DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslattal összefüggésben az európai mezőgazdasági orientációs és garanciaalap - EMOGA - hazai működtetésével, intézményrendszer-fejlesztésével és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal létrehozásával kapcsolatosan szeretnék néhány alapvetést tenni. Amit elmondok, az önök számára valószínűleg nem lesz új, de megteszem már csak azért is, hogy jegyzőkönyv is rögzítse a Magyar Demokrata Fórum álláspontjának okait, alapjait.
Az EMOGA két részlegének, alapjának, a garanciaszekciónak és az orientációs szekciónak egymástól teljesen eltérő az EU által előírt működési, illetve kifizetési rendje. Mint tudjuk, a garanciaszekció pénzalapjából történik a különböző piaci jellegű támogatások, valamint a közvetlen termelői jövedelemkiegészítő támogatások finanszírozása. Ezek a támogatások túlnyomórészt normatív jellegűek. Ezen kívül a garanciaszekció pénzalapjából történik az úgynevezett kísérő intézkedések finanszírozása is. A garanciaszekció esetében az EU-rendeleteknek megfelelően létrehozandó úgynevezett kifizető ügynökség kialakítását az EU szigorúan megköveteli, illetve ellenőrzi az akkreditációs eljárás keretében. Az EU által elismert, akkreditált kifizető ügynökségek tulajdonképpen uniós intézmények - ez lényeges -, amelyek az Európai Bizottságnak felelősek, annak tartoznak beszámolási kötelezettséggel a részletes előírásoknak megfelelően, működésüket az EU folyamatosan felügyeli és ellenőrzi, szükség esetén kezdeményezi az akkreditáció visszavonását, illetve az eljárásrendek továbbfejlesztését, szigorítását.
Az orientációs szekció pénzügyi alapja a garanciaszekciótól teljesen eltérő módon működik. Az innen finanszírozandó támogatások kezelése, kifizetése egészen másképpen, mégpedig a strukturális alapokra általánosan előírt jogszabályok szerint kell hogy történjen. Az orientációs szekció esetében nincsenek olyan szigorú előírások, illetve az EU nem ad részletes végrehajtási szabályokat, hanem a pályáztatási rendszer megszervezését, intézményi hátterének kialakítását rábízza a tagországok kormányaira. Ez azt jelenti, hogy az orientációs szekció által nyújtott támogatások működtetésére az EU nem írja elő külön uniós intézmény létrehozását.
Összefoglalva: Magyarország EU-csatlakozása kapcsán az EU-s mezőgazdasági támogatások igénybevétele szempontjából intézményi elvárásként az EU csak és kizárólag egy úgynevezett kifizető ügynökség létrehozását írja elő az EMOGA garanciaszekció működtetése terén.
Nálunk a kormány 2041/2003. számú határozata a kifizető ügynökség hazai kialakításának feladatairól rendelkezik, és jelzi, hogy az új szervezet a garanciaszekció hazai működtetése mellett ellátná az orientációs szekcióval kapcsolatos feladatokat is. Ez van a kormányrendeletben, és így is történnek a dolgok. A 81/2003. számú kormányrendelet már megnevezi a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt, annak felállításáról rendelkezik oly módon, hogy annak hatáskörébe utalja mind az EMOGA garancia-, mind pedig orientációs szekciójával kapcsolatos feladatok ellátását.
Ezen túlmenően még egy strukturális alap, a halászati orientáció pénzügyi eszközei - rövidítve HOPE - elnevezésű alap kezelését is, annak ellenére - ismétlem -, hogy a két utóbbi alap működtetésére az EU nem írja elő a jelenlegi földművelésügyi szakigazgatási intézményrendszertől eltérő új uniós előírások szerint működő intézmény kialakítását.
(21.40)
Ezek szerint lehetőség lett volna vagy lenne arra is, hogy az EMOGA orientációs szekciója, illetve a HOPE működtetésével összefüggő feladatokat ne az újonnan létrehozandó MVH, hanem a jelenlegi, megfelelően működő szakigazgatási intézményrendszer lássa el. Ez a megoldás semmilyen téren nem ellenkezik az EU elvárásaival, sőt teljes mértékben megegyezik a jelenlegi EU-tagországok általános gyakorlatával.
Melyik ez a jelenleg megfelelően működő szakigazgatási intézményrendszer? Kézenfekvő: az FVM megyei FM-hivatalainak és a falugazdász-hálózatnak a rendszere. Mint tudjuk, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megyei földművelési hivatalai az 1991. évi VII. törvény által létrehozott államigazgatási szervek, amelyeket a mező-, vad- és halgazdasági területi szakigazgatási feladatok végrehajtására létesítettek. Így ellátják az FVM egyéb szakigazgatási és szakhatósági területi szerveinek koordinációját is, és - ami nem utolsó - a kormány agrárpolitikájának érvényesítését is elvégzik a maguk sajátos eszközeivel.
