FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A 49 százalékos tulajdoni részesedési felső határnál hagytam abba az előző felszólalásomat, amelyben - mint említettem - nem nagyon értem ezt a számomra érthetetlen korlátot, hogy miért kell maximálni 49 százalékban a részvételi arányt, hiszen ez csak arra jó, hogy nagy veszteséget szenvedjen el, és kicsi beleszólási lehetősége legyen abban a cégben, ahol az MFB ilyen arányban részesül. De még egy lehetséges: ha netán sajnálatos módon valahogy egy kedves céget meg kell menteni azáltal, hogy az MFB finanszírozza meg neki ezt a veszteséget. Remélem, hogy ez a beterjesztett törvénytervezet szándékával ellentétes, hiszen az indoklásban több helyen is ezt láthattuk.
A külföldi forrásbevonásnál nevesíti a törvénytervezet, hogy mely valutákban lehet felvenni forrást; itt az amerikai dollárt, a svájci frankot és az eurót nevesíti. Kimaradt ebből azonban a japán jen. Számunkra érthetetlenül maradt ki, hiszen tudjuk jól, hogy ma a nemzetközi tőkepiacon a hitelkihelyezéseknek igen jelentős mennyisége, állománya japán jenben történik. Éppenséggel ez idő tájt az egyik legkedvezőbb hitelhez jutási lehetőség japán jenben folyósítandó most is, ezért nem értjük ezt a diszkriminációt. Mi lehet ennek az oka?
Érthetetlen ugyanúgy az, hogy kizárólag csak az euró alapú hitelnél kéri a pénzügyminiszter egyetértését a törvénytervezet, a többinél nem. Tehát az amerikai dollárnál nem, ezek szerint az USA-ból vehet fel minden további nélkül - ha kedvező, ha nem, ha meggondolatlan, ha nem, ha drága a hitel, ha nem - az MFB vezetése hitelt. Nem egészen értem ezt a magatartást, mert úgy érzem, hogy itt az egész eurózóna, tehát az uniós rendszer kerül megint háttérbe, és ezzel nem tudok egyetérteni. Úgy emlékszem, hogy mi április 12-én éppen ehhez az Európai Unióhoz akarunk csatlakozni, amellyel - ha minden igaz - három-négy éven belül nagyon szoros szövetséget, pénzügyi szövetséget is felépíthetünk az eurózónához való csatlakozásunkkal. Akkor érthetetlen számomra, hogy miért éppen az eurót és az eurózónát diszkrimináljuk. Nagyon szeretném felhívni az előterjesztő figyelmét, hogy ezt a diszkriminációt szüntessük meg, az erre vonatkozó módosító indítványokat legyenek szívesek majd támogatni. Természetesen lesz bent ilyen módosító indítvány. Hangsúlyozom: mi április 12-én nem az USA-hoz való csatlakozásról szeretnénk dönteni, hanem az Európai Unióhoz való csatlakozásról.
A törvény további technikai érthetetlensége számomra, néha apróság, néha súlyosabb, hogy az önök kezdeményezésére, az SZDSZ-MSZP-kormány kezdeményezésére most már két vezérigazgatója van az MFB-nek. A törvénytervezet beterjesztésében mindenhol egyes számot használnak a vezérigazgató esetében, lehet, hogy csak nyelvtani, stilisztikai kérdés, de becsüljük meg, hogy ha önök már kettőt akartak választani, mert kell egy az SZDSZ-nek, kell egy az MSZP-nek, akkor nevesítsük őket, hogy ők ketten vannak, igaz, dupla pénzért megy minden, de ne titkoljuk el ezt a törvényből sem, hogy ketten vannak esetleg, akik nem látják a hétköznapok működését a kívülállók szemüvegén keresztül.
Már előttem is volt, aki kifogásolta az összeférhetetlenségi szabályokat, hogy miért így alakultak, én is csatlakozom hozzájuk, azzal, hogy értem én az összeférhetetlenségi szabályok e felvetett elméletét, de akkor szeretném javasolni, hogy azon százszázalékos tulajdonlású cégekre is terjedjen ki ez az összeférhetetlenségi szabály, mert ha az MFB százszázalékos állami tulajdonú, akkor érthető módon az MFB százszázalékos tulajdonlású cégei is a magyar állam százszázalékos tulajdonai, amelyeket ott a mellékletben önök felsoroltak; természetesen ezt is javasolni fogjuk.
