kapja vissza, és még ezek után újra kölcsön akar majd neki adni, az egy belügy, de nem hiszem, hogy jó gazdaságpolitika. Itt közpénzekről van szó. Ha valaki jogosulatlanul veszi igénybe, és ezt jogerősen megállapítják, akkor amellett, hogy visszaköveteljük megfelelő szankciók igénybevételével, tehát a kétszeres kamatterheléssel tőle a jogosulatlanul igénybevett pénzt, miért nem mondhatjuk ki nem kategorikusan, hogy kizárta magát, hanem hogy kizárhatja az ügynökség a jövőt illetően valamilyen időtartamra, mert itt természetesen szándékos magatartásról van szó. Ha valaki gondatlanul, rosszul kitöltött adatlapot teljesít, az nyilvánvalóan nem olyan, mint a szándékos megtévesztés.
Kékkői úr joggal utal arra, hogy mi van a részaránytulajdonok nyilvántartásával. Azt hiszem, hogy a részaránytulajdonok nyilvántartása itt nem számít, mert nem a tulajdon alapján kapja a támogatást a rendszerben részt vevő, hanem az általa ténylegesen használt föld után. Európában bevett dolog, hogy többnyire nem a tulajdonosok művelik a földeket. Franciaországban kint járt képviselő úr, együtt voltunk ott, és megnéztük, hogy a földek több mint 60 százaléka bérleti rendszerben van hasznosítva, és a tényleges használó az, aki ennek a jogosultja, és aki ezt igénybe veheti. Az ellenőrzés háromszintű. Az egyik az úgynevezett topográfiai ellenőrzés a felvételek alapján. Erre szokták azt mondani, hogy azonnali ellenőrzés. Aztán van a helyszíni ellenőrzés, amikor kimennek és megnézik, hogy ténylegesen az van-e a területen, mint amire bejelentkeztek. Van a harmadik - ez a legszigorúbb -, ami pénzügyi szempontból az összes támogatás felhasználását és a ráfordítást ellenőrzi, hisz itt nemcsak a normatív kifizetésekről, hanem beruházásról és intervenciós támogatásról is szó van, ahogy ezt önök is többször elmondták.
Azt gondolom, hogy az ellenőrzési rendszer megfelelő, jó, esetleg végrehajtási szabályban lehet ennek a részleteit szabályozni, hogy olyan eset ne fordulhasson elő, amire Kékkői úr utal, bár ezt a bizottsági ülésen a hivatal vezetője, Szőke úr cáfolta, tehát azt mondta, hogy olyan ellenőrzés nem következhet be, hogy a gazda magtárába úgy mennek be, hogy ő nincs ott, és két tanú jelenlétében ott mérnek. Szóval, szabályozzuk ezt le, mert jobb az, ha legalább végrehajtási szabályon keresztül az ellenőrzési rend megjelenik és működik.
Még egy dolog, és aztán befejezem. Nagyon jó dolog, hogy a pályázati elbírálással szemben van jogorvoslati lehetőség. Eddig nem volt; nem nyert, kész, viszontlátásra. Most, ezen kifizetéseknél a 15 napon belüli kifogás beterjesztésének lehetősége legalább azt a garanciát megadja, hogy az igénylőnek, ha nem valós indokkal utasítják el a kifizetést - akár normatív, akár pályázati -, igenis jogorvoslata van arra nézve, hogy a hivatal általi elutasító határozat indokolásában szerepelő tények megfelelnek a valóságnak, vagy nem felelnek meg, s ha nem felelnek meg, akkor bizony a jogosult az így elutasított kifizetésből eredő kárát is az állammal, illetve a hivatallal szemben érvényesítheti. Azt hiszem, ez egy nagyon jó dolog, és működőképes is.
Még egy általános szabály, amit ugyancsak meg lehet említeni, hogy nyilván jóhiszeműen kell a jogokat gyakorolni, és a hivatalnak, valamint az ügyfélnek az együttműködést kölcsönösen a bizalomra alapulóan kell megadni, tehát az adatokat egy előellenőrzésen nem kell átvinni, mert hisz felel az általa szolgáltatott adatokért az, aki igényt jelent be. Ha ezt jogosulatlanul teszi és használja föl, akkor különböző szankciókkal is számolhat. Én azt hiszem, hogy ez a szabályozás, amit most meg tud alkotni az Országgyűlés az európai uniós kifizetések érdekében, jelen helyzetben megfelelő, azon módosító indítványokat, amelyek egyes aggodalmakra keresnek választ - amit Kékkői úr is mondott -, azt hiszem, minden további nélkül, a tényleg speciális szabályok és az egyértelműsítés érdekében be lehet építeni.
Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)