A megyei FM-hivatalok intézményhálózata az egész országot lefedi, megyei, kistérségi és települési szinten, EU területi nómenklatúra szerint NUTS 3., 4. és 5. szinten. A 19 megyeszékhelyen működő FM-hivatalokban, valamint a 135 falugazdász területközpontban kizárólag köztisztviselők dolgoznak. A településeken, az 5. szinten dolgozó falugazdászok kétharmad része köztisztviselő, egyharmad része vállalkozó - volt. Megjegyzem, hogy a vállalkozó falugazdászok köztisztviselővé történő átminősítésével minden előző kormány évek óta adós volt. Jelenleg ezen vállalkozó falugazdászok leépítése folyik, pedig a nem köztisztviselő falugazdászok átminősítésével a teljes létszám alkalmas, illetve képes lenne a hazai szakigazgatási és szakhatósági feladatok ellátásán túl az EU-s feladatok ellátásában való szükség szerinti közreműködésre is. További létszámbővítésre ezen a területen tehát nem lett volna szükség.
Az FM-hivatalok szervezeti struktúrája lehetővé teszi az EU által előírt, úgynevezett négy szem elvének alkalmazását, valamint az összeférhetetlenség elkerülésének, illetve a támogatási kérelmek, pályázatok befogadásával, bírálatával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellenőrzésének biztosítását is, természetesen megfelelő igényeket kielégítő átszervezéssel.
Tehát a jelenlegi intézményrendszer alkalmas a SAPARD és az EMOGA garanciaszekció kivételével valamennyi egyéb uniós, továbbá a lehetséges nemzeti támogatások lebonyolítására. Természetesen emellett továbbra is eleget tudna tenni annak a sokrétű agrárpolitikai, stratégiai és közigazgatási, valamint vidékfejlesztési feladatnak, azaz ezek egy részének - most a vidékfejlesztésre gondolok -, amelyek továbbra is, az uniós tagságunk mellett is megmaradnak kötelező nemzeti feladatnak. E mellett az intézményrendszer mellett lehetne véleményünk szerint az MVM egy kisebb, hatékony, akkreditált intézmény, amely kizárólag azzal foglalkozik, ami a nevében is benne van: kifizető ügynökség. Ezzel szemben mi történik? Létrejön egy mamutintézet, miközben a meglévő gyengítése és szétszedése folyik. A megyei FM-hivatalokból a tíz legjobb szakembert fogják minden megyéből átvinni az új hivatalba. Erről ma azonnali kérdésben is szót ejtettem. De az is elképzelhető a rossz nyelvek szerint, hogy az FM-hivatalok végső megszüntetése a cél, hiszen ma mondta itt miniszter úr, többször is hallottam, hogy nem vagyunk olyan gazdagok, hogy két intézményt működtessünk egymás mellett. Akkor ezek szerint megszűnik az FM-hivatalok rendszere? (Dr. Szanyi Tibor: Majd.) Ki veszi át a szerepüket?
Ez a törvényjavaslat, hogy azért erről is szóljak valamit, aggodalomra ad okot. Nem határozza meg, ha már a törvényjavaslatnál vagyunk, az elvi alapvetéseken túl, hogy az MVM mint új intézmény feladata és a még megmaradó FM-hivatalok között milyen munkamegosztás lesz. Milyen lesz a feladatmegosztás? Nem lenne célszerű, ha ez a kifizető ügynökség ágazati szakmai feladatokat is ellátna.
A törvényjavaslat túl általános. Például értelmezés kérdése, hogy az agrár- és vidékfejlesztési tervből, vidékfejlesztési operatív programból milyen mértékben melyik intézmény részesül. Mi a lényeges különbség? Az MVH nem közvetlen FVM-irányítású. Közvetett, hiszen operatívan nem irányítja a minisztérium, hanem a vezető kinevezésén keresztül. Ha az MVH átveszi az FVM szerepét, a minisztérium önmagát gyengíti, végül is talán önmagát semmisíti meg? (Az elnök csengetéssel jelzi az idő lejártát.)
Egy pillanat türelmet, két mondatot szeretnék még befejezésül. Reális ez a veszély, erre utal a törvényjavaslat 2. és 34. §-a; nem tudom már részletezni, esetleg majd kétpercesben. És végül a gondunk az, hogy amennyiben ez megtörténik, akkor olyan intézmény lesz a magyar közigazgatás gerince, amely közvetlenül Brüsszelből kapja az utasításokat, áttételesen az FVM-től, és ebben az esetben kicsúszik a magyar nemzeti agrárstratégia magyar kézből.
Ilyen alapvetések mellett ezért nem tudjuk elfogadni ezt a törvényjavaslatot. Maga az eljárási rend jogtechnikailag, ami le van írva benne, jogászi kérdés, az ezzel kapcsolatos esetleges pontosításokat majd a részletes vita során tesszük meg.
Köszönöm szépen.
