DR. BŐHM ANDRÁS
DR. BŐHM ANDRÁS
DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! “A bank, ami igazán közel áll a mindenkori kormányhoz.” Tulajdonképpen a Magyar Fejlesztési Bankkal kapcsolatos törvényjavaslatot, a módosítást valószínűleg ennek a fényében célszerű megnéznünk. A 2001. évi XX. törvény módosítása lezárhat egy fejezetet abban a tízéves folyamatban, ami a legkülönbözőbb kormányok legkülönbözőbb gazdaságpolitikai elvárását tartalmazták a bank működését tekintve. A törvénymódosításnak egy korábbi szakasza tavaly nyáron kezdődött el. Mindenki előtt ismeretes, hogy az Országgyűlés tavaly módosította az MFB-törvényt. Nagyon lényeges rendelkezés, hogy a bank egész tevékenységét a közbeszerzés hatálya alá rendelte, szétválasztotta az elnöki és a vezérigazgatói funkciókat, és arról is döntött, hogy 2003 végéig az elmúlt években a fejlesztési banki funkciókra rárakódott vagyoni portfóliót le kell építeni, attól a bankot meg kell tisztítani.
A beterjesztett törvényjavaslat elfogadásával az Országgyűlés vissza is igazolja a kormányprogram Fejlesztési Bankra vonatkozó vállalásainak törvényi megvalósulását, kiiktatja mindazon múltbeli lehetőségek törvényi hátterét, ami lehetőséget adott arra, hogy az előző ciklusban olyan feladatokat kapott a bank, ami klasszikus értelemben a költségvetés részét kellett volna képezze. Emlékezzünk az autópálya-építés teljes finanszírozására, a mezőgazdasági üzletrészek csak veszteséggel realizálható megvásárlására, és egyéb olyan kormányzati döntési feladatokra, amelynél a Magyar Fejlesztési Bank Rt. a kormányt helyettesítő feladatban járt el.
A prudens és átlátható működés figyelmen kívül hagyásával olyan működési környezet alakult ki, ahol a veszteségek felhalmozódása és az ÁPV Rt. helyett kvázi privatizációs szervezetként való működés feltételei adottak voltak; ugyancsak emlékezzünk a 12 agrárcég privatizációjára.
(14.20)
Fentiekre tekintettel üdvözölhető a kormány törvényjavaslatban is tükröződő szándéka, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Rt. törvényi működési környezetét úgy javasolja átalakítani, hogy az európai uniós csatlakozást követően is szolgálni tudja a magyar gazdaság fejlesztésének céljait, és én úgy vélem, hogy ez a leglényegesebb része ennek a törvénymódosításnak, konform próbál lenni az EU-s elvárásokkal, lehetőséget próbál teremteni az EU-kapcsolatokban való törvényes, átlátható és prudens közreműködésre.
Tisztelt Országgyűlés! A Fejlesztési Bank Rt.-ről szóló törvény módosítása gazdaságstratégiai szempontból is fontos lépés, mivel Európa szinte minden országában a kormányok, az állam tulajdonában levő fejlesztési intézmények, bankok katalizátor szerepét is felhasználják a versenyképesség erősítéséhez. Mint ahogy az a kormányprogramban is megfogalmazást nyert, ahhoz, hogy a bank betöltse ezt a szerepét, a költségvetési kockázatok szempontjából átláthatóvá kell tenni és működési feltételeit az általános piaci feltételekhez kell igazítani. Lényeges kérdés, hogy ezzel párhuzamosan az Unió államháztartási számbavételi rendszerének is meg kell felelnie.
Úgy gondoljuk, hogy a jelenleg hatályos törvény széles kivételi szabályt tartalmaz az MFB Rt. működése szempontjából a kereskedelmi bankokhoz képest. Így a bank nem kényszerül rá, hogy az adófizető polgárok pénzével is úgy gazdálkodjon, mint a kereskedelmi bankok a betétesek pénzével. Álláspontunk szerint a még megmaradó kivételi szabályok csak kismértékben térnek el a kereskedelmi bankokra érvényes követelményektől, és csak azokon a területeken, ahol az állami fejlesztési banki követelmények ezt indokolttá teszik, és ismét hangsúlyozom, összhangban vannak az európai uniós gyakorlattal.
Jelentős változásnak tartjuk, hogy a törvényben kimondásra kerül, hogy a Fejlesztési Bank Rt. kizárólag akkor nyújthat hitelt, ha annak visszafizetése, megtérülése a vállaláskor rendelkezésre álló információk alapján biztosított. Ez a változás nem jelenti a profitkövetelmények erősödését, de orientálja a bank működésében a megtérülés követelményének érvényre jutását, így minden reményünk megvan, hogy a jövőben nem fordul elő olyan helyzet, mint az elmúlt év végén, amikor is a bank veszteségeinek rendezésére több mint 60 milliárd forintot kellett fordítani.
