DR. LÁSZLÓ CSABA
DR. LÁSZLÓ CSABA
DR. LÁSZLÓ CSABA pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! A Magyar Fejlesztési Bank Rt. speciális szerepet tölt be a magyar pénzügyi piacon. Alapvető feladata, hogy a kormány gazdaságpolitikájának banki eszközökkel való támogatását segítse elő, az ország versenyképességét javítsa a vállalkozások környezetét kedvezőbbé tevő infrastrukturális fejlesztésekben való részvétellel, a regionális különbségek mérséklésével, s ezzel a gazdasági-társadalmi kohézió elősegítésével az állami támogatású kedvezményeket közvetítse a bankszektor, illetve a hitelfelvevők felé.
A kormányváltást követően a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság működésének átláthatóvá tételére került sor. Ez volt a legsürgősebb feladat, a legfontosabb, amit azonnal meg kellett oldani. Ugyanis azt hiszem, nyugodtan elmondható az, hogy a kormányváltás előtt a bank működése nem volt átlátható; olyan külföldi forrásbevonás jellemezte működését, amely keresztezte a költségvetés adósságmenedzsmentjét, költségvetési funkciókat látott el; költségvetési feladatokat rótt a Magyar Fejlesztési Bankra, számos olyan elemet, amelyeknél teljesen egyértelmű, hogy egyébként minisztériumi keretben, költségvetési intézményi szervezetben kellett volna megmondani; s utoljára még egyszer hangsúlyozni kell, hogy nem volt átlátható a működése. Ez különösen elmondható egyes hitelezési tranzakcióknál, illetve abban az új fejleményben, hogy a Magyar Fejlesztési Bank privatizációs tranzakciókban vett részt, ahol nem érvényesültek a privatizációs törvénynek azok a garanciális szabályai, amelyek az átláthatóságot kellett volna hogy biztosítsák.
A törvénymódosítás mellett a kormány határozatot hozott az MFB befektetési portfóliójának racionalizálásához szükséges egyes stratégiai döntésekről, amelyek alapján az MFB által birtokolt részesedéseket az ÁPV Rt. fogja a későbbiekben értékesíteni.
El kell mondjam, hogy a tavaly decemberben jóváhagyott költségvetési törvényben a Magyar Fejlesztési Bank tekintetében az Országgyűlésnek százmilliárdos nagyságrendben kellett a Magyar Fejlesztési Bankot konszolidálnia, a veszteségeit ellentételeznie. Azok a működési hibák, amelyekre korábban utaltam, nagyon sokba kerültek a magyar adófizetőknek, és ezt a százmilliárd fölötti összeget kell a későbbiekben majd a költségvetésnek finanszíroznia.
Az elmúlt hónapokban megtörtént a Magyar Fejlesztési Bank átstrukturálása, portfóliójának a korábbi években keletkezett veszteségektől való megtisztítása, valamint az új középtávú stratégiájára vonatkozó irányelvek meghatározása. A törvényjavaslat kidolgozásakor megvizsgáltuk az MFB működésének tapasztalatait, pénzügyi helyzetét, a magyar gazdaságban és a bankszférában elfoglalt helyét, a gazdaságfejlesztés szükségletei által támasztott elvárásokat, különös tekintettel az európai uniós csatlakozásból származó feladatokra.
Az európai uniós csatlakozási tárgyalások során két állami pénzintézetnél, hitelintézetnél, a Magyar Export-Import Banknál és a Magyar Fejlesztési Banknál értük el azt, hogy ez a két intézmény úgynevezett kivételi listára került, és ezáltal speciális feladatainak megfelelően speciális szabályokra van lehetőség a törvényjavaslat, illetve a törvények elfogadásakor. Amint ez a törvényjavaslatból is kitűnik, a 2001. évi XX. törvény javasolt módosításának elfogadása tovább erősíti ennek a kivételi listának a megalapozottságát.