A vagyonnyilatkozatról: ez széles körben elterjedt, most már 2000-2001 óta, az ominózus időszak óta sok-sok közéleti személynek nyilvános vagyonnyilatkozatot kell tenni. Ha önök ezt a rendszert kiterjesztik az MFB Rt. megfelelő pozíciójú vezetőire, akkor mi ragaszkodnánk ahhoz a mindenhol bevett szabályhoz, hogy nyilvános legyen ez a vagyonnyilatkozat, különben semmit sem ér, különben ugyanúgy a Keller úr által megfogalmazott házi bank, házi bankár eleme kapcsolódik. Ha házon belül tudjuk egymásról, hogy kinek miért alakult úgy a vagyoni helyzete, ahogy alakult, de ezt nem akarjuk nyilvánosságra hozni, azt hiszem, akkor semmi visszatartó erő nincs önmagában a vagyonnyilatkozatban. Tehát nagyon javasolnánk - és meg is tettük az indítványt -, hogy nyilvános legyen ez a vagyonnyilatkozat.
Az MFB Rt. működésének szakszerűségét, célszerűségét véleményem szerint nem a tulajdonosi jogok gyakorlójának kellene megtenni, nem a pénzügyminiszternek, ez érthetetlen, mert ő, elnézést, sok esetben nem is egy pénzügyi szakember, hiszen itt a politika is közbeszól, hogy ki lehet pénzügyminiszter. Úgy gondolom, hogy ez esetben ez lebecsülése a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének. Ez a szervezet azért van létrehozva, hogy pénzügyi intézeteknek éppen ezen tevékenységét vizsgálja, ellenőrizze, és megtegye a megfelelő észrevételeket és jelentéseket. Tehát úgy gondoljuk, hogy ezt, a gazdálkodás szakszerűségét, célszerűségét… - értelemszerűen csak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete végezheti el.
Mellékes, talán apróság, de minden pénzügyi társaságnak május végéig kell tevékenységéről beszámolnia a tulajdonosainak. Itt valamilyen oknál fogva a tervezet augusztus 31-éig ad lehetőséget erre, hogy a cég számoljon be a tulajdonosának az elvégzett munkájáról, helyzetéről és minden nagyon súlyos kérdésről. Nem látjuk értelmét ennek, augusztus 31-én már teljesen mást kell véleményünk szerint egy ilyen pénzintézetnek végezni, mint hogy az előző évről még próbáljon valamilyen képet festeni a tulajdonos felé. Javasoljuk továbbra is az általános - május 31-éig megfogalmazott - beszámolási kötelezettséget.
A Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint egy fejlesztési bank működésének a halála és a biztos versenyképtelenség előidézője az, ha a szokásos banki biztosítékolást írják elő számára. Persze, ha az a cél, hogy az MFB ne zavarja a vizeket itt az egyéb pénzügyi területen, akkor ez a javaslat jó, amúgy pedig teljesen nem jó, ha azt gondolnánk, hogy meg szeretnénk valósítani azokat a célokat az MFB-vel, amire az előterjesztő is utalást tesz. De akkor nem kell semmiféle hazai beruházást finanszírozni, nem kell neki semmiféle projekten gondolkodni, hiszen ezek szerint nem lesznek ilyenek, ha ilyen szigorú feltételeket írunk elő a biztosítékolás tekintetében. Akkor tényleg mondjuk ki azt, hogy nem kell a hazai fejlesztéssel foglalkozni, jöjjenek a multik, szabadpiac van, aztán hogy a magyarországi cégek, pénzpiaci szereplők tudják-e állni ezt a versenyt vagy nem, ezt döntse el a piac farkastörvénye. Természetesen a Magyar Demokrata Fórum ezzel az elgondolással mélységesen nem ért egyet.
Mint ahogy már jeleztem az eddig elmondottakban is, a módosító indítványainkat megtesszük az általunk sérelmesnek és logikátlannak vélt beterjesztésekkel szemben, összességében pedig egyelőre ezt a benyújtott változatot a Magyar Demokrata Fórum nem tudja támogatni.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
(15.00)