Fontosnak tartjuk, hogy az elmúlt hónapokban a kereskedelmi bankrendszerrel újrafogalmazott partneri viszony tovább erősödjön, és a Fejlesztési Bank csak olyan területeken finanszírozzon önállóan, ami a kereskedelmi bankok számára nem hat piaczavaróan, tehát a kereskedelmi bankok piaci működését nem zavarja meg. Ezt szolgálja az is, hogy a törvény a jövőben nem teszi lehetővé, hogy a Magyar Fejlesztési Bank éven belüli finanszírozásokat hajtson végre, sőt, a törvény ki is emeli a közép- és hosszú lejáratú fejlesztési hitelek nyújtását.
Fontosnak tartjuk, hogy az eddigi, döntően államot helyettesítő szerepében fellépő bank - ahogy ezt a jelen törvénymódosítás 1. §-a is tartalmazza - tevékenységének központjában a magyarországi székhelyű gazdálkodószervezetek, ezen belül is a kis- és középvállalkozások beruházásainak fejlesztési hitel- és tőkefinanszírozását lássa el.
Szólni kell arról, a törvényi keretek változtatása mellett fontos, hogy a kormány olyan célokat, működési környezetet biztosítson, melyben a törvényalkotók akaratán túl a valós üzleti működésben is garanciát ad a bank működéséhez. Úgy ítéljük meg, hogy a kormány által februárban elfogadott stratégiai irányelvek lehetőséget teremtenek arra, hogy a bank biztosítani tudja a hazai vállalkozók, elsősorban a kis- és középvállalkozások hosszú lejáratú és viszonylag olcsó fejlesztési forrásokkal való ellátását. Biztosítani tudja azt, hogy az elmúlt évtizedben kialakult vállalkozói tőkehiányt a fejlesztési tőkefinanszírozás intézményének bevezetésével mérsékelje. Biztosítani tudja, hogy a nemzetközi pénzügyi intézmények forrásai, ezen belül is az Európai Unió és a pénzügyi intézményeitől bevonható források jelentősen hozzájáruljanak a gazdaság fejlődéséhez még a csatlakozást megelőzően, de azt követően is.
Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az Európa-terv részeként a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által kezdeményezett 150 milliárd forintos, 15 éves lejáratú beruházási hitelprogram már az új bank működésének egyik meghatározó új eleme. Fontosnak tartjuk, hogy a kormány hídszerepet szán az MFB-nek a bankrendszeren belül, annak érdekében, hogy a kereskedelmi banki források, kiegészülve az állam garanciájával, megerősített fejlesztési banki forrásokkal olyan gazdasági folyamatokat indítsanak el, amelyekben a hazai vállalkozások hosszú távú versenyképessége is megerősíthető.
Tisztelt Országgyűlés! Nem feledkezhetünk meg természetesen arról, hogy nem új törvényt alkot az Országgyűlés, hanem meglevőt módosít. Így az elmúlt évek során az MFB-ről kialakult kedvezőtlen megítélést a törvénymódosítás során is olyan elemekkel kell feloldanunk, ami biztosítja, hogy a bank működésében az átláthatóság, a közpénzekkel való gazdálkodás és a kurrens banki működés hitelessége megteremthető legyen.
A Szabad Demokraták Szövetsége fontosnak tartja, hogy törvényben kerüljön rögzítésre a fejlesztési tőkefinanszírozás intézménye, és támogatja a kormány azon törekvését, hogy a befektetésekből az MFB meghatározott időn belül szálljon ki, így biztosítva azt, hogy tartós vagyonkezelés helyett az európai fejlesztési bankok mintájára pénzügyi befektetőként csak a fejlesztések időszakára legyen az állam bankja, a vállalkozások tulajdonosi partnere. Ezt szolgálja a kisebbségi, maximum 49 százalékos tulajdonszerzés szabálya is.
Hasonló megfontolásokból támogatjuk, hogy a törvény mellékletében legyen rögzítve azon cégek köre, amelyek tartós tulajdonban lehetnek. E körben szeretnénk külön kiemelni a Corvinus Rt.-t, amely az MFB által feltőkésítve a jövőben a hazai vállalkozások külföldi tőkebefektetéseinek támogatását fogja segíteni.
Tisztelt Országgyűlés! Végezetül a Szabad Demokraták Szövetsége részéről szeretném megerősíteni, hogy a törvénymódosítással, a feladatok újrafogalmazásával, a garanciális elemek növelésével, az MFB üzleti működésének átláthatóságával olyan gazdaságpolitikai eszközzé és intézménnyé kell az MFB Rt.-t átalakítani, amely bankként, bankszerűen, fejlesztési bankként, tehát a gazdaság fejlesztését szolgálva, az európai uniós követelményeknek megfelelően, az állam tartós tulajdonában, szolgálatként járul hozzá a gazdaság egészének fejlődéséhez.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