(12.40)
Az MFB-nek az állam tartós tulajdonában lévő fejlesztési bankként, elsősorban a gazdaság versenyképességét javító, a vállalkozások környezetét kedvezőbbé tevő infrastrukturális fejlesztésekben, ezáltal a regionális különbségek mérséklésében, illetve a hazai, elsősorban a fejlődőképes, regionális szerepvállalásra is képessé tehető vállalkozások közép- és hosszú lejáratú hitelfinanszírozásában és fejlesztési tőkével történő ellátásában kell részt vennie, továbbá a kereskedelmi bankokkal együttműködve refinanszírozási konstrukciókat kell kialakítania.
A Magyar Fejlesztési Banknak különösen fontos szerepe lesz az Európa-terv megvalósításában. Ennek során 150 milliárd forintos technológiai felzárkóztatási hitelprogramot indított, amelyből 40 milliárd forint a kisvállalkozások kedvezményes hitelezésére szolgál, a tőkehiánnyal küzdő vállalatok számára 40 milliárd forint összegű tőkepótló hitelprogrammal nyújthat segítséget, és a Corvinus Rt. alaptőkéjének 10 milliárd forintra történő felemelésével támogathatja a határainkon túlra is terjeszkedni kívánó magyar vállalkozókat.
Ahhoz, hogy az MFB sajátos banki eszközökkel a lehető legeredményesebben járuljon hozzá az állam gazdaság- és fejlesztéspolitikai célkitűzéseinek megvalósításához, a hatályos szabályozásban foglaltakhoz képest szűkebben, pontosabban és világosabban kell meghatározni a feladatait, illetve az ezek végrehajtása érdekében végezhető tevékenységeket.
A hazai kis- és középvállalkozások tőkehiánya miatt igen nagy szükség van a hitelfinanszírozás mellett a tőkefinanszírozásra is. A törvényjavaslat szerint az MFB legfeljebb 49 százalék mértékig közvetlen vagy közvetett részesedést szerezhet egy társaságban, de ezt öt éven belül értékesítenie kell.
A javasolt módosítások elfogadása esetén a jövőben nem fordulhat elő, hogy az MFB a pénz- és tőkepiacról felvett, visszafizetendő forrásokból a központi, az állami költségvetés helyett finanszírozzon olyan, részben vagy egészben meg nem térülő infrastrukturális vagy egyéb beruházásokat, amelyek megvalósítása költségvetési feladat. A törvényjavaslat pontosítja az MFB-nek a költségvetéshez fűződő kapcsolatait is. Ennek keretében rögzíti, hogy forrásfelvételei mögött az állam készfizető kezesként áll ott a következő években is.
Az MFB középtávú stratégiájának irányelveiről szóló kormányhatározat rendelkezik arról, hogy 2003. január 1-je után a devizában bevont forrásokra árfolyam-garancia nem vállalható, viszont természetesen ez nem érinti a már korábban felvett forrásokat. Ezeknél természetesen a korábban vállalt állami kötelezettség érvényes marad.
Az MFB új középtávú stratégiájához kapcsolódó módosítások mellett a javaslatok számottevő része olyan törvényhelyek korrekciójára vonatkozik, amelyek a kapcsolódó jogszabályokkal való összhang megteremtése vagy a gyakorlati alkalmazás, illetőleg az értelmezés egységességének biztosítása érdekében szükségesek.
Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat elfogadásával önök megteremthetik a magyar gazdaság további növekedésének jogszabályi alapjait, mindazoknak az infrastrukturális beruházásoknak, fejlesztéseknek a megvalósulását, amelyek a közvetlen állami szerepvállalás nélkül nem valósulnának meg, illetve az Európai Unió által Magyarországnak biztosított források hatékony és bankszerű továbbítását a gazdaság szereplői részére.
Kérem önöket, hogy a fentieket figyelembe véve támogassák a törvényjavaslat mielőbbi elfogadását.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
